Az egykori tulajdonosok közül sokan évtizedek után sem tudták visszaszerezni államosított ingatlanjukat
Fotó: Barabás Ákos
A rendszerváltás utáni fiatal, demokratikus román állam komolytalan hozzáállása miatt a kommunizmusban történt államosítások végleg megtéríthetetlennek látszó károkat okoztak azoknak, akik ennek a szenvedő alanyai voltak. Székelyudvarhelyen összesen közel négyszáz ingatlan esetében nyújtottak be visszaigénylési vagy kártalanítási igénylést az egykori tulajdonosok.
2017. július 26., 12:352017. július 26., 12:35
2017. július 26., 14:072017. július 26., 14:07
Közülük azok vannak szerencsésebb helyzetben, akik visszakaphatják ingatlanjukat, ugyanis a kártérítési eljárás nagyon bonyodalmas.
A székelyudvarhelyi polgármesteri hivataltól kikért adatok szerint
a 2001/10-es törvény értelmében. Továbbá azt is megtudtuk, hogy a visszajuttatott ingatlanok száma 92, a kártérítésre javasolt kéréseké pedig 194. Azokra az ingatlanokra, amelyeket természetben nem lehet visszaszolgáltatni, a kártérítést egy bukaresti bizottság ítéli meg.
A kárpótlási dossziékat az ügyben illetékes polgármesteri hivatal állítja össze és továbbítja a bukaresti bizottságnak. Ezt követően polgármesteri rendelettel javasolják a kárpótlást az arra jogosult kérelmezőknek, az általuk benyújtott igazoló okiratok alapján. Az ingatlanok felértékelése és a kárpótlás kifizetése is a bukaresti bizottság hatáskörébe tartozik.
A 2001/10-es törvény rendelkezései miatt nem beszélhetünk egy, a polgárjogi törvénykönyv által előírt tulajdonjogi visszaigénylésről. A polgárjogi törvénykönyv 563. cikkelyének első bekezdése jogot ad a kártérítési követelésre, így a használat hiánya miatt felhalmozódott anyagi károk és az ingatlanban keletkezett károk megtérítésére. A 2001/10-es törvény 9. cikkelye azonban kizárja a kártérítés lehetőségét, ugyanis úgy rendelkezik, hogy az ingatlanokat abban az állapotban adják vissza, amilyenben a visszaigényléskor vannak.
Továbbá a 2001/10-es törvény első bekezdésének 4. cikkelye csupán a nem természetbeni visszaszolgáltatások kombinálását engedélyezi, a természetbeni visszaszolgáltatás és a kártérítés kombinációját nem. Emiatt egy különleges,
amely nem csak eljárásjogi szempontból, de anyagi szempontból is felülírja a polgárjogi törvénykönyv rendelkezéseit. Ez miatt nem lehetséges a kár megtérítése közigazgatási úton.
A 2001/10-es törvényt a szükség szülte, ugyanis a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát elárasztották a visszaszolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok, és a bíróság megállapította ezekben az esetekben az alapvető emberi jogok megsértését. Emiatt a kártérítés megszerzése csupán bonyodalmas úton lehetséges: első lépésként be kell perelni az államot, az alkotmánybíróságtól kell kérni a törvénycikkelyek alkotmányellenességének megállapítását.
Amennyiben ezúton sem sikerül a jogoknak érvényt szerezni, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához kell fordulni, amely az emberi jogok európai egyezménye alapján állapíthat meg jogsértést és kötelezheti a román államot a kár megtérítésére.
Alapvető emberi jogok
Az emberi jogok európai egyezményét 1950-ben írták alá, és 1953. szeptember 3-án léptették érvénybe. Az eredeti egyezmény mellé később 13 protokollt fűztek, amelyekben újabb és újabb alapvető emberi jogokat ismertek el.
Az első ilyen alapvető emberi jog a magántulajdon védelme volt, és bár 1953-ban került be az alapvető emberi jogok közé, annyira merész újításnak számított, hogy az első vonatkozó határozatot 1982-ben hozták meg, ugyanis ezzel kapcsolatban addig nem léteztek kérések.
Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.
Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.
Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
szóljon hozzá!