Kézi erő helyett már gépekkel dolgoznak. Ma már elvétve sem nagyon látni szénaboglyákat, kocka- és körbálák vették át a helyüket
Fotó: Pinti Attila
A kaszálókon több a „lábán hagyott” fű idén, mint tavaly – erre magyarázattal is szolgált a szakember: szárazság idején többen kaszálnak, mert nagyobb az esély arra hogy könnyen el tudják majd adni a szénafeleslegüket. Csapadékos időjárás esetén azonban, amikor bőség van, kevesebben kaszálnak, mert a szénabálák ára is alacsonyabb.
2023. augusztus 25., 08:062023. augusztus 25., 08:06
2023. augusztus 25., 12:092023. augusztus 25., 12:09
A gyepterületeken javában zajlik a betakarítás, szénakészítés, dolgoznak a mezőgazdasági gépek, a bálázók. „Olyan a széna illata, mint a teafűnek, a gyógynövény-teának” – jegyezte meg az egyik felcsíki gazda, akinek területén sorakozó rendek várták, hogy majd bálákba tömörítsék. A termés bőséges lett, jót tett a nyár folyamán esett sok eső.
Romfeld Zsolt, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője érdeklődésünkre elmondta,
Azonban, mivel a nyáron három napnál nem volt hosszabb ideig jó idő egymás után, így a betakarítás, a szénakészítés nehézkes volt, de összességében az idei ebből a szempontból jó évnek számít. „Amit észleltünk azonban az, hogy sok terület kaszálatlan maradt” – jegyezte meg az igazgató. Hozzátette, szárazság idején többen kaszálnak, hogy tudják értékesíteni, eladni a szálas takarmányt, amikor bőség van, akkor kevesebben kaszálnak, a mezőkön látható, hogy egyelőre nincsenek betakarítva a szálas takarmányok mindenhol.
– mondta. Kivétel ez alól a belső, és a falvak közelében levő területek.
Fotó: Pinti Attila
Arra a kérdésre, hogy miért lehet káros, ha nem kaszálják meg a gyepterületeket, Romfeld Zsolt elmondta, hogy ez nem ökológiailag, hanem a mezőgazdaság szempontjából lehet káros, ha megváltozik a rendeltetése. „A több száz év alatt kialakult termőréteg mehet tönkre, ha felveszi a gaz, ha beerdősödik, ehelyett kellene egy folytonosság, hogy rendeltetésének megfelelően, kaszálónak használják” – magyarázta. Hargita megyében több mint 300 ezer hektáron zajlik gyepgazdálkodás, ebben a kaszálok mellett a legelők is benne vannak.
Dósa József Géza, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének Küküllő menti falugazdásza érdeklődésünkre elmagyarázta, többnyire azok a területtulajdonosok nem kaszálják le a területeiket, akik elsősorban a szénát értékesítési céllal készítik.
– fejtette ki.
A többi gazda, akik felhasználják állataik számára a szálas takarmányt, azok kaszáltak, viszont azzal kellett szembesülniük, hogy
„Megfontolandó volt számukra, hogy fóliázzák a bálákat, esetleg szenázst készítenek, vagy taposott silótárolókba készítik a szálas takarmányt” – jegyezte meg a falugazdász. Hozzátette, a probléma a hiányos eszközparkból adódik, ugyanis ebben az esetben nem ártana felaprítani a takarmányt, amelyhez megfelelő eszközzel ellátott jármű kell (késes rendszerű felszedő utánfutó, járvaszecskázó-gép). A falugazdász úgy véli,
A frissen fóliázott szenázsról elmondta, az ugyan többletköltséggel jár, de a fóliázással 15–20 százalékkal csökkenthető a veszteség azáltal hogy a termés nem aprózódik, hullik szét.
Dósa József Géza arról is beszélt, hogy
A természetes kaszálók esetében is jó lett a termés, emellett bőséges sarjú is várható. „Az időjárás kedvezett a növények növekedésének, azonban a szárítás, elkészítés problémás volt, a takarmány minősége elmarad a normálistól a sok eső miatt” – mutatott rá. Ennek ellenére úgy véli, a széna ára kellene tartsa a tavalyi árát a megemelkedett üzemanyag-költségek miatt, azonban attól tart, fennáll annak a veszélye, hogy a plusz többlettermés és a gabonapiaci visszaesések leverik majd az árát.
Fotó: Pinti Attila
Jelenleg egyébként a közösségi oldalakon az eladásra kínált széna ára bálánként 70–150 lej körüli áron kapható, míg tavaly elérte a 200 lejes értéket is.
Megszökött szerda délután egy elítélt, miközben mentőautóval szállították a Jilava börtönkórház felé. A férfi az A7-es autópálya Nicolae Bălcescu felé tartó kijárata közelében kiugrott a mozgó járműből és elfutott.
A multinacionális vállalatokkal való bánásmód paradigmájának megváltoztatását ígérte a második deficitcsökkentő csomag adóügyi intézkedéseit ismertető szerdai sajtótájékoztatóján a pénzügyminiszter.
Három év alatt másfél millió eurót hajlandó odaadni a Maros Megyei Tanács azoknak a légitársaságoknak, akik népszerűsítik Maros megyét és repülőjáratokat indítanak a marosvásárhelyi reptérről. Augusztus végén kiderül, hogy vannak-e jelentkezők.
Az áramszolgáltató tájékoztatása szerint csütörtökön két háromszéki faluban és egy Maros megyei településen is áramszünetre számíthatnak az ott élők előre tervezett munkálatok miatt.
A szaknak megfelelő választható tantárgy szerdai írásbeli érettségi vizsgáján 16 280 diák vett részt, 21-et közülük csalás vagy csalási kísérlet miatt kizártak – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közúti baleset történt szerda délután a 13A jelzésű úton Szejkefürdő és Székelyszentlélek közt – jelezte egy olvasónk. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint három autó ütközött.
Összesen 3,23 millió lejre bírságolt öt nap alatt a munkaügyi felügyelőség jogszerűtlenül foglalkoztatott alkalmazottak miatt, és további 632 200 lejre a munkavédelmi és munkaegészségügyi előírások be nem tartása miatt.
Ilie Bolojan Bolojan miniszterelnök a kormány ellenőrzése alá tartozó 36 intézmény képviselőivel tartott munkatalálkozón kérte, hogy augusztus 22-ig nyújtsák be az átszervezésre, a hatékonyság növelésére vonatkozó javaslataikat.
A pénzügyminisztérium egy 25 lejes átalánydíj bevezetését javasolja az EU-n kívüli országokból Romániába érkező, 150 euróig terjedő értékű csomagokra – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Még vannak hátralevő munkálatok, de szerdán felavatták a Székelyudvarhely és Székelykeresztúr között újjáépített 137-es megyei utat. A projektet az Anghel Saligny programból finanszírozták, néhány számlát pedig még ki kell fizetni.
szóljon hozzá!