
Fotó: Boda L. Gergely
A romániai infrastruktúra alakulásával, fejlődésével, bővítésével egyre többen és egyre többet foglalkoznak, hiszen minden érintett fél tudja: gazdaságilag, társadalmilag enélkül nincs haladás. A jelenlegi helyzetet és a legújabb fejleményeket igyekeztünk összefoglalni marosvásárhelyi szempontból.
2017. november 01., 15:252017. november 01., 15:25
A tervek szerint – és ezek alakultak ugyan az évek folyamán, de jelentős változás nincs –
hiszen két autópálya találkozna a térségben, ráadásul repülőtérrel és vasúti csomóponttal is rendelkezik a város.
• Videó: Asociația Pro Infrastructură
Mindehhez viszont előbb a nyomvonalak el kell érjék a várost, el kell készüljön a koptatóréteg, és nem utolsósorban az autópálya-szakaszoknak össze kell érniük, azaz „valahonnan indulva valahova el kell érjen” a sztráda, megszakítások, befejezetlen részek nélkül. Az elmúlt időszakban azt láthattuk, hogy
Feltehetően az összehangoltsággal, a korrekt kommunikációval, a jószándékú kompromisszumra-törekvéssel lehet a gond.
Fotó: Boda L. Gergely
Marosvásárhelytől Kolozsvárig megszakítás nélkül
Az A3-as sztráda Marosvásárhely és Aranyosgyéres közötti részének Nyárádtő és Marosugra közötti szakaszán jól haladnak (mintegy 48 százalékos, a CNAIR tájékoztatása szerint 2018 nyarára elkészülnek) a Strabag munkálatai, és szintén megfelelő a tempó a Marosugra és Radnót közötti szakaszon a Geigernél (26,5 százalék), ebben az esetben is jövő nyárra elkészülnek ott, ahol dolgozhatnak. Csakhogy utóbbiból 700 méterre még „hiányoznak” bizonyos engedélyek, amelyekkel egyelőre nem rendelkezik a harmadik szakaszt építő Astaldi sem a radnóti csomópont esetében (a 17,9 km-ből csak 8 km-en dolgozhatnak, az engedélyek miatt viszonylag rosszak a mutatóik, mintegy 11,5 százalék). Aranyosgyéres térségében is gond van, a Straco 2014-ben licitált és 2015-ben odaítélt szerződéséből ugyanis hiányzik egy 40 méteres szakasz. Ez úgy történhetett meg, hogy a Bechtel nem építette meg az általa vállalt teljes hosszon a sztrádát, a 2013-as szerződésbontáskor pedig 40 méter befejezetlenül maradt a 2010-ben megnyitott részből, a Stracoval kötött egyezség pedig ezt nem tartalmazta (hiszen ezt már „lefedte” a Bechtel-szerződés). Mindezek miatt a Pro Infrastruktúra Egyesület (API) munkatársainak véleménye szerint „remélhetőleg 2018 végére a radnóti csomóponttól eljuthatunk a marosvásárhelyi repülőtérig, az esélyek azonban nagyon, nagyon kicsik”.
Ehhez a sztrádarészhez kapcsolódó, meg nem erősített hír, hogy a Marosvásárhely – Nyárádtő gyorsforgalmi útszakasz esetében lejárt a versenytárgyalás megfellebbezésének határideje, így a szerződésaláírás következik, és amennyiben ez a tél folyamán megtörténik, akkor tavasszal itt is elkezdődhetnek a munkálatok. Szintén meg nem erősített hírek szerint erre a szakaszra érvényes a korábbi építkezési engedély, így a szerződéskötés után nem kell hosszú hónapokat várni a különféle engedélyekre.
Fotó: Boda L. Gergely
Mint fennebb is írtuk, az A3-as sztráda akkor váltja majd be térségünk lakóinak hozzá fűzött reményeit, amennyiben a magyar államhatárig járható lesz, ehhez pedig szükséges a Kolozsvártól nyugatra eső részen zajló építkezéseket is figyelni. A CNAIR tájékoztatása szerint a tervek elfogadásának és a kivitelezés odaítélésének, illetve a munkálatok elkezdésének folyamata felgyorsult a Magyarnádas – Nádasszentmihály közötti 16,8 km-es, a Pusztatopa – Magyarzsombor közötti 13,26 km-es, illetve a Nádasszentmihály – Berettyószéplak közötti rész Magyarzsombor – Vaskapu közötti 12,24 km-es, valamint a Szilágynagyfalu – Berettyószéplak közötti 13,55 km-es szakaszok esetében is.
Az A3-as autópályának Marosvásárhelytől Brassóig és onnan Ploiești-en át Bukarestig tartó szakaszáról kevés szó esik az utóbbi időben. Talán azért, mert egyrészt térségünk lakosságát sokkal inkább foglalkoztatja a nyugati összeköttetés Kolozsvár, Nagyvárad, Bors, magyar államhatár irányában. Másrészt, mivel a döntéshozók szintjén sem élvez prioritást. Marosvásárhely szempontjából azonban fontos lenne, ha nemcsak Kolozsvár, hanem Brassó és Nagyszeben is közvetlenül elérhető lenne autópályán.
