Hirdetés
Hirdetés

Ahogy az orvos látja a böjtöt

Ruff Rudolf: a böjtnek a szervezetre gyakorolt hatásai is vannak •  Fotó: Gecse Noémi

Ruff Rudolf: a böjtnek a szervezetre gyakorolt hatásai is vannak

Fotó: Gecse Noémi

Mi történik böjtöléskor a szervezetünkben? Ezt a kérdést járta körül Ruff Rudolf diabetológus, endokrinológus szakorvos, aki a csíkszeredai Szent Ágoston plébánia Jó irány családos közössége meghívására tartott előadást a hétvégén a plébániatemplom hittantermében Böjt az orvos szemével címmel.

Péter Beáta

2017. március 29., 14:532017. március 29., 14:53

A böjt bizonyos ételektől vagy mindenféle tápláléktól való időleges tartózkodás. Ezt gyakran a nemi élvezetektől való tartózkodás is kiegészíti. A hangsúlyt az időlegesre kell tennünk, ugyanis a bizonyos táplálékoktól való állandó tartózkodás nem sorolható a böjt kategóriába. A böjt két formája a személyre szabott és az egész közösség számára kötelező böjt. Ezek a böjttípusok általában valamilyen vallási ünnepre való felkészülési periódusra vonatkoznak – fogalmazott előadása bevezetőjében Ruff Rudolf. Ezt követően kitért arra, hogy hogyan jelenik meg az Ószövetségben és az Újszövetségben a böjt, majd a kialakulásának néhány mozzanatát vázolta fel.

Elmondta, a második században a húsvét előtti böjt egy vagy két napig tartott. Ez a gyakorlat az évek során fokozatosan szigorúbbá vált, a negyedik században általánossá vált a negyvennapos böjt, amely a nagyböjt első vasárnapján kezdődött és húsvétig tartott. Ez abból állt, hogy

Hirdetés

negyven napon keresztül naplementéig semmiféle szilárd táplálékot nem fogyasztott a böjtölő.

Később különböző szertartások is társultak a böjthöz, mint például a bűnösök vezeklése. Mára a szigorú szabályok igencsak enyhültek, a 18–60 év közöttiek a szigorú böjti napokon háromszor ehetnek húsmentes ételt és csak egyszer lakhatnak jól. De sokan mentesülnek még ezen előírások alól is.

„Fontos, hogy a böjt tulajdonképpen a nagypénteki és húsvétra való előkészületi idő eszköze, és amennyiben tartalommal nem telik meg, akkor csak egy étkezési szokássá degradálódik. Az egyház nem azzal a céllal hirdet böjtöt, hogy valamiféle diétát tartsunk, vagy testi megtisztulást eszközöljünk, hanem sokkal inkább lelki, spirituális céllal tesszük ezt. A böjtnek természetesen a szervezetre gyakorolt hatásai is vannak” – magyarázta az előadó.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

A szakember rámutatott, mind a böjtnek, mind a diétáknak az a szerepe, hogy rávilágítsanak az egészséges táplálkozási szabályokra. A diéták nagy része is az egészséges táplálkozás szabályait fekteti le, csak az emberek döntő többsége attól kezdve kezd el ilyesmivel foglalkozni, amikor már kialakult valamilyen szervi betegsége. Mint mondta,

a böjt bizonyos válfaja akár része is lehet az egészséges, mindennapi táplálkozásnak.

Ha ismerjük az egészséges táplálkozás alapelveit, akkor látható, hogy a böjt maga nem jelent különösebb, rendkívüli eltérést ezektől a szabályoktól. „A táplálkozás során tulajdonképpen energiaegyensúly fenntartására törekedik a szervezet. Az emberi szervezet az energiáját kizárólag a táplálékból veszi fel, nem képes sem fénnyel, sem napenergiával, levegővel vagy bármi egyébbel táplálkozni. A táplálékfelvétel időszakos, ugyanis senki nem táplálkozik állandóan a nap 24 órájában. Ezzel szemben az energiafelhasználás állandó folyamat, mivel az embernek állandó jelleggel – akkor is, amikor nyugalmi állapotban van – az életműködése fenntartásához energiát igényel. Ezt úgy nevezzük, hogy alapanyagcsere. Meg kell legyen az egyensúly az energiafelvétel és az általunk leadott energialeadás között, amely úgy valósul meg, hogy táplálékfelvételi ciklusok vannak, és vannak a táplálkozások közötti periódusok. Ilyenkor, hogy mégis legyen energiája a szervezetnek, a saját energiatartalékait fogja felhasználni. A szervezet energiaforrásait különböző tápanyagokból nyeri, az alapvetők a fehérjék, zsírok, szénhidrátok.”

