
Fotó: Vasvári Tamás/MTI
A levendula összehozza az embereket, közösséget épít, és ráadásul jótékony hatása miatt egyre kedveltebb növény mifelénk is. Bár idén a járványügyi helyzeten kívül még a sok eső sem kedvezett a növény köré szervezett eseményeknek, azért idén is ellátogathatunk pár levendulaültetvényhez. Három termesztőt kértük meg, hogy meséljenek a kedvenc lila virágukról.
2020. június 25., 20:392020. június 25., 20:39
Öt éve kezdte el termeszteni a levendulát teljesen „zöldfülűként” a Szövérfi család a koronkai házuk kertjében, akkor elültettek 2500 tövet – mesélte Szövérfi Karolina. Ők egy bolgár fajta mellett döntöttek, amely nem olyan élénk lila, de háromszor olyan erős illata van, direkt olajra fejlesztették ki Bulgáriában.
Azt is megtudtuk tőle, hogy a levendula a verőfényt és a szárazabb időt szereti, így most „nem érzi jól magát”, hiszen a rengeteg eső miatt éppen vízben állnak a virágozni készülő tövek. Nem kényes növény, remélik, hogy ezt is kibírja, de rengeteg munka van vele, hiszen ha eső van, gyom is van, sokat kell kapálni, de bírja az erdélyi telet is.
„Tudunk már gyökereztetni magunknak, így pótoljuk is, ha elhal egy-egy tő.
A bőröm alá mászott a levendula, és hamarosan szüretelni kellene, mert ha kinyílik, akkor hamar kipattan a bimbó, és akkor az illata is hamar elszáll, egy-két nap alatt elnyílik a virága. Kétszer nyílik egy évben, de időjárásfüggő, tavaly másnál sem volt másodvirágzás augusztus végén” – fejtette ki a koronkai levendulatermesztő. Úgy véli, ha a francia Provence-ban elkel, akkor itt is, hiszen nagyon szeretik az emberek. Ők két éve szerveztek nyílt napokat, és több mint ötszázan voltak kíváncsiak a családi ház levendulás ültetvényére, még a virág is megsínylette a sok látogatót, ez idén elmarad, és csak a barátokkal közösen szüretelik le az illatos virágokat – árulta el Szövérfi Karolina.
Fotó: Rafai Mónika
A virágzás összehozza az embereket, a levendulának köszönhetően egyre többen fedezik fel azokat a településeket is, ahová eddig nem volt okuk ellátogatni. Ilyen Magyarózd, egy csendes mezőségi település, ahol a Transylvanian Art and Trade Egyesület július 5-én elsőként szervezi meg a Levendulás Piknik nevű eseményt a Lilla Lavand`Land nevű ültetvényen – tudtuk meg Szőcs Blankától, az esemény egyik szervezőjétől. A magyarózdi ültetvény levenduláiból olajat készítenek, hűsítő levendulás vizet, fürdővízbe való illatosítót, szörpöt, kekszet ízesítenek vele, sőt narancsos-levendulás lekvár is készül a leszüretelt virágokból, amelyet Foszner-Korodi Ildikó családja és a szülők közösen gondoznak.
– fejti ki a szervező az egyáltalán nem viccnek szánt terveket. Sőt, azt is megtudtuk tőle, hogy az ehhez szükséges pénzösszeg fele már ki is gyűlt az adományokból, és szeretettel várják az odalátogatókat július 5-én.
Fotó: Rafai Monika
Rafai Mónika még „kezdő” levendulatermesztőnek tartja magukat, de nagy terveik vannak. Öt éve kezdett el érdeklődni a levendula iránt, akkor a bözödi virágoskertjébe ültetett száz tövet, aztán az első virágzás után még jobban megszerette, és ötszáz tőre bővítette, 2019 őszén pedig egy Bözödi-tó melletti dombra ültetett további 1700 tő levendulát, amit idén ősszel tovább bővítene – idézi fel nekünk a levendulatermesztő.
– meséli Rafai Mónika, aki a Lavanda augustifolia nevű, francia levendulát termeszti.
Az időjárás nem kedvezett itt sem a levendulásnak, de ennek ellenére iparkodnak a lila növények. A termesztő úgy érzi, nagy a kereslet a levendula és a levendulás termékek iránt, két éve ők is sokféle kézműves terméket készítenek a leszüretelt virágokból. Kell 3-5 év, amíg sövényszerűen összenő a levendula, de a természeti tényezők is befolyásolják. Az első év a kritikusabb, de utána már jól bírja a telet is – tudtuk meg Rafai Mónikától, a bözödi levendulatermesztőtől. Bár idén még nem terveznek nyilvános eseményt szervezni itt, de jövőre szeretne nyílt napokat tartani, két év múlva fesztivált is szervezne már.
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.
Elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint legtöbb 45 lej lehet az élelmiszerjegyek értéke a jelenlegi 40,18 lej helyett. A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.
Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.
A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.
Nem térítette vissza maradéktalanul az Állandó Választási Hatóság (AEP) Nicușor Dan kampányköltségeit, ezért a jogi lépéseket tervez az államfő .
Nemcsak Alcsíkon, kedd délután már több felcsíki községben is áramszünet volt, de a két eset nem függ össze egymással az illetékes szerint. Az alcsíki övezetet ellátó tusnádfürdői trafóállomás viszont cserére, vagy javításra szorul.
A koalíció keddi tanácskozásán abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására.
Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!