Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Az ötödik osztályt megkezdő diákok 14 százaléka nem fejezte be az általános iskolát

Széchely István 2019. december 21., 19:28 utolsó módosítás: 2019. december 21., 19:32

Olyan tanintézet is van Hargita megyében, ahol az ötödik osztályt megkezdő gyerekeknek csak a 40 százaléka fejezte be az általános iskolát négy év múlva. Aprólékos felmérést végzett a megyei tanfelügyelőség az általános iskolák felső tagozatain, ahol a legerősebben tapasztalható az iskolaelhagyás jelensége.

Az iskolából való kimaradás leggyakoribb oka a szülők külföldi munkavállalása Fotó: Thomas Campean

A Hargita Megyei Tanfelügyelőség munkatársai által az oktatási minisztérium számára nemrég elkészített felmérésben azt vizsgálták, hogy az ötödik osztályt a 2015–2016-os tanévben megkezdő diákok közül hányat látnak viszont a 2018–2019-es tanév, azaz a nyolcadik osztály végén.

A Bartolf Hedwig és Hodgyai László tanfelügyelők által elkészített részletes jelentésből kiderül, van olyan iskola a megyében, ahol 60 százalékos volt a lemorzsolódás.

A jelentés húsz olyan – többségükben vidéki – tanintézetet sorol fel, ahol 20 százalékos vagy annál nagyobb mértékű volt a diáklétszám-csökkenés a vizsgált időszakban, ezek között a többi térségnél valamivel fajsúlyosabban vannak jelen udvarhelyszéki falusi iskolák.

Az első helyen álló nagygalambfalvi tanintézetben a 25-ből 10, a második helyre sorolt balánbányaiban a 47-ből 20, a harmadikként listázott újtusnádi iskolában a 33-ból 17 diák maradt nyolcadik osztály végére az általános iskola felső tagozatát négy évvel korábban megkezdő ötödikesekből.

HIRDETÉS

Összességében azonban kisebb – 14,05 százalékos – volt a lemorzsolódás az említett évfolyamon megyeszerte,

a 2015-ben ötödik osztályt kezdő 3322 tanuló közül 2855 fejezte be a nyolcadik osztályt négy év múlva, majd folytatta tanulmányait.

Az iskolát azonban hosszabb-rövidebb ideig összesen 3625 diák látogatta a vizsgált időszakban. A legnagyobb csökkenést ötödik, illetve nyolcadik osztály után mérték, többségükben vidéki tanintézetekben, a városiak között elvétve olyan is akad, ahol 1–2-vel még nőtt is a diáklétszám. A jelentés készítői megjegyzik, hogy néhány településen,

ahol az iskolaelhagyás hangsúlyosabb, az átlagnál magasabb a munkanélküliség aránya is, ugyanakkor azokon a településeken tapasztalható erősebben a jelenség, ahol a roma lakosság aránya nagyobb.

Általánosítani azonban nem szabad – hangsúlyozta lapunknak Bartolf Hedwig tanfelügyelő –, ugyanis

vannak olyan roma családok, amelyek nagyon lelkiismeretesen járatják gyerekeiket iskolába.

Az viszont kijelenthető, hogy a hátrányos körülmények között élő, elmaradottabb társadalmi rétegekbe tartozó családok gyerekei körében gyakoribb az iskolaelhagyás, és ennek leggyakoribb oka a szülők külföldi munkavállalása – mutatott rá a tanfelügyelő. A vizsgált időszakban lemorzsolódott diákok azonban nem mind iskolaelhagyókként kerültek nyilvántartásba – noha nyolcadik osztály végén a hányaduk majdnem 50 százalékos volt –,

ide tartoznak például azok is, akiket a nyári vakációban áthelyeztek más tanintézetbe, ám a következő tanév elején ott már nem jelentek meg, illetve az osztályismétlők is.

Iskolaudvaron. Az 5–8. osztályosok lemorzsolódását vizsgáló jelentésben javaslatokat is megfogalmaznak a tanfelügyelőség munkatársai Fotó: Haáz Vince

Vidéken rosszabbak az adatok

A tanfelügyelőség adatai szerint egyébként a teljes iskolahálózat esetében

a 2018–2019-es tanév végén összesen 504 volt az iskolaelhagyó diákok száma.