Az A3-ashoz képest jóval „lemaradt” az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya kivitelezése, amely Marosvásárhely szempontjából szintén igencsak fontos lehet a keleti export-import forgalom miatt, illetve Románia keleti régiója irányában esedékes gazdasági terjeszkedés tekintetében. Idén áprilisban attól volt hangos a nyilvános tér, hogy a Marosvásárhely – Jászvásár – Ungheni sztráda megvalósítását felfüggeszti a CNAIR és új megvalósítási tanulmány elkészítésére ír ki versenytárgyalást az Állami Számvevőszék jelentése miatt.
Az építkezési tervek felülvizsgálatát kérték, és azt, hogy az új versenytárgyaláskor a szerződéseket már ezekkel a módosításokkal együtt kössék meg.
Fotó: Boda L. Gergely
A Pro Infrastruktúra Egyesület a helyes megoldás elodázásával vádolta meg a CNAIR-t (hasonló helyzet alakult ki a zöldfolyosók miatt az A1-es autópálya Lugos – Déva közötti szakaszán), elsősorban ugyanis – szerintük – a régi rossz geotechnikai felméréseket kellene újra elvégezni, az effajta komoly munkálatoknak megfelelő összegért (az „olcsó húsnak híg a leve” mondást tartják idevágónak). Ráadásul a terv régisége miatt mára már sok jelentős változás adódik, mint például a nyomvonalon épített házak, így a nyomvonalat is módosítani kell, ami miatt újabb felmérésekre és kisajátításokra van szükség. Sok sebből vérzik tehát ez a beruházás,
Október 10-én a Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isărescu kifejtette: az infrastruktúra hiánya miatt szenved a gazdaság és nő a régiók közötti eltérés, ezért nemcsak a Piteşti – Nagyszeben, hanem a Marosvásárhely – Jászvásár autópályára is szükség van. A jegybanki kormányzó megerősítette:
Márpedig a Nagyvárad – Jászvásár útvonalon ez érintené Marosvásárhelyt is, arról nem beszélve, hogy a Jászvásár – Nagyszeben összeköttetés is Marosvásárhelyen keresztül valósulna meg.
Október 11-én a szenátus költségvetési és pénzügyi szakbizottsága, október 24-én pedig a szenátus szállításügyi szakbizottsága fogadta el azt a törvényjavaslatot, miszerint a következő négy évben megépül a Marosvásárhely – Jászvásár autópálya. A szakbizottságok után a szenátus plénuma elé kerül a törvényjavaslat, majd döntéshozóként a képviselőház szakbizottságai és plénuma tárgyalja a kérdést.
Szászsebes – Torda szakasz év végére
Marosvásárhely szempontjából fontos a Szászsebes és Torda közötti A10-es autópálya helyzete, ugyanis ez a szakasz köti össze az észak-erdélyi (A3-as) és a dél-erdélyi (A1-es és A6-os) sztrádákat. Azaz Marosvásárhelyről Nagyszebenbe vagy Marosvásárhelyről Temesvárra autópályán ezen a szakaszon lehet majd eljutni. A CNAIR vezérigazgatója nemrég a Capital gazdasági szaklapnak úgy nyilatkozott, hogy a Szászsebes – Torda rész két szakaszát év végéig átadják. Ștefan Ioniță hasonló határidőt említett a Lugos és Déva közötti rész egyik szakasza esetében is, csakhogy itt még nagyon sok a technikai, megvalósíthatósági, bajos „ismeretlen”.
Fotó: Boda L. Gergely
2018-ban 150 kilométer autópálya
Egy héttel ezelőtt Felix Stroe szállításügyi miniszter a Lugos és Déva közötti rész fent említett szakaszának munkálatait tekintette meg a helyszínen. Szerinte a versenytárgyalásokon győztes cégeket meghaladja az elvégzendő munkálatok mértéke – mint fennebb és korábbi cikkeinkből is kitűnt, legtöbb esetben nem erről van szó, hanem a tervek régisége, a vonatkozó törvénykezés és a bürokrácia a felelős. Felix Stroe úgy vélte, 2018-ban legalább 150 kilométer autópályát adnának át.
A közlekedési minisztérium közvitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díj (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO kibocsátási normától is függ majd.
Dragoș Pîslaru beruházásokért és európai projektekért felelős ügyvivő miniszter szombaton kijelentette, hogy megvan a terve a helyreállítási terv (PNRR) teljes vissza nem térítendő keretének lehívására.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 8 megye, és elsőfokú riasztást 22 megye folyóinak vízgyűjtő területére.
A Richter-skála szerint 3,5-as erősségű földrengés történt szombaton 8 óra 53 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) rövid távú célja egy olyan kormányzati konstrukció kialakítása, amelyben felelősséget vállal, középtávon pedig 2028-ra politikai alternatívát akar felépíteni.
Minisztereihez hasonlóan Orbán Viktor volt kormányfő is eladományozza a neki járó végkielégítést.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga jelzésű riasztást adott ki felhőszakadás miatt öt megyére, és sárga jelzésű riasztást felhőszakadás, jégeső és viharos szél miatt 19 megyére, valamint Bukarestre.
Több településen is medvék jelenléte miatt riasztotta a lakosságot a Hargita megyei katasztrófavédelem az elmúlt napokban. A párzási időszakban a vadállatok gyakrabban tűnnek fel a települések közelében, és napközben is aktívabbak a megszokottnál.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök egyeztetést ígért a pénzügyminisztérium képviselőivel az e-Factura rendszer kiterjesztéséről, megvizsgálják, feltétlenül szükséges-e bevezetni az intézkedést a kisvállalkozást működtető magánszemélyek esetében is.
szóljon hozzá!