Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:58

Megszínezik a parajdi sóbányában lévő vizet

12:55

„Még sok van bennem” – Marius Corbu kész az U21-es Európa-bajnokságra

11:59

Benépesült a csíksomlyói hegynyereg

11:14

Érkezik a labarum a búcsús szentmise helyszínére

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így néz ki belülről a vízzel elárasztott parajdi sóbánya

Petícióban kérik a parajdiak a Drakula-park létesítésének megfontolását a településükre

Berúgták a háromszéki polgármesteri hivatalok ajtaját az AUR-os influenszerek

Erdély Disneylandjét építik meg Csíkszeredában

A legrosszabb forgatókönyvre alapozva telepítették ki a lakókat Parajdon

Petícióban kérik a parajdiak a Drakula-park létesítésének megfontolását a településükre

Hódok, vidrák és „méregzöldek” nyomában

Korodi környezetvédelmi miniszterként nem értesült a parajdi sóbánya problémáiról

Erdély Disneylandjét építik meg Csíkszeredában

Süllyedéseket észleltek a Dózsa-bányánál, kitelepítik a környékbeli lakókat – frissítve

Bőséges lett a szénatermés, így azonban alacsonyabb lehet a bálák ára

Kézi erő helyett már gépekkel dolgoznak. Ma már elvétve sem nagyon látni szénaboglyákat, kocka- és körbálák vették át a helyüket

Fotó: Pinti Attila

A kaszálókon több a „lábán hagyott” fű idén, mint tavaly – erre magyarázattal is szolgált a szakember: szárazság idején többen kaszálnak, mert nagyobb az esély arra hogy könnyen el tudják majd adni a szénafeleslegüket. Csapadékos időjárás esetén azonban, amikor bőség van, kevesebben kaszálnak, mert a szénabálák ára is alacsonyabb.

Barabás Hajnal

2023. augusztus 25., 08:062023. augusztus 25., 08:06

2023. augusztus 25., 12:092023. augusztus 25., 12:09

A gyepterületeken javában zajlik a betakarítás, szénakészítés, dolgoznak a mezőgazdasági gépek, a bálázók. „Olyan a széna illata, mint a teafűnek, a gyógynövény-teának” – jegyezte meg az egyik felcsíki gazda, akinek területén sorakozó rendek várták, hogy majd bálákba tömörítsék. A termés bőséges lett, jót tett a nyár folyamán esett sok eső.

Nehézkes betakarítás

Romfeld Zsolt, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője érdeklődésünkre elmondta,

a Hargita megyei szálas takarmány mennyisége kielégítőnek, sőt nagyon jónak mondható idén.

Azonban, mivel a nyáron három napnál nem volt hosszabb ideig jó idő egymás után, így a betakarítás, a szénakészítés nehézkes volt, de összességében az idei ebből a szempontból jó évnek számít. „Amit észleltünk azonban az, hogy sok terület kaszálatlan maradt” – jegyezte meg az igazgató. Hozzátette, szárazság idején többen kaszálnak, hogy tudják értékesíteni, eladni a szálas takarmányt, amikor bőség van, akkor kevesebben kaszálnak, a mezőkön látható, hogy egyelőre nincsenek betakarítva a szálas takarmányok mindenhol.

Ugyan még zajlik a betakarítás, most is kaszálnak, de így is tapasztalható, hogy nagyobb területek vannak elhanyagolva, mint tavaly

– mondta. Kivétel ez alól a belső, és a falvak közelében levő területek.

Fotó: Pinti Attila

Arra a kérdésre, hogy miért lehet káros, ha nem kaszálják meg a gyepterületeket, Romfeld Zsolt elmondta, hogy ez nem ökológiailag, hanem a mezőgazdaság szempontjából lehet káros, ha megváltozik a rendeltetése. „A több száz év alatt kialakult termőréteg mehet tönkre, ha felveszi a gaz, ha beerdősödik, ehelyett kellene egy folytonosság, hogy rendeltetésének megfelelően, kaszálónak használják” – magyarázta. Hargita megyében több mint 300 ezer hektáron zajlik gyepgazdálkodás, ebben a kaszálok mellett a legelők is benne vannak.

Miért nem kaszálnak?

Dósa József Géza, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének Küküllő menti falugazdásza érdeklődésünkre elmagyarázta, többnyire azok a területtulajdonosok nem kaszálják le a területeiket, akik elsősorban a szénát értékesítési céllal készítik.

Az idei nagy mennyiségű termés a széna árának visszaesését vetítette előre, ugyanakkor a jelenlegi üzemanyagköltségeket figyelembe véve meg kell gondolják, hogy megéri-e a befektetett munka

– fejtette ki.

A többi gazda, akik felhasználják állataik számára a szálas takarmányt, azok kaszáltak, viszont azzal kellett szembesülniük, hogy

a gyakori csapadék miatt nem mindig lehetett jó minőségűen szárítani a szénát.

„Megfontolandó volt számukra, hogy fóliázzák a bálákat, esetleg szenázst készítenek, vagy taposott silótárolókba készítik a szálas takarmányt” – jegyezte meg a falugazdász. Hozzátette, a probléma a hiányos eszközparkból adódik, ugyanis ebben az esetben nem ártana felaprítani a takarmányt, amelyhez megfelelő eszközzel ellátott jármű kell (késes rendszerű felszedő utánfutó, járvaszecskázó-gép). A falugazdász úgy véli,

gazdaságosság szempontjából a taposott siló az előnyös, egy silótárolóba egy halomba rakva tárolni a szálas takarmányt.

A frissen fóliázott szenázsról elmondta, az ugyan többletköltséggel jár, de a fóliázással 15–20 százalékkal csökkenthető a veszteség azáltal hogy a termés nem aprózódik, hullik szét.

Dósa József Géza arról is beszélt, hogy

annyira bőséges lett idén a termés, hogy például már négyszer kaszálták a lucernát a Küküllő mentén, illetve készülnek az ötödik levágásra, és megtörténhet, hogy belefér még egy hatodik kaszálás is.

A természetes kaszálók esetében is jó lett a termés, emellett bőséges sarjú is várható. „Az időjárás kedvezett a növények növekedésének, azonban a szárítás, elkészítés problémás volt, a takarmány minősége elmarad a normálistól a sok eső miatt” – mutatott rá. Ennek ellenére úgy véli, a széna ára kellene tartsa a tavalyi árát a megemelkedett üzemanyag-költségek miatt, azonban attól tart, fennáll annak a veszélye, hogy a plusz többlettermés és a gabonapiaci visszaesések leverik majd az árát.

Fotó: Pinti Attila

Jelenleg egyébként a közösségi oldalakon az eladásra kínált széna ára bálánként 70–150 lej körüli áron kapható, míg tavaly elérte a 200 lejes értéket is.

A kockabálát jelenleg 6–10 lejért adják, a körbálát 80–150 lejért.

Csíkszék Udvarhelyszék Gyergyószék Mezőgazdaság