
Fotó: Vasvári Tamás/MTI
A levendula összehozza az embereket, közösséget épít, és ráadásul jótékony hatása miatt egyre kedveltebb növény mifelénk is. Bár idén a járványügyi helyzeten kívül még a sok eső sem kedvezett a növény köré szervezett eseményeknek, azért idén is ellátogathatunk pár levendulaültetvényhez. Három termesztőt kértük meg, hogy meséljenek a kedvenc lila virágukról.
2020. június 25., 20:392020. június 25., 20:39
Öt éve kezdte el termeszteni a levendulát teljesen „zöldfülűként” a Szövérfi család a koronkai házuk kertjében, akkor elültettek 2500 tövet – mesélte Szövérfi Karolina. Ők egy bolgár fajta mellett döntöttek, amely nem olyan élénk lila, de háromszor olyan erős illata van, direkt olajra fejlesztették ki Bulgáriában.
Azt is megtudtuk tőle, hogy a levendula a verőfényt és a szárazabb időt szereti, így most „nem érzi jól magát”, hiszen a rengeteg eső miatt éppen vízben állnak a virágozni készülő tövek. Nem kényes növény, remélik, hogy ezt is kibírja, de rengeteg munka van vele, hiszen ha eső van, gyom is van, sokat kell kapálni, de bírja az erdélyi telet is.
„Tudunk már gyökereztetni magunknak, így pótoljuk is, ha elhal egy-egy tő.
A bőröm alá mászott a levendula, és hamarosan szüretelni kellene, mert ha kinyílik, akkor hamar kipattan a bimbó, és akkor az illata is hamar elszáll, egy-két nap alatt elnyílik a virága. Kétszer nyílik egy évben, de időjárásfüggő, tavaly másnál sem volt másodvirágzás augusztus végén” – fejtette ki a koronkai levendulatermesztő. Úgy véli, ha a francia Provence-ban elkel, akkor itt is, hiszen nagyon szeretik az emberek. Ők két éve szerveztek nyílt napokat, és több mint ötszázan voltak kíváncsiak a családi ház levendulás ültetvényére, még a virág is megsínylette a sok látogatót, ez idén elmarad, és csak a barátokkal közösen szüretelik le az illatos virágokat – árulta el Szövérfi Karolina.
Fotó: Rafai Mónika
A virágzás összehozza az embereket, a levendulának köszönhetően egyre többen fedezik fel azokat a településeket is, ahová eddig nem volt okuk ellátogatni. Ilyen Magyarózd, egy csendes mezőségi település, ahol a Transylvanian Art and Trade Egyesület július 5-én elsőként szervezi meg a Levendulás Piknik nevű eseményt a Lilla Lavand`Land nevű ültetvényen – tudtuk meg Szőcs Blankától, az esemény egyik szervezőjétől. A magyarózdi ültetvény levenduláiból olajat készítenek, hűsítő levendulás vizet, fürdővízbe való illatosítót, szörpöt, kekszet ízesítenek vele, sőt narancsos-levendulás lekvár is készül a leszüretelt virágokból, amelyet Foszner-Korodi Ildikó családja és a szülők közösen gondoznak.
– fejti ki a szervező az egyáltalán nem viccnek szánt terveket. Sőt, azt is megtudtuk tőle, hogy az ehhez szükséges pénzösszeg fele már ki is gyűlt az adományokból, és szeretettel várják az odalátogatókat július 5-én.
Fotó: Rafai Monika
Rafai Mónika még „kezdő” levendulatermesztőnek tartja magukat, de nagy terveik vannak. Öt éve kezdett el érdeklődni a levendula iránt, akkor a bözödi virágoskertjébe ültetett száz tövet, aztán az első virágzás után még jobban megszerette, és ötszáz tőre bővítette, 2019 őszén pedig egy Bözödi-tó melletti dombra ültetett további 1700 tő levendulát, amit idén ősszel tovább bővítene – idézi fel nekünk a levendulatermesztő.
– meséli Rafai Mónika, aki a Lavanda augustifolia nevű, francia levendulát termeszti.
Az időjárás nem kedvezett itt sem a levendulásnak, de ennek ellenére iparkodnak a lila növények. A termesztő úgy érzi, nagy a kereslet a levendula és a levendulás termékek iránt, két éve ők is sokféle kézműves terméket készítenek a leszüretelt virágokból. Kell 3-5 év, amíg sövényszerűen összenő a levendula, de a természeti tényezők is befolyásolják. Az első év a kritikusabb, de utána már jól bírja a telet is – tudtuk meg Rafai Mónikától, a bözödi levendulatermesztőtől. Bár idén még nem terveznek nyilvános eseményt szervezni itt, de jövőre szeretne nyílt napokat tartani, két év múlva fesztivált is szervezne már.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
szóljon hozzá!