
Tíz pontban a lényeg. A 21. századi oktatás tíz fő ismérvét gyűjtötte össze tudományos cikkében Patrick Goertz. Infografika: Tóth Szilárd
A digitális technológia bevonása az oktatásba, a tananyag kipróbálása a gyakorlatban, a pedagógus segítői szerepe – csak néhány szempont, amelyek a 21. századi tanórákon már elengedhetetlenek lennének.
2017. március 22., 11:002017. március 22., 11:00
A Csíki Hírlap által megkérdezett tanügyi illetékesek szerint a hazai közoktatási rendszer még messzemenően nem nőtt fel ahhoz a feladathoz, hogy gyakorlatban is alkalmazni tudja egy nyugati mintában felsorolt szempontok többségét.
A 21. századi oktatás tíz fő ismérvét gyűjtötte össze tudományos cikkében Patrick Goertz texasi (USA) pedagógus 2015-ben. Az eredeti cikk címe: 10 Signs of a 21st Century Classroom, amely a www.edutopia.org honlapon megtalálható, a magyar változata pedig a www.moderniskola.hu internetes oldalon.
Első szempont a listán a digitális technológiák, technikai újítások bevonása az oktatásba. A szerző szerint nemcsak a technológia hétköznapi használatáról van itt szó, hanem efféle lehetőségek, célkitűzések biztosításáráról a tanórákon, amelyek segítségével az iskolások eredményeket érhetnek el tanulmányaik során.
Fotó: Barabás Ákos
A következő kritérium az együttműködő környezet biztosítása a tanórák keretében, mivel a nagybetűs életben is egyre gyakrabban elvárás a kiváló csapatmunka, a társakkal való megfelelő együttműködés, az egyéni teljesítmények előtérbe helyezése helyett. Lehetőség a kreativitás kibontakoztatására – fontos elvárás ez is a 21. századi oktatási rendszerben.
A kreatív megnyilvánulás nemcsak jó felfogó készséget teremt, hanem a gyerekek önbizalmát is nagyban megnöveli – állítja a szerző. Fontos továbbá a kérdezés alapú témamegközelítés a tanórákon. Lényeges ugyanis, hogy az új témákat a tanulók kérdéseire válaszolva közelítsék meg a tanárok. Emellett pedig
Önreflexió, azaz önvizsgálat, véleményünk, gondolkodásmódunk helyességének vagy helytelenségének a felülvizsgálata – ez a hatodik szempont a listán. A cikk írója szerint manapság kihaló félben van a naplóírás, a tanultak folytonos feljegyzése, ami igazán sajnálatos. Holott, ha a tanuló gyakorolja az önvizsgálatot, képes ezzel megerősíteni a tanulási képességét.
A cikk hetedik paragrafusa szerint a pedagógusoknak feladatuk, hogy megoldásközpontú hozzáállást építsenek be a gyerekek gondolkodásmódjába, hogy eredményesen közelítsék meg a kihívásokat. Az efféle problémamegoldó módszerek pedig messzemenően túlmutatnak a matematika órákon. A következő követelménye a 21. századi oktatásnak, hogy egyes tantárgyak esetében biztosítsa a „kézzel fogható tanulást”, azaz minden lehetőséget meg kell ragadni, amivel összeköthető a való világ a tananyaggal.
Tanár mint segítő – az utolsó előtti álláspont a listán. A modern oktatási felfogás nem támogatja már az autoriter (tekintélyelvű) tanárt, aki
A pedagógusi szerepnek ma már főképp rugalmasnak kell lennie – áll a szerző indoklásában. Az utolsó, tizedik szempont a listán pedig, a tananyag átlátható értékelése. Fontos ugyanis, hogy a pedagógus pontosan tisztázza a követelményeit a tanulók fele.
Oktatási szakértő véleménye
Ferencz Salamon Alpár csíkszeredai oktatási szakértő szerint az imént említett szempontok mérvadóak a modern oktatásban, a romániai közoktatási rendszerünkben pedig főként pedagógus- és iskolafüggőek. Iskolafüggőek azért, mert nem mindegyik tanintézet rendelkezik egyforma technikai felszereltséggel, illetve pedagógusfüggőek, mivel az oktatók más-más módszerekre esküsznek a tanítás terén. Megjegyezte azt is, hogy a jelenlegi romániai kerettantervek sulykolása sem teszi lehetővé, hogy maradéktalanul teljesüljenek a fentebb felsorolt szempontok a közoktatási rendszerünkben. Mint mondta, ahhoz, hogy ez a tíz kitétel teljesüljön, elsősorban a gyermekközpontú oktatás fele kell nyitni.
Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője a következőképpen látja:
A főtanfelügyelő rámutatott, a következő tanévtől az oktatási minisztérium új kerettantervet vezet be az 5-8-as tagozatokba, amely a romániainál jobban működő tanügyi rendszerekből vett át elemeket.
Fotó: Boda L. Gergely
A modern pedagógiai szakirodalom alaptételeit tartalmazza a fentebbi felsorolás – mondta érdeklődésünkre Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium igazgatója. Véleménye szerint a hazai iskolavezetőknek 95 százaléka, a pedagógusoknak pedig 75–80 százaléka tisztában van ezekkel a tételekkel. Nagyon sok hazai tanintézetben már alkalmazzák a felsoroltak többségét, vagy törekednek a megvalósításukra.
– vélekedett az igazgató.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Zivatarokra figyelmeztető előrejelzést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a hegyvidéki térségekre, valamint Bánság, Körösvidék, Olténia, Erdély nagy része és Munténia északnyugati részének több megyéjére.
A meteorológiai szolgálat (ANM) hétfői figyelmeztető előrejelzése szerint szerdáig meleg időre és kellemetlen hőérzetre lehet számítani az egész országban.
Hétfőn 12 órakor lejárt az ultimátum, amelyben a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) vezetése felszólított öt politikust, hogy lépjenek ki a pártból, ellenkező esetben kizárják őket a PNL-ből.
A képviselőház és a szenátus házbizottságának hétfői ülésén hozott döntés szerint hétfőn 21:30-kor kezdődő ülésén szavaz a parlament plénuma Adrian Veștea kormányáról.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Claudiu Năsui öt intézkedést javasol a leendő kormánynak, amelyek szerinte segítenék a román gazdaságot.
Egy férfi és egy nő meghalt, további három személy pedig megsérült egy vasárnap esti balesetben a Bihar megyei Éradonyban.
Megérkezett a hétvégére az idei nyár első hőhulláma, az országos csúcs vasárnap délután egy tizeddel meghaladta a 36 Celsius-fokot Románia déli részén, Calafatnál.
Csaknem hárommillió forint bírságot kapott az a sofőr, akinek a kisbuszában 760 doboz csempészcigarettát találtak a pénzügyőrök – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn az MTI-vel.
Donald Trump amerikai elnök éles és trágár szavakat használva katonai erő alkalmazásával fenyegette meg vasárnap Iránt arra az esetre, ha nem volna hajlandó hosszú távú békemegállapodást kötni és a Hormuzi-szoros ismételt lezárásával próbálkozna.
szóljon hozzá!