Megoszlásukat tekintve 119-en az elemi (1–4.) osztályokból maradtak ki, 207-en 5–8. osztályból, 95-en a középiskolai, 74-en a szakiskolai, 9-en pedig a posztlíceumi oktatásból. Élőhely szerinti bontásban vidéken majdnem kétszer akkora az iskolaelhagyás mértéke, mint városi környezetben:

az 504 diák közül 325 falusi iskolákból, 179 pedig városi iskolákból morzsolódott le.

Az 504 tanuló közül mindössze 34-et tudtak visszaintegrálni az oktatási rendszerbe a pedagógusok. Ezek az adatok az országos helyzetet tükrözik, vannak megyék, ahol jobbak az eredmények, máshol rosszabbak, mint Hargita megyében – mondta a jelentésről a tanfelügyelő.

„A legtöbb esetben nem maga a gyerek tehet róla, hanem a körülmények. Merthogy a családok jönnek-mennek, nomád életet élnek, egyik évben az egyik megyében, a másikban már egy másikban vannak. Elmennek alkalmi munkára, viszik a családot, majd visszahozzák, de ha például májusban térnek vissza, akkor már csak egy hónap van hátra a tanévből, ezért nem lehet beírni a gyereket az iskolába. Van olyan, aki megbukott háromszor-négyszer egymás után, érzi, hogy már nem tudja követni az iskolai rendszert, és előbb-utóbb kimarad, mert addigra korban már négy-öt évvel meghaladja osztálytársait.

A roma közösségek hagyományai miatt előfordul, hogy hetedik-nyolcadik osztályban már férjhez mennek a lányok, nem hivatalosan, azaz »elígérik« őket, ilyenkor a fiú és a lány is kimarad az iskolából

– említette meg a lemorzsolódás egy másik jelentős okát Bartolf Hedwig, hozzáfűzve, hogy ilyenkor

teljesen megszakad a kapcsolat a tanuló és a tanintézet között.

„Ha tudomásunkra jutnak ilyen esetek, akkor az iskolából értesítik a rendőrséget és a polgármesteri hivatal szociális osztályát, ha a család elhanyagolja őket, akkor szólnak a gyermekvédelemnek is, tehát nem arról van szó, hogy nekünk mindegy, hogy itt vannak vagy sem ezek a gyerekek, viszont tanfelügyelőségként nem sokat tudunk tenni azon kívül, hogy próbálunk tanácsokat adni az iskoláknak, ott pedig sokszor csak nagy erőfeszítések árán tudnak egy-két diákot visszatéríteni” – fogalmazott a nehézségekről a tanfelügyelő. Megjegyezte azonban, hogy mint az adatokból is kitűnik,

sajnos a legtöbb esetben nem sikerül visszaintegrálni ezeket a fiatalokat az oktatásba.

Ami viszont mégis reményt ad számukra, hogy a lemorzsolódók egy része évekkel később beiratkozik a második esély program keretében biztosított felzárkóztató oktatásba.

Javaslatok

Az 5–8. osztályosok lemorzsolódását vizsgáló jelentésben javaslatokat is megfogalmaznak a tanfelügyelőség munkatársai a helyzet javítása érdekében. Iskolai tanácsadókat kellene alkalmazni azokba a tanintézetekbe, ahol sok a roma nemzetiségű gyerek, akik a szülőket is felvilágosítják az oktatás szerepéről és fontosságáról.

A szülőkben is tudatosítani kellene, hogy az oktatás kötelező és hogy a tudás megszerzésével gyerekük nagyobb anyagi biztonságra tehet szert a későbbiekben,

kevésbé veszélyezteti majd a szegénység és a bűnözés, mutat rá a jelentés, amely a meleg ebéd program kiterjesztésének fontosságára is kitér. A rendőrség bevonásának szükségességét is hangsúlyozzák azokban az esetekben, amikor egyes szülők az iskolába járatás helyett az utcára küldik gyerekeiket koldulni. Hangsúlyozzák ugyanakkor azt is, elengedhetetlen lenne, hogy külföldre történő elutazásuk előtt, illetve visszatérésükkor a szülők keressék fel gyerekük iskoláját, hogy a pedagógusok tudjanak időben arról, ha diákjuk életkörülményei megváltoznak.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
3 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS