Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:24

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül

11:10

Türelemre van szükség, mert több székelyudvarhelyi szakaszon is forgalomkorlátozás van

11:04

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest

10:40

VIII. Ősök Napja – Bugac, 2025. augusztus 8–10.

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Szinte tízmilliós sikkasztási ügy Kézdivásárhelyen

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében is

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

Vigasztalhatatlan a medvebocs, amelynek az anyját kilőtték a motoros megölése miatt

Javaslat: maradjanak az alpolgármesterek, menjenek az önkormányzati képviselők

Amikor akadályokba ütközik a környezetet zavaró romok lebontása

Egykor ház volt, ma omladék. Nem egyszerű lebontani a tönkrement épületet

Fotó: Gábos Albin

Nehéz feladat lebontani egy omladozó, környezetet rondító, szomszédokat zavaró, és adott esetben közegészségügyi kockázatot is jelentő épületet, amennyiben a tulajdonos ebbe nem egyezik bele. A polgármesteri hivatalok eszközei korlátozottak.

Kovács Attila

2019. február 14., 09:052019. február 14., 09:05

Több éve hiába igyekeznek elérni Csíksomlyón a Köves utca lakói, hogy egy lakóháznak már nem nevezhető romhalmazt eltüntessenek a rendezett környezetből, a felújított lakóházak közül. A fából épült ház tetőszerkezete már elenyészett, a gerendák szétcsúsztak, az épület roskadozik, az egykori berendezés, tárgyak rothadnak. A szomszédokat a látvány mellett a főként melegebb időszakban keletkező bűz zavarja.

A macskák odajárnak patkányokat fogni, nyáron olyan szag van, hogy nehéz elviselni. A pünkösdi búcsú alkalmával több ezer ember halad el az utcában, sokan hitetlenkedve kérdezik, hogy miért nem tudjuk eltakarítani ezt a romhalmazt? Külföldi vendégeink jönnek rendszeresen, nem értik, hogy egy ilyen környezetben hogy maradhat meg egy ilyen omladék, amely fertőző gócot is jelent

– háborgott az egyik szomszéd. Hozzátette, mindezek mellett nekik a B adóövezeti kategóriának megfelelően kell adózniuk. A szomszédság szívesen le is bontaná a roskadozó épületet, csakhogy ennek tulajdonosa erre nem hajlandó.

A szomszédság részéről közel négy éve aláírásokat is gyűjtöttek egy beadvány mellé, amelyben kérték a polgármesteri hivatalt, hogy ellenőrizze az ingatlan jogi helyzetét, és tegye meg a szükséges lépéseket a bontás érdekében. A válaszlevél szerint

a ház és a hozzá tartozó telek egy része egy magánszemély tulajdona, az építkezésekre vonatkozó 1991-ből származó 50-es törvény szerint pedig bontást csak erre vonatkozó engedéllyel lehet végezni, a tulajdonos kérésére, amelyet az visszautasított.

Következett két év múlva egy újabb beadvány a lakóktól, amely emlékeztetett arra hivatal által tett ígéretre is, hogy szakemberekkel ellenőriztetik a ház állapotát, és ha szükség van erre, lebontatják azt.

Fotó: Gábos Albin

A válasz szerint a törvény értelmében a polgármester emlékezteti a tulajdonost az épület fenntartására, biztonságára vonatkozó kötelezettségeire, ugyanakkor lépéseket tesznek az ingatlan fertőtlenítése érdekében is. A romhalmaz azóta is ott áll, a volt tulajdonos elhunyt, idős nővére az udvar végében épített házban él, de a zavaró helyzet megszüntetésére nem hajlandó. Kérdésünkre azt mondta, ő el is akar költözni, ugyanakkor tart attól, hogy a bontás nyomán a düledező kerítést és kaput is neki kell újraépítenie. A szomszédok viszont szeretnék, ha az egészséges környezethez való jogukat valaki biztosítaná, ezért a bontásba, az új kerítés építésébe is besegítenének. És

remélik, hogy a pápalátogatásra végre eltűnik az omladék a Kissomlyó-hegy aljából.

Kérdésünkre Veres Csaba, a csíkszeredai polgármesteri hivatal városellenőrzési és kényszervégrehajtási irodájának vezetője úgy nyilatkozott, az építkezésekről, bontásokról, az épületek állapotáról a város főépítésze hozhat döntést, ha intézkedésekre van szükség a biztonság érdekében. Albert Sándor csíkszeredai főépítészt is megkerestük az ügy kapcsán, ő azt mondta, mindenki rendelkezhet a tulajdonával, és

azt, hogy egy épület esetleg veszélyt jelent, csak egy statikai szakellenőr állapíthatja meg, ennek a vizsgálatnak a költsége viszont a tulajdonost terheli.

A polgármesteri hivatal csak azt teheti, hogy a leromlott, elhanyagolt ingatlanokra vonatkozó helyi szabályozás szerint az ingatlanadót 200 százalékkal növelheti ilyen esetben, de először figyelmeztetnie kell a tulajdonost. A szomszédok viszont az építési felügyelőséghez is tehetnek panaszt az állapot miatt, amely ellenőrzést végezhet.

Az 1995-ből származó 10-es számú, 2015-ben a 177-es számú törvénnyel kiegészített, építésre vonatkozó törvény szerint az épületek karbantartásának és javításának elmulasztása miatt a tulajdonost ötezertől tízezer lejig terjedő pénzbírsággal sújthatja az építési felügyelőség.