
Fotó: Kocsis Károly
Szombaton tölti a 70. életévét a Kézdivásárhelyen élő Borcsa János magyartanár, aki 1974 óta folytat irodalomkritikai és publicisztikai tevékenységet. Tanulmányait hazai és anyaországi irodalmi és kulturális folyóiratok közlik, ugyanakkor munkatársa volt a Kovászna megyei napilapoknak, legutóbb – több éven át – a Székely Hírmondónak. Tizenkét önálló kötete jelent meg, további tizenegy szerkesztésében, gondozásában vállalt szerepet. A kerek születésnap apropóján kértük fel egy rövid életmű-összegzésre.
2023. július 29., 09:082023. július 29., 09:08
„Születésem helye Kézdivásárhely, a Kárpát-medence legkeletibb városa, ahol a székelyek katonai erényeit nagyra becsülő Petőfi utolsó éjszakáinak egyikét töltötte, de szülőfalum és bölcsőhelyem e kisvárostól öt kilométerre északra, a Kászon-patak alsó folyása mentén fekvő Kézdiszentlélek, amelynek középkori várkastélyában történt a Kemény Zsigmond regényében (Özvegy és leánya) megörökített leányrablás” – indítja élete „rövidfilmjét” Borcsa János. Ebben a Perkő-hegy lábánál elterülő faluban nőtt fel, itt járta ki az általános iskolát, és ez volt lakhelye is mintegy másfél évtizedig, miután Kolozsváron elvégezte a bölcsészkart.
– mondja őseiről az irodalomtörténész.
És ha már a felmenőknél tartunk, az első falusi írástudó a családjukban Borcsa András lehetett, aki 13 évesként Andreas Bortsa néven szerepel a ferencesek által működtetett esztelneki szeminárium növendékeinek 1692–93-as összeírásában mint principista, azaz alsóbb osztályos tanuló. Egy pár évtizeddel később találkozhatunk újból a nevével. Ekkor mint különböző jogi természetű írott dokumentumok készítője és hitelesítője tűnik fel – például a háromszéki Szentkatolna 1744-ből származó falujegyzőkönyvét (falutörvényét) mint Kézdiszék „hütös lőfő assesora” jegyzi ellen –, s mindez a közügyekben való jártasságáról tanúskodik.
Büszkén idézi meg Borcsa Eleket is, aki jóval később, a magyar reformkor évtizedeiben, 1819 és 1842 között lelkipásztorként szolgált Kézdiszék egyik nagyközségében, Gelencén.
A könyv úgy általában nagy tekintélynek örvendett a családjukban, nagymamájának mint egyszerű asszonynak az olvasás egyenesen szenvedélye volt végig hosszú élete folyamán. „Általában a magyar- és világirodalom klasszikusait olvasta, olvasmányélményeiről pedig szívesen is beszélt unokájának.” Borcsa János családja is efféle „vonalat” követ. Sőt!
„Gyógyszerész feleségem fejlett ízlésű igényes olvasó, aki különben előbb ismerkedett meg jövendő férje irodalmi tanulmányaival, mint azok szerzőjével, Imola lányom meg – aki ugyancsak gyógyszerészként dolgozik –, fiatal novellistaként, kötetes szerzőként (Magnebéhat, 2019) több jelentős irodalmi díjban részesült mind Romániában, mind az anyaországban.”
Ő maga főállásban magyartanárként végezte munkáját több mint három évtizeden keresztül, ugyancsak egy kézdiszéki falu, Szentkatolna általános iskolájában, amely 1990-től a falu hírneves szülöttjének, a nyelvzseni és nyelvtudós Bálint Gábornak (1844-1913) a nevét viseli.
Fotó: Kocsis Károly
A rendszerváltás után aztán e kishaza kulturális örökségét könyvkiadóként, szerkesztőként, helyi művelődési rendezvények szervezőjeként is igyekezett feléleszteni és ébren tartani. „Az írás indítékait igazából nem vagyok hivatott tárgyalni. Szinte lehetetlen megragadni, hogy mi készteti erre az embert. Csak annyit mondhatok, hogy esetemben döntő hatásúak voltak a kézdivásárhelyi középiskolás évek, a kolozsvári bölcsészkaron pedig az világosodott meg számomra, hogy nem a »csoda« teremtése, hanem annak magyarázata, értelmezése lenne az irodalomnak az a területe, ami rám vár...”
Az első nagyobb erőpróbájának a Páskándi Géza (1933-1995) lírájáról írt szakdolgozata bizonyult 1976-ban, „aztán pályám fontos mérföldkövének tekintem a Méliusz József (1909-1995) szépírói életművéről készült doktori disszertációmat, amelynek megvédésére 2000-ben került sor, ugyancsak Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen.” A két „próba” között, illetve a második után, vagyis
Kritikusként elsősorban a kortárs romániai magyar irodalom alkotóinak műveit és pályáját követi figyelemmel, de
Különös figyelmet fordít a kézdivásárhelyi származású vagy a városban alkotó művészek pályájára (Földi István, Kosztándi Jenő, Markó Béla, Vetró András, Fekete Vince). Gondozta, tanulmányokban feldolgozta és kiadta Boér Géza (1952-1989) kézdivásárhelyi költő és tanár irodalmi hagyatékát.
