
Az egykori tulajdonosok közül sokan évtizedek után sem tudták visszaszerezni államosított ingatlanjukat
Fotó: Barabás Ákos
A rendszerváltás utáni fiatal, demokratikus román állam komolytalan hozzáállása miatt a kommunizmusban történt államosítások végleg megtéríthetetlennek látszó károkat okoztak azoknak, akik ennek a szenvedő alanyai voltak. Székelyudvarhelyen összesen közel négyszáz ingatlan esetében nyújtottak be visszaigénylési vagy kártalanítási igénylést az egykori tulajdonosok.
2017. július 26., 12:352017. július 26., 12:35
2017. július 26., 14:072017. július 26., 14:07
Közülük azok vannak szerencsésebb helyzetben, akik visszakaphatják ingatlanjukat, ugyanis a kártérítési eljárás nagyon bonyodalmas.
A székelyudvarhelyi polgármesteri hivataltól kikért adatok szerint
a 2001/10-es törvény értelmében. Továbbá azt is megtudtuk, hogy a visszajuttatott ingatlanok száma 92, a kártérítésre javasolt kéréseké pedig 194. Azokra az ingatlanokra, amelyeket természetben nem lehet visszaszolgáltatni, a kártérítést egy bukaresti bizottság ítéli meg.
A kárpótlási dossziékat az ügyben illetékes polgármesteri hivatal állítja össze és továbbítja a bukaresti bizottságnak. Ezt követően polgármesteri rendelettel javasolják a kárpótlást az arra jogosult kérelmezőknek, az általuk benyújtott igazoló okiratok alapján. Az ingatlanok felértékelése és a kárpótlás kifizetése is a bukaresti bizottság hatáskörébe tartozik.
A 2001/10-es törvény rendelkezései miatt nem beszélhetünk egy, a polgárjogi törvénykönyv által előírt tulajdonjogi visszaigénylésről. A polgárjogi törvénykönyv 563. cikkelyének első bekezdése jogot ad a kártérítési követelésre, így a használat hiánya miatt felhalmozódott anyagi károk és az ingatlanban keletkezett károk megtérítésére. A 2001/10-es törvény 9. cikkelye azonban kizárja a kártérítés lehetőségét, ugyanis úgy rendelkezik, hogy az ingatlanokat abban az állapotban adják vissza, amilyenben a visszaigényléskor vannak.
Továbbá a 2001/10-es törvény első bekezdésének 4. cikkelye csupán a nem természetbeni visszaszolgáltatások kombinálását engedélyezi, a természetbeni visszaszolgáltatás és a kártérítés kombinációját nem. Emiatt egy különleges,
amely nem csak eljárásjogi szempontból, de anyagi szempontból is felülírja a polgárjogi törvénykönyv rendelkezéseit. Ez miatt nem lehetséges a kár megtérítése közigazgatási úton.
A 2001/10-es törvényt a szükség szülte, ugyanis a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát elárasztották a visszaszolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok, és a bíróság megállapította ezekben az esetekben az alapvető emberi jogok megsértését. Emiatt a kártérítés megszerzése csupán bonyodalmas úton lehetséges: első lépésként be kell perelni az államot, az alkotmánybíróságtól kell kérni a törvénycikkelyek alkotmányellenességének megállapítását.
Amennyiben ezúton sem sikerül a jogoknak érvényt szerezni, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához kell fordulni, amely az emberi jogok európai egyezménye alapján állapíthat meg jogsértést és kötelezheti a román államot a kár megtérítésére.
Alapvető emberi jogok
Az emberi jogok európai egyezményét 1950-ben írták alá, és 1953. szeptember 3-án léptették érvénybe. Az eredeti egyezmény mellé később 13 protokollt fűztek, amelyekben újabb és újabb alapvető emberi jogokat ismertek el.
Az első ilyen alapvető emberi jog a magántulajdon védelme volt, és bár 1953-ban került be az alapvető emberi jogok közé, annyira merész újításnak számított, hogy az első vonatkozó határozatot 1982-ben hozták meg, ugyanis ezzel kapcsolatban addig nem léteztek kérések.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.
A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Bővítette egészségügyi szolgáltatásait a csíkszeredai Multimed klinika azáltal, hogy a nemzetközi Affidea-klinikahálózat romániai csoportjának részévé vált. Az így újjászületett csíkszeredai klinikának avatóünnepségét pénteken tartották.
Összeomlott az 1784-ben épült, Szent György és Szent Miklós tiszteletére felszentelt ortodox fatemplom a Hargita megyei Székelyandrásfalva községhez tartozó Újlakon. Ezzel nem csupán egy épület dőlt össze, hanem egy műemlék is odaveszett.
szóljon hozzá!