
Fotó: Vasvári Tamás/MTI
A levendula összehozza az embereket, közösséget épít, és ráadásul jótékony hatása miatt egyre kedveltebb növény mifelénk is. Bár idén a járványügyi helyzeten kívül még a sok eső sem kedvezett a növény köré szervezett eseményeknek, azért idén is ellátogathatunk pár levendulaültetvényhez. Három termesztőt kértük meg, hogy meséljenek a kedvenc lila virágukról.
2020. június 25., 20:392020. június 25., 20:39
Öt éve kezdte el termeszteni a levendulát teljesen „zöldfülűként” a Szövérfi család a koronkai házuk kertjében, akkor elültettek 2500 tövet – mesélte Szövérfi Karolina. Ők egy bolgár fajta mellett döntöttek, amely nem olyan élénk lila, de háromszor olyan erős illata van, direkt olajra fejlesztették ki Bulgáriában.
Azt is megtudtuk tőle, hogy a levendula a verőfényt és a szárazabb időt szereti, így most „nem érzi jól magát”, hiszen a rengeteg eső miatt éppen vízben állnak a virágozni készülő tövek. Nem kényes növény, remélik, hogy ezt is kibírja, de rengeteg munka van vele, hiszen ha eső van, gyom is van, sokat kell kapálni, de bírja az erdélyi telet is.
„Tudunk már gyökereztetni magunknak, így pótoljuk is, ha elhal egy-egy tő.
A bőröm alá mászott a levendula, és hamarosan szüretelni kellene, mert ha kinyílik, akkor hamar kipattan a bimbó, és akkor az illata is hamar elszáll, egy-két nap alatt elnyílik a virága. Kétszer nyílik egy évben, de időjárásfüggő, tavaly másnál sem volt másodvirágzás augusztus végén” – fejtette ki a koronkai levendulatermesztő. Úgy véli, ha a francia Provence-ban elkel, akkor itt is, hiszen nagyon szeretik az emberek. Ők két éve szerveztek nyílt napokat, és több mint ötszázan voltak kíváncsiak a családi ház levendulás ültetvényére, még a virág is megsínylette a sok látogatót, ez idén elmarad, és csak a barátokkal közösen szüretelik le az illatos virágokat – árulta el Szövérfi Karolina.
Fotó: Rafai Mónika
A virágzás összehozza az embereket, a levendulának köszönhetően egyre többen fedezik fel azokat a településeket is, ahová eddig nem volt okuk ellátogatni. Ilyen Magyarózd, egy csendes mezőségi település, ahol a Transylvanian Art and Trade Egyesület július 5-én elsőként szervezi meg a Levendulás Piknik nevű eseményt a Lilla Lavand`Land nevű ültetvényen – tudtuk meg Szőcs Blankától, az esemény egyik szervezőjétől. A magyarózdi ültetvény levenduláiból olajat készítenek, hűsítő levendulás vizet, fürdővízbe való illatosítót, szörpöt, kekszet ízesítenek vele, sőt narancsos-levendulás lekvár is készül a leszüretelt virágokból, amelyet Foszner-Korodi Ildikó családja és a szülők közösen gondoznak.
– fejti ki a szervező az egyáltalán nem viccnek szánt terveket. Sőt, azt is megtudtuk tőle, hogy az ehhez szükséges pénzösszeg fele már ki is gyűlt az adományokból, és szeretettel várják az odalátogatókat július 5-én.
Fotó: Rafai Monika
Rafai Mónika még „kezdő” levendulatermesztőnek tartja magukat, de nagy terveik vannak. Öt éve kezdett el érdeklődni a levendula iránt, akkor a bözödi virágoskertjébe ültetett száz tövet, aztán az első virágzás után még jobban megszerette, és ötszáz tőre bővítette, 2019 őszén pedig egy Bözödi-tó melletti dombra ültetett további 1700 tő levendulát, amit idén ősszel tovább bővítene – idézi fel nekünk a levendulatermesztő.
– meséli Rafai Mónika, aki a Lavanda augustifolia nevű, francia levendulát termeszti.
Az időjárás nem kedvezett itt sem a levendulásnak, de ennek ellenére iparkodnak a lila növények. A termesztő úgy érzi, nagy a kereslet a levendula és a levendulás termékek iránt, két éve ők is sokféle kézműves terméket készítenek a leszüretelt virágokból. Kell 3-5 év, amíg sövényszerűen összenő a levendula, de a természeti tényezők is befolyásolják. Az első év a kritikusabb, de utána már jól bírja a telet is – tudtuk meg Rafai Mónikától, a bözödi levendulatermesztőtől. Bár idén még nem terveznek nyilvános eseményt szervezni itt, de jövőre szeretne nyílt napokat tartani, két év múlva fesztivált is szervezne már.
Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.
A húsvét a világ kereszténységének legnagyobb jelentőségű ünnepe: Krisztus feltámadása a halálon és a gonoszságon, bűnökön személyes áldozattal aratott győzelmet jelenti. De vajon egyformán gondolkodnak erről az erdélyi történelmi egyházak?
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) ezen a héten (március 30. és április 3. között) több mint 1700 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és 2384 bírságot szabott ki, több mint 6,3 millió lej értékben.
Tíz felnőttet részesít a keresztség szentségében XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában szombat este kilenckor kezdődő vigílián, amelyen a bazilika eddig néma harangjai ismét megszólalnak, és elindulnak a világ templomai felé.
Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
Csaknem 2500 szabálysértési bírságot róttak ki a múlt héten az autópálya-rendőrök a közlekedésbiztonsági ellenőrzéseik során, ezek közül a legtöbbet, 431-et, gyorshajtás miatt.
Az Országos Cégnyilvántartási Hivatal szombaton közzétett adatai szerint 2026 első két hónapjában 3853 vállalat függesztette fel a tevékenységét Romániában, 16,51 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
A múlt év végén 7418 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 656-tal csökkent végéhez képest – derül ki az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA) szombaton közzétett adataiból.
Napsütésben, borús időben, hidegben, a járványhelyzet miatt otthon ülve, maszkban, majd újból tömegesen – rövid videóban foglaltuk össze a húsvétvasárnapi csíkszeredai ételszenteléseket.
Autóknak, közlekedési táblának ütköztek és sáncban is kikötöttek autójukkal ittas sofőrök pénteken és szombat hajnalban Hargita megyében.
szóljon hozzá!