
Az egykori tulajdonosok közül sokan évtizedek után sem tudták visszaszerezni államosított ingatlanjukat
Fotó: Barabás Ákos
A rendszerváltás utáni fiatal, demokratikus román állam komolytalan hozzáállása miatt a kommunizmusban történt államosítások végleg megtéríthetetlennek látszó károkat okoztak azoknak, akik ennek a szenvedő alanyai voltak. Székelyudvarhelyen összesen közel négyszáz ingatlan esetében nyújtottak be visszaigénylési vagy kártalanítási igénylést az egykori tulajdonosok.
2017. július 26., 12:352017. július 26., 12:35
2017. július 26., 14:072017. július 26., 14:07
Közülük azok vannak szerencsésebb helyzetben, akik visszakaphatják ingatlanjukat, ugyanis a kártérítési eljárás nagyon bonyodalmas.
A székelyudvarhelyi polgármesteri hivataltól kikért adatok szerint
a 2001/10-es törvény értelmében. Továbbá azt is megtudtuk, hogy a visszajuttatott ingatlanok száma 92, a kártérítésre javasolt kéréseké pedig 194. Azokra az ingatlanokra, amelyeket természetben nem lehet visszaszolgáltatni, a kártérítést egy bukaresti bizottság ítéli meg.
A kárpótlási dossziékat az ügyben illetékes polgármesteri hivatal állítja össze és továbbítja a bukaresti bizottságnak. Ezt követően polgármesteri rendelettel javasolják a kárpótlást az arra jogosult kérelmezőknek, az általuk benyújtott igazoló okiratok alapján. Az ingatlanok felértékelése és a kárpótlás kifizetése is a bukaresti bizottság hatáskörébe tartozik.
A 2001/10-es törvény rendelkezései miatt nem beszélhetünk egy, a polgárjogi törvénykönyv által előírt tulajdonjogi visszaigénylésről. A polgárjogi törvénykönyv 563. cikkelyének első bekezdése jogot ad a kártérítési követelésre, így a használat hiánya miatt felhalmozódott anyagi károk és az ingatlanban keletkezett károk megtérítésére. A 2001/10-es törvény 9. cikkelye azonban kizárja a kártérítés lehetőségét, ugyanis úgy rendelkezik, hogy az ingatlanokat abban az állapotban adják vissza, amilyenben a visszaigényléskor vannak.
Továbbá a 2001/10-es törvény első bekezdésének 4. cikkelye csupán a nem természetbeni visszaszolgáltatások kombinálását engedélyezi, a természetbeni visszaszolgáltatás és a kártérítés kombinációját nem. Emiatt egy különleges,
amely nem csak eljárásjogi szempontból, de anyagi szempontból is felülírja a polgárjogi törvénykönyv rendelkezéseit. Ez miatt nem lehetséges a kár megtérítése közigazgatási úton.
A 2001/10-es törvényt a szükség szülte, ugyanis a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát elárasztották a visszaszolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok, és a bíróság megállapította ezekben az esetekben az alapvető emberi jogok megsértését. Emiatt a kártérítés megszerzése csupán bonyodalmas úton lehetséges: első lépésként be kell perelni az államot, az alkotmánybíróságtól kell kérni a törvénycikkelyek alkotmányellenességének megállapítását.
Amennyiben ezúton sem sikerül a jogoknak érvényt szerezni, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához kell fordulni, amely az emberi jogok európai egyezménye alapján állapíthat meg jogsértést és kötelezheti a román államot a kár megtérítésére.
Alapvető emberi jogok
Az emberi jogok európai egyezményét 1950-ben írták alá, és 1953. szeptember 3-án léptették érvénybe. Az eredeti egyezmény mellé később 13 protokollt fűztek, amelyekben újabb és újabb alapvető emberi jogokat ismertek el.
Az első ilyen alapvető emberi jog a magántulajdon védelme volt, és bár 1953-ban került be az alapvető emberi jogok közé, annyira merész újításnak számított, hogy az első vonatkozó határozatot 1982-ben hozták meg, ugyanis ezzel kapcsolatban addig nem léteztek kérések.
Az első félévben 0,3 százalékkal több új személygépkocsit helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos időszakában, a száz százalékban elektromos autók szegmensében 76,6 százalékos növekedést jegyeztek éves összevetésben.
Az év első öt hónapjában tovább mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom Romániában az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Idén immár negyedik alkalommal végeztek szívtranszplantációt Marosvásárhelyen, egy 45 éves nőnek adva új esélyt az életre. A donor egy 38 éves nő volt, a szervet Jászvásárról hozták helikopterrel.
Az idei első negyedévben 14,679 millió utas vette igénybe a vasúti személyszállítást Romániában, 8,8 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonosa időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték nem magában az energiahordozóban, hanem a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli a szakértő.
A múlt év végén 6 477 997 aktív egyéni munkaszerződés szerepelt a ReGes/Revisal elektronikus nyilvántartási rendszerben, 249 374-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a munkaügyi minisztérium statisztikáiból.
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vasárnap közzétett adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona május végén 227,5 milliárd lej volt, 37 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.
Tavaly országos szinten 40 ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában az előző évhez képest, és elérte a 8,214 millió hektárt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adataiból.
Észak-Amerika legmagasabb csúcsát, a Denalit mászta meg idén nyáron Toásó István és Pakot Ferenc. A két székely hegymászó szerint azonban a siker nem a csúcson rejlik, hanem felkészülésben, a jó döntésekben és az egymásba vetett bizalomban.
A közlekedésbiztonság növelése érdekében a mai napon összehangolt közúti ellenőrzést tartanak a 15-ös országúton. A Kolozs, Maros, Hargita, Neamț és Bákó megyei rendőrök közösen ellenőrzik a teljes útszakaszt.
szóljon hozzá!