Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:28

Egy emberként énekelte a közönség a Bagossy-dalokat az Udvarhely Napokon

21:04

Hol lesz útjavítás idén Maros megyében?

20:09

Érettségi a kánikulában: intézkedésre kérte a tanfelügyelőségeket a minisztérium

20:02

Még semmi nem dőlt el, dagad a feljutási botrány

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram

Bagossy-láz Udvarhelyen: akár 15 ezren is érkezhetnek, jelentős forgalomkorlátozásokra kell készülni

Román kézbe kerülhet a Székelyföldön is jelen levő hipermarket-hálózat

Villámáradásokkal járt a heves zápor Udvarhelyszéken

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

Magyar Péter: kezdeményezzük Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését

Tudtuk, csak nem sejtettük

Elismert magyar személyiség díszpolgárrá avatásába kötött bele a románok civil fóruma

Vakolatomlás: nem elégednek meg az elsődleges magyarázattal

Az „állam fiókjában” porosodnak a szociális ügyek

Csata Éva, Csép Éva Andrea, Kádár Annamária és Ludescher László

Fotó: Haáz Vince

A szociális ügyeket az állam nem kezeli prioritásként, hosszan porosodnak az állam „fiókjaiban”, ezért is jó, ha beszélünk róluk, noha legtöbb esetben nincs kidolgozott módszertan a gyakorlati megvalósításukra. Többek között ezt a problémát is körbejárták hétfőn azok a szakemberek, akiket Csép Éva Andrea RMDSZ-es parlamenti képviselő hívott meg az általa szervezett kerekasztal-beszélgetésre.

Hajnal Csilla

2020. augusztus 24., 17:392020. augusztus 24., 17:39

2020. augusztus 24., 17:412020. augusztus 24., 17:41

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Csép Éva Andrea szociálpolitikai területen tevékenykedő Maros megyei parlamenti képviselő hétfőn Marosvásárhelyen elismert szakemberekkel beszélgetett családpolitikáról, örökbefogadásról, fogyatékkal élő személyek jogairól, szociális szolgáltatásokról, illetve a jogalkotást követő jogalkalmazás hiányosságairól. A témákat Kádár Annamária pszichológussal, egyetemi adjunktussal, Csata Évával, a HIFA Romania ügyvezető igazgatójával, valamint Ludescher Lászlóval, a Gyulafehérvári Caritas ágazatvezetőjével járták körül a sajtó képviselőinek jelenlétében.

Az RMDSZ-es politikus elmondta, a fogyatékkal élőket támogató HIFA Romania ügyvezető igazgatójának, Csata Évának a szakmai asszisztenciájának köszönhetően kezdett belelátni a fogyatékkal élők mindennapjaiba, és rá kellett jönnie, hogy

a legtöbb törvény fényévekre van attól, hogy valóban a fogyatékkal élőket védje és támogassa.

Azt azonban elérték, hogy pontosan az elmúlt pénteken kihirdessék a törvényt, amely többek között az úgynevezett védett műhelyek meghatározását is pontosítja. A jogszabály szerint a védett műhelyek lehetőséget biztosítanak a fogyatékkal élőknek a munkavállalásra: legalább három fogyatékkal élő alkalmazottal kell rendelkezniük, arányuknak legkevesebb 30 százaléknak kell lennie az alkalmazottak körében. Munkaidejük legkevesebb ötven százaléka lehet a többi alkalmazott ledolgozott munkaidejének.

A magánszervezetek az állam helyett végzik el a munkát

Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazatvezetője az Európai Unió számos országában honos szociális rendszert hasonlította össze a hazaival, amelyből egyértelműen kiderül, hogy

a román állam számára nem prioritás a szociális szolgáltatások erőforrásainak támogatása.

A szociális segély és a szociális szolgáltatások között hatalmas a különbség: míg a szolgáltatások célja az, hogy ne termelődjön újra a mélyszegénység, és a rászorulók önerőből tudjanak megélni, addig a szociális segélyek növelésével az embereket egy politikai párthoz kötjük, és nem ad valódi esélyt arra, hogy kiszabaduljanak a helyzetből, amibe belekényszerültek – mutatott rá Ludescher László.

Fotó: Haáz Vince

Míg például Németországban teljes egészében civil szervezetek biztosítják a szociális szolgáltatásokat, amelyeket az állam finanszíroz, szabályoz és versenyhelyzetet teremt, ezáltal minőségileg is javulnak a szolgáltatások, addig Romániában fele akkora összeggel támogatja az állam ezt a szférát, és sokkal kevesebb pénzt juttat a magánszolgáltatásokra, mint az államiakra. Mindezt úgy, hogy a magánszervezetek az állam helyett végzik el a munkát, amikor például az idősek gondozásán, a gyerekek korai fejlesztésén vagy súlyos fogyatékkal élők mindennapjainak megkönnyítésén dolgoznak – magyarázta a Caritas vezetője.

Csép Éva Andrea elmondta, Maros megye országos viszonylatban jól áll szociális háló terén, összehasonlítva például Dolj megyével, ahol összesen két szociális szervezet működik, de

véget kell vetni valahogy annak, hogy a szervezetek „kunyeráljanak” az államtól azért a munkáért, amelyet az állam kellene megvalósítson.

„A szociális szolgáltatások akkor hatékonyak, ha közösségfejlesztéssel párosulnak” – fejtette ki Ludescher László, aki úgy látja, Székelyföldön sokkal fogékonyabbak a közösségek a szociális tevékenységekre, sokkal több civil szervezet, egyesület, alapítvány fejt ki akkreditált tevékenységet, mint az ország többi részében.

Fotó: Haáz Vince

Csép Éva Andrea hangsúlyozta, azon lobbizik többek között, hogy módosuljon a 34-es törvény, amely a szociális szolgáltatók „legnagyobb ellensége”, éspedig azt szeretnék elérni, hogy állami támogatásban részesüljenek azok a szervezetek, amelyek több megyében fejtenek ki szolgáltatásokat.

Egyszerűbb örökbefogadás fontos lépcsőfokokkal

Az örökbefogadás jogi hátterét és témakörét járták körül Kádár Annamária pszichológussal, egyetemi adjunktussal, aki maga is két kislányt fogadott örökbe, így első kézből hallhattuk az örökbefogadással járó nehézségeket. Az idő kérdése és az információ hiánya jellemzi leginkább a folyamat nehézségeit – összegezte a pszichológus.

Fotó: Haáz Vince

Az elmúlt időszakban azonban egyszerűsödött a folyamat: elég a gyerek harmadik fokú rokonainak a hivatalos lemondása ahhoz, hogy örökbefogadható legyen, hiszen sok esetben éppen az akadályozta a folyamatot, hogy nem találták a gyerek negyedfokú rokonait. Továbbá

megszavazták az örökbefogadó szülők egyéves gyereknevelési szabadságát is, amely kiemelten fontos az összeszokáshoz.

Kádár Annamária szakemberként és örökbefogadó szülőként is megerősíti, hogy nem lehet a lépcsőfokokat kiugrani az örökbefogadásnál, végig kell járni azokat, hiszen számos kérdésre kapott ő maga is választ az örökbefogadási folyamat közben. Maros megyében évente mintegy negyven örökbefogadás történik – hangzott el a beszélgetésen.