Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:13

Botlott a Brassói Corona a Bukaresti Red Hawks ellen

21:19

A ráadásban dőlt el, az Ágyúsok legyőzték a Sportklubot

21:02

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

21:02

Meredeken nő a fertőző légúti megbetegedések száma

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Négy év letöltendőre ítélték a halálos balesetet okozó volt minisztert

Több területen is látványos az előrelépés a csíkszeredai kórházban

Az ideálishoz képest hol tart a romániai közoktatási rendszer?

Tíz pontban a lényeg. A 21. századi oktatás tíz fő ismérvét gyűjtötte össze tudományos cikkében Patrick Goertz. Infografika: Tóth Szilárd

A digitális technológia bevonása az oktatásba, a tananyag kipróbálása a gyakorlatban, a pedagógus segítői szerepe – csak néhány szempont, amelyek a 21. századi tanórákon már elengedhetetlenek lennének.

Molnár Rajmond

2017. március 22., 11:002017. március 22., 11:00

A Csíki Hírlap által megkérdezett tanügyi illetékesek szerint a hazai közoktatási rendszer még messzemenően nem nőtt fel ahhoz a feladathoz, hogy gyakorlatban is alkalmazni tudja egy nyugati mintában felsorolt szempontok többségét.

A 21. századi oktatás tíz fő ismérvét gyűjtötte össze tudományos cikkében Patrick Goertz texasi (USA) pedagógus 2015-ben. Az eredeti cikk címe: 10 Signs of a 21st Century Classroom, amely a www.edutopia.org honlapon megtalálható, a magyar változata pedig a www.moderniskola.hu internetes oldalon.

A szerző állítása szerint

a kidolgozott tíz tétel bármilyen iskolai tanórára kivetíthető, a reál és humán tantárgyak esetében is egyaránt alkalmazható.

Első szempont a listán a digitális technológiák, technikai újítások bevonása az oktatásba. A szerző szerint nemcsak a technológia hétköznapi használatáról van itt szó, hanem efféle lehetőségek, célkitűzések biztosításáráról a tanórákon, amelyek segítségével az iskolások eredményeket érhetnek el tanulmányaik során.

Fotó: Barabás Ákos

A következő kritérium az együttműködő környezet biztosítása a tanórák keretében, mivel a nagybetűs életben is egyre gyakrabban elvárás a kiváló csapatmunka, a társakkal való megfelelő együttműködés, az egyéni teljesítmények előtérbe helyezése helyett. Lehetőség a kreativitás kibontakoztatására – fontos elvárás ez is a 21. századi oktatási rendszerben.

A kreatív megnyilvánulás nemcsak jó felfogó készséget teremt, hanem a gyerekek önbizalmát is nagyban megnöveli – állítja a szerző. Fontos továbbá a kérdezés alapú témamegközelítés a tanórákon. Lényeges ugyanis, hogy az új témákat a tanulók kérdéseire válaszolva közelítsék meg a tanárok. Emellett pedig

az sem elhanyagolható, hogy a diákok mennyire tudják értelmezni, megmagyarázni az órán megtanult tananyagot, elméleteket.

Megoldásközpontú gondolkodásmód

Önreflexió, azaz önvizsgálat, véleményünk, gondolkodásmódunk helyességének vagy helytelenségének a felülvizsgálata – ez a hatodik szempont a listán. A cikk írója szerint manapság kihaló félben van a naplóírás, a tanultak folytonos feljegyzése, ami igazán sajnálatos. Holott, ha a tanuló gyakorolja az önvizsgálatot, képes ezzel megerősíteni a tanulási képességét.

A cikk hetedik paragrafusa szerint a pedagógusoknak feladatuk, hogy megoldásközpontú hozzáállást építsenek be a gyerekek gondolkodásmódjába, hogy eredményesen közelítsék meg a kihívásokat. Az efféle problémamegoldó módszerek pedig messzemenően túlmutatnak a matematika órákon. A következő követelménye a 21. századi oktatásnak, hogy egyes tantárgyak esetében biztosítsa a „kézzel fogható tanulást”, azaz minden lehetőséget meg kell ragadni, amivel összeköthető a való világ a tananyaggal.

Tanár mint segítő – az utolsó előtti álláspont a listán. A modern oktatási felfogás nem támogatja már az autoriter (tekintélyelvű) tanárt, aki

az osztály elé egyedül kiállva a táblára kaparja a tananyagot.

A pedagógusi szerepnek ma már főképp rugalmasnak kell lennie – áll a szerző indoklásában. Az utolsó, tizedik szempont a listán pedig, a tananyag átlátható értékelése. Fontos ugyanis, hogy a pedagógus pontosan tisztázza a követelményeit a tanulók fele.

Oktatási szakértő véleménye

Ferencz Salamon Alpár csíkszeredai oktatási szakértő szerint az imént említett szempontok mérvadóak a modern oktatásban, a romániai közoktatási rendszerünkben pedig főként pedagógus- és iskolafüggőek. Iskolafüggőek azért, mert nem mindegyik tanintézet rendelkezik egyforma technikai felszereltséggel, illetve pedagógusfüggőek, mivel az oktatók más-más módszerekre esküsznek a tanítás terén. Megjegyezte azt is, hogy a jelenlegi romániai kerettantervek sulykolása sem teszi lehetővé, hogy maradéktalanul teljesüljenek a fentebb felsorolt szempontok a közoktatási rendszerünkben. Mint mondta, ahhoz, hogy ez a tíz kitétel teljesüljön, elsősorban a gyermekközpontú oktatás fele kell nyitni.

Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője a következőképpen látja:

Jó és fontos teóriák alapfokon, de mint minden, ezek is csak egy ehhez megfelelő környezetben hasznosíthatók. A mi oktatási rendszerünk még mindig el van tolódva az elmélet, az információhalmozás felé. Továbbá sok esetben inkább az egyéni teljesítményeket ismeri el a csapatmunka helyett.

A főtanfelügyelő rámutatott, a következő tanévtől az oktatási minisztérium új kerettantervet vezet be az 5-8-as tagozatokba, amely a romániainál jobban működő tanügyi rendszerekből vett át elemeket.

Fotó: Boda L. Gergely

A modern pedagógiai szakirodalom alaptételeit tartalmazza a fentebbi felsorolás – mondta érdeklődésünkre Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium igazgatója. Véleménye szerint a hazai iskolavezetőknek 95 százaléka, a pedagógusoknak pedig 75–80 százaléka tisztában van ezekkel a tételekkel. Nagyon sok hazai tanintézetben már alkalmazzák a felsoroltak többségét, vagy törekednek a megvalósításukra.

Nincs nagy lemaradás a fejekben, inkább a közoktatási rendszerünk nem kedvez, hogy a pedagógusok e kritériumok alapján járjanak el

– vélekedett az igazgató.