
A csendőrség szerint nem, a szervezők szerint viszont az Erdély-zászló volt a bírságolás apropója
Fotó: Biró István
A csendőrség nem az Erdély-zászló használatáért bírságolta meg a kolozsvári március 15-i felvonulás négy résztvevőjét, hanem azért, mert a szervezők felszólítása ellenére sem hagyták el a rendezvény helyszínét – tudatta közleményben a hatóság csütörtökön.
2017. március 16., 13:572017. március 16., 13:57
2017. március 16., 15:432017. március 16., 15:43
„A felvonulás békésen és civilizáltan zajlott, de a felvonulók között megjelent négy személy, aki Erdély 1918 előtti zászlaját lobogtatta. A rendezvény szervezője elhatárolódott ezektől a személyektől, azt kérvén, hogy vonják be a zászlót, vagy hagyják el a felvonulók menetoszlopát. A négy személy nem vetette alá magát a kérésnek, ezért a szervezők a csendőrség segítségét kérték” – áll a közleményben.
A csendőrség közölte, négy olyan embert bírságoltak meg összesen 1500 lejre, akik elutasították a tömeg elhagyását. A hatóság nyomatékosította: nem azért bírságoltak, mert Erdély-zászlót lengettek, amint az a sajtóban megjelent, hanem azért, mert az érintettek nem hagyták el a tömegrendezvény helyszínét, amikor erre felszólították őket.

A kolozsvári március 15-ei ünnepi felvonuláson a román csendőrség kiemelte a tömegből Fancsali Ernőt, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnökét, valamint egy másik személyt, mert Erdély-zászlóval vonultak fel. A csendőrség a szervezőkre hivatkozva próbálta megakadályozni a szimbólum használatát – közölte szerdán&
Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezetének elnöke az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatában határozottan cáfolta, hogy a felvonulást szervező RMDSZ-nek lenne kifogása az Erdély-zászlóval szemben, és perverziónak nevezte, hogy a csendőrség a szövetségre próbálja hárítani a jelkép eltávolítása miatti felelősséget.
A politikus elmondta: a rendezvényt megelőző egyeztetésen a csendőrség arra figyelmeztette Czirmay Zoltánt, az RMDSZ kolozsvári szervezetének ügyvezető elnökét, hogy az Erdély-zászló románellenes és alkotmányellenes szimbólum, és ha ilyen zászlót látnak a felvonuláson, a szervezők kötelessége ezeket eltávolítani. A felvonuláson is a csendőrség kérte Czirmaytól, hogy szólítsa fel távozásra az Erdély-zászlót vivő személyeket.
– tette fel a kérdést a politikus.
Hozzátette: ha a csendőrségnek baja van Erdély zászlajával, ne hárítsa a felelősséget az RMDSZ-re, hanem vállalja álláspontját, és jelölje meg azt a törvénycikkelyt, amely alapján eljár.
Csoma Botond elmondta, az RMDSZ kész minden jogi segítséget megadni azoknak az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) tartozó politikusoknak, akiket az Erdély-zászló miatt bírságoltak meg. Azt is hozzátette, az RMDSZ és az EMNP közös levélben hívja fel a belügyminiszter figyelmét a csendőrségi túlkapásra, ő maga pedig interpellálni fog a román parlament alsóházában a március 15-i kolozsvári felvonuláson történtek miatt.
Nicușor Dan államfő nem támogatja, hogy népszavazást írjanak ki a bírák és ügyészek különnyugdíjának témájában.
A kormánykoalíció a minimálbér változatlan szinten tartását támogatja – jelentette ki csütörtök este Ilie Bolojan miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy jövő héten a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel is egyeztetnek a témáról.
A kétezres évek elején egy maffiaszerű szervezet működött Csíkszeredában, amelynek felszámolásában Szondy Zoltán újságíróként oroszlánrészt vállalt; kétszer meg is verték. Erről az időszakról is mesélt a Székelyhon közéleti műsorában, a Summában.
Más volt ez a gyergyószentmiklósi megemlékezés, mint az elmúlt években. A város főterén idézték fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét. A forradalom szelleme „kijött az utcára” – és magával hozott fiatalokat is.
Október 26-ától, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján mintegy 100 ember gyűlt össze a sepsiszentgyörgyi 56-os emlékparkban jelenlétével megtisztelni a hősök áldozatát.
A 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit elevenítették fel a kézdiszéki diákok. Az október 23-i, hősök tiszteletére rendezett megemlékezés több kézdivásárhelyi helyszínen zajlott: a református temetőben, a főtéren és a művelődési házban.
A nemzeti emlékezet helyszíne volt október 23-án a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia, ahol az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt hajtottak fejet az ünneplők, majd fáklyákkal a kezükben közösen vonultak a Várudvarba.
A gyergyószentmiklósi képviselő-testület napirendjén volt egy iroda biztosítása az EMSZ számára, de a pártnak mégsem lesz új székháza az RMDSZ frakció tartózkodása miatt. Egy új oktatási központ létesítéséhez pedig további egyeztetések szükségesek.
Nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért – jelentette ki a miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott ünnepi megemlékezésen csütörtökön Budapesten.
szóljon hozzá!