
Az egykori tulajdonosok közül sokan évtizedek után sem tudták visszaszerezni államosított ingatlanjukat
Fotó: Barabás Ákos
A rendszerváltás utáni fiatal, demokratikus román állam komolytalan hozzáállása miatt a kommunizmusban történt államosítások végleg megtéríthetetlennek látszó károkat okoztak azoknak, akik ennek a szenvedő alanyai voltak. Székelyudvarhelyen összesen közel négyszáz ingatlan esetében nyújtottak be visszaigénylési vagy kártalanítási igénylést az egykori tulajdonosok.
2017. július 26., 12:352017. július 26., 12:35
2017. július 26., 14:072017. július 26., 14:07
Közülük azok vannak szerencsésebb helyzetben, akik visszakaphatják ingatlanjukat, ugyanis a kártérítési eljárás nagyon bonyodalmas.
A székelyudvarhelyi polgármesteri hivataltól kikért adatok szerint
a 2001/10-es törvény értelmében. Továbbá azt is megtudtuk, hogy a visszajuttatott ingatlanok száma 92, a kártérítésre javasolt kéréseké pedig 194. Azokra az ingatlanokra, amelyeket természetben nem lehet visszaszolgáltatni, a kártérítést egy bukaresti bizottság ítéli meg.
A kárpótlási dossziékat az ügyben illetékes polgármesteri hivatal állítja össze és továbbítja a bukaresti bizottságnak. Ezt követően polgármesteri rendelettel javasolják a kárpótlást az arra jogosult kérelmezőknek, az általuk benyújtott igazoló okiratok alapján. Az ingatlanok felértékelése és a kárpótlás kifizetése is a bukaresti bizottság hatáskörébe tartozik.
A 2001/10-es törvény rendelkezései miatt nem beszélhetünk egy, a polgárjogi törvénykönyv által előírt tulajdonjogi visszaigénylésről. A polgárjogi törvénykönyv 563. cikkelyének első bekezdése jogot ad a kártérítési követelésre, így a használat hiánya miatt felhalmozódott anyagi károk és az ingatlanban keletkezett károk megtérítésére. A 2001/10-es törvény 9. cikkelye azonban kizárja a kártérítés lehetőségét, ugyanis úgy rendelkezik, hogy az ingatlanokat abban az állapotban adják vissza, amilyenben a visszaigényléskor vannak.
Továbbá a 2001/10-es törvény első bekezdésének 4. cikkelye csupán a nem természetbeni visszaszolgáltatások kombinálását engedélyezi, a természetbeni visszaszolgáltatás és a kártérítés kombinációját nem. Emiatt egy különleges,
amely nem csak eljárásjogi szempontból, de anyagi szempontból is felülírja a polgárjogi törvénykönyv rendelkezéseit. Ez miatt nem lehetséges a kár megtérítése közigazgatási úton.
A 2001/10-es törvényt a szükség szülte, ugyanis a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát elárasztották a visszaszolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok, és a bíróság megállapította ezekben az esetekben az alapvető emberi jogok megsértését. Emiatt a kártérítés megszerzése csupán bonyodalmas úton lehetséges: első lépésként be kell perelni az államot, az alkotmánybíróságtól kell kérni a törvénycikkelyek alkotmányellenességének megállapítását.
Amennyiben ezúton sem sikerül a jogoknak érvényt szerezni, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához kell fordulni, amely az emberi jogok európai egyezménye alapján állapíthat meg jogsértést és kötelezheti a román államot a kár megtérítésére.
Alapvető emberi jogok
Az emberi jogok európai egyezményét 1950-ben írták alá, és 1953. szeptember 3-án léptették érvénybe. Az eredeti egyezmény mellé később 13 protokollt fűztek, amelyekben újabb és újabb alapvető emberi jogokat ismertek el.
Az első ilyen alapvető emberi jog a magántulajdon védelme volt, és bár 1953-ban került be az alapvető emberi jogok közé, annyira merész újításnak számított, hogy az első vonatkozó határozatot 1982-ben hozták meg, ugyanis ezzel kapcsolatban addig nem léteztek kérések.
Nem tartotta be a marosvásárhelyi városvezetés a törvényes előírásokat, amikor a szemétgondok megoldására hívta össze a városi tanácsot, így az akkor elfogadott határozatot nem lehet alkalmazni. Marosvásárhelye közben egyre szemetesebb.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy első lehetőségként politikai kormány megalakítására gondolt, de egyik párt sem állt elő egy egyértelmű többséggel, és Eugen Tomac a „legjobb” opció jelenleg, tekintve, hogy politikusként képes tárgyalni.
A Romgaz vállalat egyik vezetéke meghibásodott, melynek következtében a szondákból származó folyadék bekerült a Nádas-patak vizébe – jelentette be közösségi oldalán Varga Adorján balavásári polgármester.
A Maros megyei törvényszék pénteken elrendelte Cristian Pomohaci 30 napos előzetes letartóztatását nagy kockázatú kábítószerrel való kereskedelem gyanúja miatt. A népdalénekes előzetes letartóztatását az elmúlt 24 órán belül másodszor rendelték el.
Azonosították és harminc napra őrizetbe vették azt a gyanúsítottat, aki május végén egy sepsiszentgyörgyi lakásból ellopott 2200 lejt. Az ajtón ment be a lakásba, ez alatt pedig a tulajdonosok is otthon voltak.
Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök pénteken a Victoria-palotában egyeztetett Ilie Bolojan ügyvivő kormányfővel – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek politikai források.
Az ország területének jelentős részére – Hargita, Kovászna és Maros megyére is – érvényes, záporokra és viharos szélre figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
A fővárosban és tizenegy másik településen okozott károkat a rossz idő csütörtökön – közölte csütörtök este a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya.
Ilie Bolojan szerint az új közalkalmazotti bértörvényről az elmúlt években folytatott kommunikáció olyan elvárásokat generált, amelyeknek a jelenlegi költségvetési megkötések mellett nem lehet eleget tenni, innen ered az emberek elégedetlensége.
szóljon hozzá!