„Facebookozás” száz évvel ezelőtt

Marosvásárhely, az egykori Albina tér, az alsó román templom nélkül •  Fotó: Antal Erika

Marosvásárhely, az egykori Albina tér, az alsó román templom nélkül

Fotó: Antal Erika

Képeslapokat küldözgettek egymásnak a 19. század végén, a 20. század elején azokról a helyekről, ahol üdültek, ahová üzleti útjuk vezetett, illetve ahová a hadsereg vezényelte őket. Mindenképpen azt tudatták az otthonmaradottakkal, hogy éppen hol járnak, mit látnak, ami más mint az otthonuk. Látókörük kitágult, tájékozottságuk a nagyvilágban nőtt. Az utókornak pedig régmúlt eseményekről, helyekről, intézményekről, épületekről tudósítanak ma is. A Székelyhon napilap Liget kiadványában jelent meg néhány évvel ezelőtt ez a cikkünk, most pedig úgy döntöttünk, hogy a Székelyhon.ro olvasóival is megosztjuk.

Antal Erika

2023. január 22., 12:402023. január 22., 12:40

A régi képeslapok lelőhelyei leginkább nagyvárosok antikváriumai, ócskapiacok, régiségvásárok és természetesen a megőrzött családi „levéltárak”.

Az első levelező képeslapok az 1870-es években jelentek meg,

az osztrák-magyar posta forgalmazásában, igazi világpremiert jelentettek és rohamos gyorsasággal terjedtek el Európa-szerte. Tömegárunak számítottak, néhány fillérbe kerültek csupán és nagy népszerűségnek örvendtek a múlt század fordulóján, főleg a fiatalok körében.

Elöl, a fotók alá írták a szöveget az első időben •  Fotó: Antal Erika Galéria

Elöl, a fotók alá írták a szöveget az első időben

Fotó: Antal Erika

Üzenet az otthonmaradottaknak

Az utazásokhoz kötött képeslapokkal, amelyek egy-egy tájat, várost ábrázoltak, azt kívánták jelezni, hogy küldőik kitörtek a megszokottból, útra keltek, világot láttak – vagyis, amit ma üzenünk a Facebookon, az elődeink a képes levelezőlapokkal adták tudtára hozzátartozóiknak: hogy milyen messze távolodtak el az otthontól, milyen érdekes helyeken járnak, s hogy mi jár a fejükben mindeközben. A felvételen volt mindig a lényeg, annál is inkább, mert kis szabad írófelületük miatt nem voltak alkalmasak fontos, életbevágó közlésekre, sokkal inkább könnyed, humoros, büszkélkedő, felvágós üzenetek tolmácsolására.

Képeslapot küldtek egymásnak elsősorban azokról, a már akkor is divatos helyeknek számító nagyvárosokból, amelyeket turisták sokasága keresett fel: Velencéből, Párizsból, Rómából, Firenzéből.

Az egykori cukorgyár Marosvásárhelyen. Ritkán fotóztak ipari létesítményeket. Ez is emlék ma már •  Fotó: Antal Erika Galéria

Az egykori cukorgyár Marosvásárhelyen. Ritkán fotóztak ipari létesítményeket. Ez is emlék ma már

Fotó: Antal Erika

A „boldog békeidőknek” nevezett időszakban, amikor Erdélyben is megindult a polgáriasodás eredményeként egyfajta fürdőkultusz, és pihenni kezdtek járni az emberek, elsősorban a jobb körülmények között élő kereskedők, iparosok, értelmiségiek keresték fel az erdélyi fürdőtelepüléseket, majd képeslapokat is küldtek a szebbnél szebb villák, nyaralók, éttermek, parkok, pavilonok „társaságából”.

Képeslapokat küldtek Előpatakról, Tusnádfürdőről, Borszékről, Kirulyfürdőről, Szovátáról.

Amikor megfordult a képeslap

Egészen 1903-ig a képeslapoknak a hátoldalán csak a címzés volt található, az első oldalon, a kép alá írhattak pár szót. Ekkor megfordították a képeslap írófelületét, kettéosztották az addig címzésre használt üres oldalt és a bal felére a szöveg, a jobb felére került a címzés, amivel az ábra, a felvétel megnövekedett.

Ma az orvosi egyetem, akkor kadétiskolának épült •  Fotó: Antal Erika Galéria

Ma az orvosi egyetem, akkor kadétiskolának épült

Fotó: Antal Erika

A gyűjtők elsősorban a helyi lapokat, nevezetességeket keresik, ezzel maguk is várostörténészekké, az épített örökség őrzőivé válnak. Ám ezek megszerzése ma már meglehetősen körülményes, ugyanis

a képeslapokat a kortársak nem sokra becsülték: a gyerekek eljátszották, elmaszatolták, durván leáztatták azokról a bélyegeket, megtöredeztek.

Szinte azt mondhatni, kész csoda, hogy egy-két példány teljes épségben őrződött meg valamelyik régi doboz alján. A képeslapok közül az ér a gyűjtő szemében a legtöbbet, amely ép, írott, postai pecséttel van ellátva és díjjegyes, vagyis felbélyegzett.

A Városháza, a Kultúrpalota nélkül. Kis patak csordogált előtte, de ki emlékszik ma már arra? •  Fotó: Antal Erika Galéria

A Városháza, a Kultúrpalota nélkül. Kis patak csordogált előtte, de ki emlékszik ma már arra?

