
Fotó: Vasvári Tamás/MTI
A levendula összehozza az embereket, közösséget épít, és ráadásul jótékony hatása miatt egyre kedveltebb növény mifelénk is. Bár idén a járványügyi helyzeten kívül még a sok eső sem kedvezett a növény köré szervezett eseményeknek, azért idén is ellátogathatunk pár levendulaültetvényhez. Három termesztőt kértük meg, hogy meséljenek a kedvenc lila virágukról.
2020. június 25., 20:392020. június 25., 20:39
Öt éve kezdte el termeszteni a levendulát teljesen „zöldfülűként” a Szövérfi család a koronkai házuk kertjében, akkor elültettek 2500 tövet – mesélte Szövérfi Karolina. Ők egy bolgár fajta mellett döntöttek, amely nem olyan élénk lila, de háromszor olyan erős illata van, direkt olajra fejlesztették ki Bulgáriában.
Azt is megtudtuk tőle, hogy a levendula a verőfényt és a szárazabb időt szereti, így most „nem érzi jól magát”, hiszen a rengeteg eső miatt éppen vízben állnak a virágozni készülő tövek. Nem kényes növény, remélik, hogy ezt is kibírja, de rengeteg munka van vele, hiszen ha eső van, gyom is van, sokat kell kapálni, de bírja az erdélyi telet is.
„Tudunk már gyökereztetni magunknak, így pótoljuk is, ha elhal egy-egy tő.
A bőröm alá mászott a levendula, és hamarosan szüretelni kellene, mert ha kinyílik, akkor hamar kipattan a bimbó, és akkor az illata is hamar elszáll, egy-két nap alatt elnyílik a virága. Kétszer nyílik egy évben, de időjárásfüggő, tavaly másnál sem volt másodvirágzás augusztus végén” – fejtette ki a koronkai levendulatermesztő. Úgy véli, ha a francia Provence-ban elkel, akkor itt is, hiszen nagyon szeretik az emberek. Ők két éve szerveztek nyílt napokat, és több mint ötszázan voltak kíváncsiak a családi ház levendulás ültetvényére, még a virág is megsínylette a sok látogatót, ez idén elmarad, és csak a barátokkal közösen szüretelik le az illatos virágokat – árulta el Szövérfi Karolina.
Fotó: Rafai Mónika
A virágzás összehozza az embereket, a levendulának köszönhetően egyre többen fedezik fel azokat a településeket is, ahová eddig nem volt okuk ellátogatni. Ilyen Magyarózd, egy csendes mezőségi település, ahol a Transylvanian Art and Trade Egyesület július 5-én elsőként szervezi meg a Levendulás Piknik nevű eseményt a Lilla Lavand`Land nevű ültetvényen – tudtuk meg Szőcs Blankától, az esemény egyik szervezőjétől. A magyarózdi ültetvény levenduláiból olajat készítenek, hűsítő levendulás vizet, fürdővízbe való illatosítót, szörpöt, kekszet ízesítenek vele, sőt narancsos-levendulás lekvár is készül a leszüretelt virágokból, amelyet Foszner-Korodi Ildikó családja és a szülők közösen gondoznak.
– fejti ki a szervező az egyáltalán nem viccnek szánt terveket. Sőt, azt is megtudtuk tőle, hogy az ehhez szükséges pénzösszeg fele már ki is gyűlt az adományokból, és szeretettel várják az odalátogatókat július 5-én.
Fotó: Rafai Monika
Rafai Mónika még „kezdő” levendulatermesztőnek tartja magukat, de nagy terveik vannak. Öt éve kezdett el érdeklődni a levendula iránt, akkor a bözödi virágoskertjébe ültetett száz tövet, aztán az első virágzás után még jobban megszerette, és ötszáz tőre bővítette, 2019 őszén pedig egy Bözödi-tó melletti dombra ültetett további 1700 tő levendulát, amit idén ősszel tovább bővítene – idézi fel nekünk a levendulatermesztő.
– meséli Rafai Mónika, aki a Lavanda augustifolia nevű, francia levendulát termeszti.
Az időjárás nem kedvezett itt sem a levendulásnak, de ennek ellenére iparkodnak a lila növények. A termesztő úgy érzi, nagy a kereslet a levendula és a levendulás termékek iránt, két éve ők is sokféle kézműves terméket készítenek a leszüretelt virágokból. Kell 3-5 év, amíg sövényszerűen összenő a levendula, de a természeti tényezők is befolyásolják. Az első év a kritikusabb, de utána már jól bírja a telet is – tudtuk meg Rafai Mónikától, a bözödi levendulatermesztőtől. Bár idén még nem terveznek nyilvános eseményt szervezni itt, de jövőre szeretne nyílt napokat tartani, két év múlva fesztivált is szervezne már.
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium. Az április 6. és május 8. között kibocsátott 1, 3 és 5 éves futamidejű állampapírok évi 6,5, 7 és 7,5 százalékot kamatoznak.
Erdőcsinádon, de más Maros-menti településen is húsvét szombatján szalaggal díszített fenyőágak kerülnek a lányos házak kerítéseire. De nemcsak kedveskednek a fiatalok, huncutságból éjszaka elviszik a kapukat, az udvaron levő mozdítható tárgyakat.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
szóljon hozzá!