„A rendszeres és tudományosan megalapozott elvszerű irodalomkritika igényét Bajza József (1804-1858) hirdette meg a reformkorban. Azt gondolom, ma sem tekinthetünk el ettől az igénytől” – vallja. Különben fel is tette neki a kérdést Zsidó Ferenc egy nemrég készült interjúban, hogy milyen a jó kritika? „Bajza elvi álláspontjának ismeretében mit is mondhattam volna? Válaszként annak az óhajomnak adtam hangot, hogy még művelni s nem meghatározni szeretném a »csoda« magyarázatát.”
Borcsa János 1990 óta Kézdivásárhely közművelődési és kulturális életének aktív szereplője. Számtalan könyvbemutató, író–olvasó találkozó és tárlatmegnyitó résztvevője és szervezője, amelyek a helyi intézményekkel, a városi könyvtárral, a Vigadó Művelődési Házzal és a céhtörténeti múzeummal együttműködve jöhettek létre. 1998-ban megalakította az Ambrózia Könyvkiadót. Kiadója olyan munkákat jelentet meg, amelyek szerzőjük vagy tárgyuk tekintetében Kézdivásárhelyhez vagy a Felső-háromszéki kistérséghez kapcsolódnak (Bakk Miklós, Beke Ernő, Biró Gábor, Németh Csaba, Jánó Mihály, Jánó Erzsébet, illetve Szentkatolnai krónika, Esztelnek műemlékei, Kézdiszentlélek templomai, Kézdiszentléleki breviárium, A gelencei Szent Imre templom stb.). Szakmai kitüntetései, díjai: a Romániai Írók Szövetsége Debüt-díja 1986-ban, A Hét Nívódíja 1994-ben, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Tudományos Tanácsának Apáczai-díja 2012-ben, A Székelydöld című folyóirat díja 2014-ben, Magyar Arany Érdemkereszt a Magyar Köztársaság elnöke részéről 2018-ban. Idén bekerült a budapesti Napkút Kiadó évkönyvébe, amelynek szerkesztői az adott évben a hetvenes éveikbe lépők „életvallomásait” gyűjtik egybe. Soron következő – a Székely Hírmondóban megjelent írásait magába foglaló – kötete hamarosan napvilágot lát a Kriterion Könyvkiadó gondozásában.
Előzetes letartóztatásban marad az a hét személy, akik botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak rá a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársaira a Récekeresztúr községhez tartozó Kecskehátán – döntött csütörtökön a Kolozs megyei törvényszék.
Megkéselte apját egy 13 éves lány a Temes megyei Bogároson (Bulgăruș), miután a férfi késsel támadt a gyermek édesanyjára – közölte a Temes megyei rendőrség.
Az államalapító Szent István királyra emlékeztek augusztus 20-án Csíkszeredában. A Mikó-vár udvarán tartott ünnepségen a magyar államiság és a keresztény örökség mellett a közösség összetartó ereje, valamint az új kenyér is a középpontba került.
Az Európai Bizottság szerint nincs ok aggodalomra az unió gázellátásának biztonságával kapcsolatban a téli szezon előtt, a gáztározók töltöttsége csaknem 62 százalékos – közölte csütörtökön Eva Hrncirova, a brüsszeli testület illetékes szóvivője.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Péntek és szombat este két zenekar lép fel a kézdivásárhelyi Borudvar színpadán. A koncerthétvége bárki számára ingyenes.
Augusztus hónapban a kerékpárosok, motorkerékpárosok és a rolleresek vannak a rendőrség országos tematikus ellenőrzésének célkeresztjében, mivel az utóbbi időben sokszor voltak balesetek áldozatai vagy éppen okozói.
A NATO megerősítette, hogy a román-ukrán határ közelében észlelt légi tevékenység miatt az éjszaka folyamán riasztott két spanyol F-18-as vadászgép a szövetség parancsnoksága alatt teljesített szolgálatot – jelentette csütörtökön az EFE.
A kormány módosította az Euro200 elnevezésű számítógép-vásárlási programról szóló 2004/269-es törvény végrehajtási szabályait, hogy a támogatásra jogosult hátrányos helyzetű családokban nevelkedő tanulók és egyetemisták megvásárolhassák a gépeket.
Szexuális viszony létesítésére akart rávenni egy kiskorú lányt egy tekeújfalusi 21 éves fiatal, a rendőrség hivatalból lépett ez ügyben.
szóljon hozzá!