Fotó: Antal Erika

Ugyancsak értékemelő tényező a lapok ritkasága, ha nagyon kevés példány maradt fenn belőle, ha valamilyen okból a cenzúra megsemmisítette a zömét, ha a lapot cenzúrázták vagy felülnyomták. Ez utóbbin azt kell érteni, hogy a képeslapforgalmazók nyakán maradt nagyobb tétel, időközben azonban változott az uralom, megtörtént az impériumváltás, ezért például

a felvidéki, erdélyi, délvidéki, kárpátaljai képeslapokat felülnyomták, azaz szlovák, cseh, román, szerb, horvát, ukrán felirattal is ellátták.

Érdekes, amikor az utca, a tér neve jobbról még magyar nevet visel, balról viszont az éppen hatalomra jutott általi elnevezést.

Tusnádfürdői emlék •  Fotó: Antal Erika Galéria

Tusnádfürdői emlék

Fotó: Antal Erika

Két nap Párizsból Marosvásárhelyig

Egy képeslap például Párizsból 1907-ben két nap alatt érkezett meg a Székelyföldre. A postai bélyegző árulkodik erről, ugyanis a század elejétől már pontosan jelezték azt az időpontot, amikor a postai alkalmazott kezébe került a feladott lap és azt is, amikor megérkezett a címzett helységbe, és a postai kézbesítőnek átadták a lapot.

Ipari csarnok a mai Dózsa György utcában •  Fotó: Antal Erika Galéria

Ipari csarnok a mai Dózsa György utcában

Fotó: Antal Erika

A képeslapokat rendszerint elolvasás után a tükör rámájába tűzték, a szentképek, családi fotók mellé tették, hetekig, hónapokig őrizték, aztán játékszer lett vagy eltették emléktárgynak a szekrényfiókba. Éppúgy mint egy levél, okirat vagy egy korabeli tárgy, a képeslap minőségéből, színéből, méreteiből is lehet következtetni a küldés körülményeire és az időszakra, amelyben forgalomba került, bár a képeslap leginkább a 19. század végének és a 20. század első felének a jellegzetes dokumentuma, emléke.

Ilyen főúri kinézete volt egykor a mai Előpataknak •  Fotó: Antal Erika Galéria

Ilyen főúri kinézete volt egykor a mai Előpataknak

Fotó: Antal Erika

Székelyhon retró

A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.

Csíkszereda főutcáján nem kellett még a gépkocsiforgalmat elterelni •  Fotó: Antal Erika Galéria

Csíkszereda főutcáján nem kellett még a gépkocsiforgalmat elterelni

Fotó: Antal Erika

Hajdanában ilyen elegánsan jártak Csíkszépvízen az emberek •  Fotó: Antal Erika Galéria

Hajdanában ilyen elegánsan jártak Csíkszépvízen az emberek

Fotó: Antal Erika

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Hajnali 4 fok Csíkban, miközben Európa retteg a hőségtől

Miközben Európa-szerte a hőséggel küszködnek, addig íme egy hűsítő hír: Csíkszeredában szerdára virradóan 4,2 Celsius-fokra esett vissza a hőmérséklet.

Hajnali 4 fok Csíkban, miközben Európa retteg a hőségtől
2025. július 02., szerda

Megint jön egy salátarendelet, és ez még keserűbb lesz

Dragoș Anastasiu kedden este bejelentette, hogy a kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő csomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni”.

Megint jön egy salátarendelet, és ez még keserűbb lesz
2025. július 02., szerda

Földrengés volt ma reggel, amikor a legtöbben munkába készültek

A Richter-skála szerint 3,6-os erősségű földrengés történt szerdán 7 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt ma reggel, amikor a legtöbben munkába készültek
2025. július 02., szerda

Hatezer hektár alá csökkent a burgonyaföldek összterülete Hargita megyében

A Hargita megye alap növénykultúrájának számító pityókát egyre kisebb területen termesztik a megyében. Alig több, mint tíz év alatt a felére csökkent a burgonyaföldek összterülete, idén ez már a hatezer hektárt sem éri el.

Hatezer hektár alá csökkent a burgonyaföldek összterülete Hargita megyében
2025. július 01., kedd

A minimálbéren dolgozó hatéves fizetését kapná meg a most búcsúzó magyar alkotmánybíró is

Fejenkét 180 ezer lejes juttatásról szóló összeget hozott nyilvánosságra kedden a román központi sajtó, amit annak a három alkotmánybírónak adnának, akiknek most jár le a kilencéves mandátumuk. Köztük van a magyar alkotmánybíró is.

A minimálbéren dolgozó hatéves fizetését kapná meg a most búcsúzó magyar alkotmánybíró is
2025. július 01., kedd

Előre tervezett áramszünetek több településen Maros, Hargita és Kovászna megyében

Az áramszolgáltató közlése szerint előre tervezett karbantartási munkálatok miatt a következő napokban több településen is ideiglenes áramszünetre kell számítani.

Előre tervezett áramszünetek több településen Maros, Hargita és Kovászna megyében
2025. július 01., kedd

Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről döntött a bíróság

Az ítélet nem jogerős.

Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről döntött a bíróság
2025. július 01., kedd

Háztartási célokra alkalmas a csapvíz Dicsőszentmártonban

A dicsőszentmártoni ivóvíztisztító-állomás továbbra is zavartalanul biztosítja a háztartási vízellátást a térségben, mivel a Kis-Küküllő sókoncentrációja a legfrissebb mérések szerint még mindig a megengedett 1500 mg/l-es határérték alatt van.

Háztartási célokra alkalmas a csapvíz Dicsőszentmártonban
2025. július 01., kedd

Elindult a jelentkezés a sepsiszentgyörgyi Gondosóra programra

Elindult a jelentkezés a sepsiszentgyörgyi időseknek és rászorulóknak szóló Gondosóra szociális támogatási programra, kedden. Mutatjuk, hogyan jelentkezhetnek az érdekeltek.

Elindult a jelentkezés a sepsiszentgyörgyi Gondosóra programra