Amikor akadályokba ütközik a környezetet zavaró romok lebontása
Nehéz feladat lebontani egy omladozó, környezetet rondító, szomszédokat zavaró, és adott esetben közegészségügyi kockázatot is jelentő épületet, amennyiben a tulajdonos ebbe nem egyezik bele. A polgármesteri hivatalok eszközei korlátozottak.
Egykor ház volt, ma omladék. Nem egyszerű lebontani a tönkrement épületet • Fotó: Gábos Albin
Több éve hiába igyekeznek elérni Csíksomlyón a Köves utca lakói, hogy egy lakóháznak már nem nevezhető romhalmazt eltüntessenek a rendezett környezetből, a felújított lakóházak közül. A fából épült ház tetőszerkezete már elenyészett, a gerendák szétcsúsztak, az épület roskadozik, az egykori berendezés, tárgyak rothadnak. A szomszédokat a látvány mellett a főként melegebb időszakban keletkező bűz zavarja.
A macskák odajárnak patkányokat fogni, nyáron olyan szag van, hogy nehéz elviselni. A pünkösdi búcsú alkalmával több ezer ember halad el az utcában, sokan hitetlenkedve kérdezik, hogy miért nem tudjuk eltakarítani ezt a romhalmazt? Külföldi vendégeink jönnek rendszeresen, nem értik, hogy egy ilyen környezetben hogy maradhat meg egy ilyen omladék, amely fertőző gócot is jelent
– háborgott az egyik szomszéd. Hozzátette, mindezek mellett nekik a B adóövezeti kategóriának megfelelően kell adózniuk. A szomszédság szívesen le is bontaná a roskadozó épületet, csakhogy ennek tulajdonosa erre nem hajlandó.
A szomszédság részéről közel négy éve aláírásokat is gyűjtöttek egy beadvány mellé, amelyben kérték a polgármesteri hivatalt, hogy ellenőrizze az ingatlan jogi helyzetét, és tegye meg a szükséges lépéseket a bontás érdekében. A válaszlevél szerint
a ház és a hozzá tartozó telek egy része egy magánszemély tulajdona, az építkezésekre vonatkozó 1991-ből származó 50-es törvény szerint pedig bontást csak erre vonatkozó engedéllyel lehet végezni, a tulajdonos kérésére, amelyet az visszautasított.
Következett két év múlva egy újabb beadvány a lakóktól, amely emlékeztetett arra hivatal által tett ígéretre is, hogy szakemberekkel ellenőriztetik a ház állapotát, és ha szükség van erre, lebontatják azt.
A válasz szerint a törvény értelmében a polgármester emlékezteti a tulajdonost az épület fenntartására, biztonságára vonatkozó kötelezettségeire, ugyanakkor lépéseket tesznek az ingatlan fertőtlenítése érdekében is. A romhalmaz azóta is ott áll, a volt tulajdonos elhunyt, idős nővére az udvar végében épített házban él, de a zavaró helyzet megszüntetésére nem hajlandó. Kérdésünkre azt mondta, ő el is akar költözni, ugyanakkor tart attól, hogy a bontás nyomán a düledező kerítést és kaput is neki kell újraépítenie. A szomszédok viszont szeretnék, ha az egészséges környezethez való jogukat valaki biztosítaná, ezért a bontásba, az új kerítés építésébe is besegítenének. És
remélik, hogy a pápalátogatásra végre eltűnik az omladék a Kissomlyó-hegy aljából.
Kérdésünkre Veres Csaba, a csíkszeredai polgármesteri hivatal városellenőrzési és kényszervégrehajtási irodájának vezetője úgy nyilatkozott, az építkezésekről, bontásokról, az épületek állapotáról a város főépítésze hozhat döntést, ha intézkedésekre van szükség a biztonság érdekében. Albert Sándor csíkszeredai főépítészt is megkerestük az ügy kapcsán, ő azt mondta, mindenki rendelkezhet a tulajdonával, és
azt, hogy egy épület esetleg veszélyt jelent, csak egy statikai szakellenőr állapíthatja meg, ennek a vizsgálatnak a költsége viszont a tulajdonost terheli.
A polgármesteri hivatal csak azt teheti, hogy a leromlott, elhanyagolt ingatlanokra vonatkozó helyi szabályozás szerint az ingatlanadót 200 százalékkal növelheti ilyen esetben, de először figyelmeztetnie kell a tulajdonost. A szomszédok viszont az építési felügyelőséghez is tehetnek panaszt az állapot miatt, amely ellenőrzést végezhet.
Az 1995-ből származó 10-es számú, 2015-ben a 177-es számú törvénnyel kiegészített, építésre vonatkozó törvény szerint az épületek karbantartásának és javításának elmulasztása miatt a tulajdonost ötezertől tízezer lejig terjedő pénzbírsággal sújthatja az építési felügyelőség.
24h
