Biztos jövőt a vidéki fiataloknak

Tagja vagyok a Szent György Menedzserklubnak, már konzultáltunk ez ügyben. Tárgyaltam az RMGE Maros vezetőségével is, igyekszem feltérképezni azokat a sajátos kérdéseket, amelyekre majd közösen kell választ találnunk. Emellett természetesen kapocs szeretnék lenni a megye és a megyében lévő települések önkormányzatai, illetve Bukarest között. Szorgalmazom a nagyvárosi övezet egyesület működtetését, mi több, szóba került az is, hogy a tagságot kibővítenénk és befoglalnánk Marosszentannát, Gernyeszeget, Sárpatakot is.

– Milyen fontosabb elképzelése, terve van, amelyet képviselőként megvalósítana?

– Amint említettem a Szent György-klub is támogat. Találkoztam üzletemberekkel, több polgármesterrel, és a beszélgetések nyomán körvonalazódott egy javaslat. A helyi vállalkozók támogatásáért módosítani kellene a közbeszerzési törvényt. Az önkormányzatok által előkészített vidékfejlesztési projektek kivitelezését legtöbbször nem megyebeli vállalkozó nyeri meg, így a helyi közösségeknek hozott pénz gyakorlatilag máshova megy. A módosító javaslatban

A közbeszerzési folyamathoz kötődik az is, hogy sajnos jelenleg egy-egy projekt kivitelezéséig az önkormányzati beruházások elő- és műszaki tanulmányainak, valamint a különböző állami szakhatóság által kibocsátott engedélyek szavatossági ideje lejár, és sokszor a folyamatot elölről kell kezdeni. Ezért ezeknek a kötelező tanulmányoknak a határidejét meg kellene hosszabbítani. S ehhez kapcsolódik az is, hogy

Ez az ún. e-kormányzás, elektronikus ügyintézés, amely más „civilizáltabb” országban már működik. A bürokrácia fölösleges idő-, energia- és pénzpazarlást okoz, ezért azt is szorgalmazom majd, hogy minél előbb digitalizálják ezeket a szolgáltatásokat, hogy ne kelljen kilincselni, hónapokat várni az engedélyekre.

– Említette, hogy a Felső-Maros mente képviselőjeként jelöltjeként elsősorban a vidéki élet nehézségeit, gondjait szeretné rendezni. A megye több vidékén megalakultak a kistérségi társulások, amelyek akár a LEADER-csoportoknak köszönhetően több kézzelfogható eredményt is értek el, azonban most úgy tűnik, hogy az anyagi támogatás hiányában e társulások váróhelyzetbe kerültek. Miként lehetne fellendíteni a tevékenységüket?

– A kistérségi társulások és a LEADER-csoportok projektjeinek a kivitelezését az EU finanszírozta, így ameddig nem fogadják el a következő uniós költségvetést, addig leálltak a tervek. Valójában azt kellene lehetővé tenni, hogy minél több ilyen és ehhez hasonló közösségfejlesztési társulatok jöjjenek létre, hiszen ezáltal össze lehet hangolni több település infrastrukturális beruházásait, sőt erősíthető a kistérségek közötti együttműködést is. S ezen belül lehetővé kell tenni azt is, hogy az ún. PPP-típusú kapcsolatok mintájára a helyi önkormányzatok, a megyei tanács és a civil szervezetek is összefogjanak egy-egy terv kivitelezésében, anyagi támogatásában.

– Említette, hogy tárgyal az RMGE-Maros szervezet vezetőségével és több közös programpont is kialakult.

– Nagyon hasznos szakmai megbeszélés volt, ahol sok minden körvonalazódott. Szükség van egy egységes székelyföldi agrárstratégiára, amely mindenekelőtt előtérbe helyezi a térség sajátosságait, a családi kis- és közepes farmok fenntartására összpontosít. Mielőbb ki kell alakítani a helyi rövid mezőgazdasági értékesítési láncokat, amelynek az első lépése a szakterületen belüli termelői, értékesítői szövetkezetek létesítése. Biztosítani kell a magyar nyelvű egyetemi és szakiskolai szintű képzést.

Erősítenünk kell a vidéken élők létbiztonságát nyereségcélú farmok létrehozásával és működtetésével, de legalább ennyire fontos megfelelő lakhatási körülményeket biztosítani a fiataloknak, akiket ezáltal itthon tarthatunk. Sok más ehhez hasonló témát beszéltünk, amelyek közül néhány törvénytervezetben konkretizálódhat.

– A mezőgazdaság mellett vidéki településeink jelentős jövedelemforrása lehet az idegenforgalom is. Van-e valamilyen elképzelése e téren?

– Valóban, ha csak a Felső-Maros mentét tekintjük, akkor a lehetőségekhez képest még sok a tennivaló. Ezért terveim között szerepel egy országos kerékpárút-hálózat kiépítése is. Ennek kísérleti terveként először Marosvásárhelyről építtetnénk ki öt irányba (Szászrégen, Nyárádszereda, Szováta, Mezőség, Marosludas) a főút mellett haladó kerékpárutat. A gernyeszegi helyi tanács elkészített Gernyeszeg és Körtvélyfája között egy kétkilométeres szakaszt. A munkálatokat leginkább az hátráltatta, hogy a nyomvonal több helyen magánterületen halad. Innen az ötlet, hogy már a kerékpárutak kiépítéséért is szükség van jó törvényekre, hogy

Ez nemcsak a kerékpárutak bővítését, hanem bármilyen más – a helyi önkormányzatok számára fontos – beruházás előmenetelét is segíti. S innen az ötlet, ha már az említett kerékpárút a Maros mellett halad, akkor talán kísérleti programként – a vízügyi hatósággal együttműködve – rehabilitálhatnánk a folyópartot, amelyet kiépítve, a Maros vízszintjét kisebb gátakkal szabályozva szabadidőzónává alakíthatnánk és az sem mellékes, hogy így javítanánk a talajvíz-ellátottságot.

– A helyhatósági választásokat követően Maros megye néhány településén beigazolódott, hogy ha van akarat és megfelelő hozzáállás, akkor sikerül erősíteni a jelenlétünket az adminisztrációban. Miért fontos a parlamenti közképviselet is?

– Az említett terveket csak közösen tudjuk megvalósítani. Nagyon fontos, hogy a helyhatósági választások után elnyert teret tovább bővítsük. A magyarok sajátos ügyeinek rendezését, érdekeit csakis az RMDSZ képviselheti. Ebben a nehéz időszakban össze kell fognunk. Csak akkor tudunk érvényesülni, ha a magyarok megkerülhetetlenek a román politikában. Ehhez több képviselőt és szenátort kell küldeni Bukarestbe, hogy több pénz jusson a magyar településeknek, hogy ésszerű és sürgős fejlesztések legyenek a vidéken és minden olyan téren, ahol jobban érvényesülhetünk, s ezáltal erősítjük közösségünket, itthon tartjuk fiataljainkat, s így biztos jövője lehet az erdélyi magyaroknak.