A fehérjékről az orvos elmondta, testünk legfontosabb építőelemei az aminosavak. Húsz aminosav ismert, amelyből kilenc úgynevezett esszenciális. Ez azt jelenti, hogy ezeket a szervezet nem képes önmaga előállítani, kizárólag a táplálékból tudja felvenni. Vannak olyan táplálékaink, amelyeket az aminosavak szempontjából elsődleges fehérjéknek nevezünk, mert minden létező esszenciális aminosav megtalálható bennük – ezek kizárólag az állati eredetű fehérjékre vonatkozik. Ide tartozik a tej, a hús, a hal és a tojás. A növényi eredetű táplálékokban is vannak fehérjék – szója, paszuly, lencse, zöldborsó, krumpli – de egyik sem tartalmazza az összes esszenciális aminosavat. Ezért,

aki semmilyen állati eredetű táplálékot nem fogyaszt, táplálékkiegészítőre van szüksége.

A szénhidrátok – az egyszerűbb és összetettebb cukrok – a szervezet legkedveltebb energiaforrásai. A kiegyensúlyozott táplálkozásban az energiák ötven százalékát általában a szénhidrátok szolgáltatják.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

A zsírok, lipidek lehetnek állati és növényi eredetűek. A szervezetben a zsírsavaknak, a triglicerideknek fontos szerepük van. „Nagyon fontos az, hogy milyenek. A telített zsírsavak főleg az állati eredetű zsiradékokban fordulnak elő, és a szív-, érrendszeri kockázatot növelik a fokozott fogyasztásuk. A telítetlen zsírsavak, az Omega zsírsavak, amelyek bizonyos halolajokban és növényi eredetű olajokban fordulnak elő, kimondottan jótékony hatásúak, ami az érelmeszesedési folyamatot illeti. Ugyanakkor a zsírok szintén nagyon jó energiaforrásai a szervezetnek, és a fő energiaraktárakat is a zsírok képezik”.

Zöldségből, gyümölcsből naponta 3–4 adagot, gabonafélékből, tejtermékekből naponta fogyasszunk, húsfélék és tojás fogyasztása hetente két alkalommal ajánlott, édességet pedig lehetően ritkán együnk. Tehát a böjt idején

a hús hetente egy alkalommal való mellőzése, a táplálkozás szempontjából semmilyen különlegesebb következménnyel nem jár,

mondhatni az egészséges táplálkozás szabályainak megfelel.

A táplálkozás során energiát viszünk be a szervezetbe, és amikor böjtölünk, ezeket a raktárakat fogjuk felhasználni. A szervezet energiaraktárát a zsírok képezik, a legkevésbé a szénhidrátok.

„Meghatározható, hogy mi történik akkor, ha az ember egyáltalán nem vesz fel energiát, akkor meddig tud túlélni. Addig, amíg feléli a saját raktárait, és ez átlagosan 30–40 napot jelent, abban az esetben, ha táplálékot nem, de folyadékot visz be. Amennyiben egyáltalán nem veszünk fel táplálékot, az első 18–24 órában a táplálékok felszívódnak, és körülbelül ez idő alatt feléli a szervezet a szénhidrátraktárakat, és elkezdi égetni a saját zsírszövetét is.

Egy 18–24 órás koplalás alatt a szervezet főleg a glikogén raktárait éli fel, a fehérje raktáraihoz hozzá sem nyúl. A jelenleg gyakorlatban levő böjt, azaz, hogy háromszor eszünk és egyszer lakunk jól, messzemenően nem jár koplalással, még az sem történik meg, hogy esetleg a saját szénhidrátraktárait elégeti a szervezet. Az még inkább nem történik meg, hogy méregtelenítődik a szervezet” – hangsúlyozta Ruff Rudolf. Mint mondta, ha a táplálékbevitel tovább szünetel, 24–48 óra múlva a szervezetben alkalmazkodó mechanizmusok indulnak be. Vannak bizonyos szerveink, amelyek saját energiaraktárakkal rendelkeznek. De például az idegrendszerünk nem rendelkezik saját energiaraktárral, és főleg az éhezés első felében kizárólag glukózt tud felhasználni, amit csak a vérből vesz fel. Az éhezés későbbi fázisaiban egy hétnél további koplalásnál az idegrendszer is alkalmazkodik, és nem csak glukózt, hanem ketontesteket is képes felhasználni.

