Kézi erő helyett már gépekkel dolgoznak. Ma már elvétve sem nagyon látni szénaboglyákat, kocka- és körbálák vették át a helyüket
Fotó: Pinti Attila
A kaszálókon több a „lábán hagyott” fű idén, mint tavaly – erre magyarázattal is szolgált a szakember: szárazság idején többen kaszálnak, mert nagyobb az esély arra hogy könnyen el tudják majd adni a szénafeleslegüket. Csapadékos időjárás esetén azonban, amikor bőség van, kevesebben kaszálnak, mert a szénabálák ára is alacsonyabb.
2023. augusztus 25., 08:062023. augusztus 25., 08:06
2023. augusztus 25., 12:092023. augusztus 25., 12:09
A gyepterületeken javában zajlik a betakarítás, szénakészítés, dolgoznak a mezőgazdasági gépek, a bálázók. „Olyan a széna illata, mint a teafűnek, a gyógynövény-teának” – jegyezte meg az egyik felcsíki gazda, akinek területén sorakozó rendek várták, hogy majd bálákba tömörítsék. A termés bőséges lett, jót tett a nyár folyamán esett sok eső.
Romfeld Zsolt, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője érdeklődésünkre elmondta,
Azonban, mivel a nyáron három napnál nem volt hosszabb ideig jó idő egymás után, így a betakarítás, a szénakészítés nehézkes volt, de összességében az idei ebből a szempontból jó évnek számít. „Amit észleltünk azonban az, hogy sok terület kaszálatlan maradt” – jegyezte meg az igazgató. Hozzátette, szárazság idején többen kaszálnak, hogy tudják értékesíteni, eladni a szálas takarmányt, amikor bőség van, akkor kevesebben kaszálnak, a mezőkön látható, hogy egyelőre nincsenek betakarítva a szálas takarmányok mindenhol.
– mondta. Kivétel ez alól a belső, és a falvak közelében levő területek.
Fotó: Pinti Attila
Arra a kérdésre, hogy miért lehet káros, ha nem kaszálják meg a gyepterületeket, Romfeld Zsolt elmondta, hogy ez nem ökológiailag, hanem a mezőgazdaság szempontjából lehet káros, ha megváltozik a rendeltetése. „A több száz év alatt kialakult termőréteg mehet tönkre, ha felveszi a gaz, ha beerdősödik, ehelyett kellene egy folytonosság, hogy rendeltetésének megfelelően, kaszálónak használják” – magyarázta. Hargita megyében több mint 300 ezer hektáron zajlik gyepgazdálkodás, ebben a kaszálok mellett a legelők is benne vannak.
Dósa József Géza, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének Küküllő menti falugazdásza érdeklődésünkre elmagyarázta, többnyire azok a területtulajdonosok nem kaszálják le a területeiket, akik elsősorban a szénát értékesítési céllal készítik.
– fejtette ki.
A többi gazda, akik felhasználják állataik számára a szálas takarmányt, azok kaszáltak, viszont azzal kellett szembesülniük, hogy
„Megfontolandó volt számukra, hogy fóliázzák a bálákat, esetleg szenázst készítenek, vagy taposott silótárolókba készítik a szálas takarmányt” – jegyezte meg a falugazdász. Hozzátette, a probléma a hiányos eszközparkból adódik, ugyanis ebben az esetben nem ártana felaprítani a takarmányt, amelyhez megfelelő eszközzel ellátott jármű kell (késes rendszerű felszedő utánfutó, járvaszecskázó-gép). A falugazdász úgy véli,
A frissen fóliázott szenázsról elmondta, az ugyan többletköltséggel jár, de a fóliázással 15–20 százalékkal csökkenthető a veszteség azáltal hogy a termés nem aprózódik, hullik szét.
Dósa József Géza arról is beszélt, hogy
A természetes kaszálók esetében is jó lett a termés, emellett bőséges sarjú is várható. „Az időjárás kedvezett a növények növekedésének, azonban a szárítás, elkészítés problémás volt, a takarmány minősége elmarad a normálistól a sok eső miatt” – mutatott rá. Ennek ellenére úgy véli, a széna ára kellene tartsa a tavalyi árát a megemelkedett üzemanyag-költségek miatt, azonban attól tart, fennáll annak a veszélye, hogy a plusz többlettermés és a gabonapiaci visszaesések leverik majd az árát.
Fotó: Pinti Attila
Jelenleg egyébként a közösségi oldalakon az eladásra kínált széna ára bálánként 70–150 lej körüli áron kapható, míg tavaly elérte a 200 lejes értéket is.
Nagyszabású ellenőrzést tartottak a hatóságok Kászonaltízen, Kászonjakabfalván, Kászonújfaluban és Kászonfeltízen szerdán reggel, melynek eredményeként temetes bírságot róttak ki.
Az új tanév új eseményeket tartogat a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatóinak és a marosvásárhelyieknek egyaránt. Az előadások mellett nemzetközi színházi fesztivált szerveznek, de nemzetközi mesterképzést is indít az intézmény.
A lakosság mindennapjait érintő ügyek mellett ünnepi pillanattal is kiegészült a baróti tanács ülése. A város 2022 óta először adományozott díszpolgári címet, ezúttal „a festészeten keresztül (is) létező” Incze Mózes, Munkácsy-díjas festőművésznek.
Érvénybe lépett a kilakoltatási parancs, ezért egy többgyermekes családnak kellett elhagynia a Csíkszereda központjában lévő állami ingatlant, amelyben korábban laktak. A polgármesteri hivatal jogerős bírósági végzés alapján járt el.
Egynapos szünet után ismét járható a 67C jelzésű országút, közismert nevén – Transzalpina – Rânca és Obârșia Lotrului közötti szakasza.
„Megmagyarázta” Nicușor Dan, Románia elnöke, hogy mi állhat a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottsága mögött.
A kezdeti bizakodás ellenére a kitűzött határidőig, szeptember végéig egyetlen légitársaság sem jelezte, hogy járatot akar indítani a marosvásárhelyi repülőtérről. A Maros Megyei Tanács másfél millió eurót ajánlott fel, így sem volt jelentkező.
Első- és másodfokú riasztásokat adtak ki kedden a meteorológusok az ország hat megyéjének hegyvidékén várható rossz idő, havazás miatt. Az előrejelzés szerint ugyanakkor hideg, esős és szeles idő várható az ország túlnyomó részében szombat estig.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy a kormány meghozta már a legtöbb olyan deficitcsökkentő intézkedést, amelyek lehetővé teszik az Európai Bizottsággal szemben vállalt 2025-2026-os hiánycélok megközelítését.
Kezdődik a 25. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle csütörtökön, amely Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is várja a közönséget ingyenes filmvetítésekkel.
szóljon hozzá!