Idézet
Tehát az éhezés során bekövetkező elváltozásoknak csak a legeslegelső fázisa az, ami esetleg az egyház által előírt böjt alatt bekövetkezhet.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 16., péntek

Elszakadt a cérna: több ezren tüntettek tegnap este a megszorítások miatt, könnygázt vetettek be a csendőrök

Több ezren tüntettek csütörtök este a bukaresti Győzelem (Victoriei) téren az Ilie Bolojan vezette kormány ellen.

Elszakadt a cérna: több ezren tüntettek tegnap este a megszorítások miatt, könnygázt vetettek be a csendőrök
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Tíz éve támogatják a helyi termelőket

Tíz éves a helyi termelők támogatását felvállaló marosvásárhelyi Local Farmers’ Market, amelyet a Rákóczi lépcső alatti kis utcában szerveznek. Az idei első vásár január 16-án, pénteken lesz.

Tíz éve támogatják a helyi termelőket
Tíz éve támogatják a helyi termelőket
2026. január 16., péntek

Tíz éve támogatják a helyi termelőket

2026. január 15., csütörtök

Ritka és veszélyes hüllőket találtak egy tömbházlakás szobájában

Nagyon meglepődtek a hatóságok, amikor több hüllőfajt, pitonokat, boákat, rendkívül ritka viperákat, tarantulákat, egy krokodilt és egy varánuszt fedeztek fel egy 12 négyzetméteres szobában Bihar megyében.

Ritka és veszélyes hüllőket találtak egy tömbházlakás szobájában
2026. január 15., csütörtök

Fellángoltak az indulatok az újabb megszorítási tervek miatt

Nagy az aggodalom és a felháborodás is az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben a kormány 10 százalékos költségcsökkentési terve miatt. Az érdekvédelem képviselője szerint éppen a jó szakembereket veszíthetik el az ágazatok, ha ez megvalósul.

Fellángoltak az indulatok az újabb megszorítási tervek miatt
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Halálos balesetet okozott, elhajtott a tragédia helyszínéről

Egy 59 éves nő életét vesztette, egy másik pedig megsérült csütörtökön, a Kolozs megyei Gyerőfalva és Körösfő között az 1-es országúton történt közúti balesetben; a balesetet okozó sofőr elhajtott a helyszínről.

Halálos balesetet okozott, elhajtott a tragédia helyszínéről
2026. január 15., csütörtök

A marosvásárhelyi utcák felét takarítják hóekékkel

Marosvásárhelyen csaknem ötszáz utca van és ezek csupán felében járnak a hókotró gépek. Soós Zoltán polgármester szerint a prioritás az, hogy a városi közlekedés folyamatos legyen, ne álljon le.

A marosvásárhelyi utcák felét takarítják hóekékkel
2026. január 15., csütörtök

Nicușor Dan: 2026 elhozhatja a békét Európában

Nicușor Dan csütörtökön kijelentette, reménykedik abban, hogy 2026 elhozza a békét Európában, és Románia támogatja Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit a gyors és tartós békét eredményező tárgyalásokra.

Nicușor Dan: 2026 elhozhatja a békét Európában
Nicușor Dan: 2026 elhozhatja a békét Európában
2026. január 15., csütörtök

Nicușor Dan: 2026 elhozhatja a békét Európában

Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Ökumenikus imahét Marosvásárhelyen

Marosvásárhelyen idén is megszervezik az ökumenikus imahetet, amikor a különböző felekezetű hívők más-más templomban gyűlnek össze igét hallgatni, imádkozni. Idén az imahét január 18-án, vasárnap kezdődik.

Ökumenikus imahét Marosvásárhelyen
Ökumenikus imahét Marosvásárhelyen
2026. január 15., csütörtök

Ökumenikus imahét Marosvásárhelyen

2026. január 15., csütörtök

Részletek a bikfalvi tűzesetről: nem gázpalack robbant, hanem üzemanyaggal locsolták a parazsat

A tűzoltók helyszínelése nyomán kiderült, hogy nem gázpalack robbanása okozta a csütörtök délutáni bikfalvi balesetet.

Részletek a bikfalvi tűzesetről: nem gázpalack robbant, hanem üzemanyaggal locsolták a parazsat
2026. január 15., csütörtök

Lugosi robbanás: pillanatokon múlt egy járókelő testi épsége – videóval

Mindössze néhány másodperc választott el egy járókelőt attól, hogy súlyos sérüléseket szenvedjen, amikor a lugosi rendőrség egyik melléképületében robbanás történt.

Lugosi robbanás: pillanatokon múlt egy járókelő testi épsége – videóval
Hirdetés