Később különböző szertartások is társultak a böjthöz, mint például a bűnösök vezeklése. Mára a szigorú szabályok igencsak enyhültek, a 18–60 év közöttiek a szigorú böjti napokon háromszor ehetnek húsmentes ételt és csak egyszer lakhatnak jól. De sokan mentesülnek még ezen előírások alól is.

„Fontos, hogy a böjt tulajdonképpen a nagypénteki és húsvétra való előkészületi idő eszköze, és amennyiben tartalommal nem telik meg, akkor csak egy étkezési szokássá degradálódik. Az egyház nem azzal a céllal hirdet böjtöt, hogy valamiféle diétát tartsunk, vagy testi megtisztulást eszközöljünk, hanem sokkal inkább lelki, spirituális céllal tesszük ezt. A böjtnek természetesen a szervezetre gyakorolt hatásai is vannak” – magyarázta az előadó.

Ha ismerjük az egészséges táplálkozás alapelveit, akkor látható, hogy a böjt maga nem jelent különösebb, rendkívüli eltérést ezektől a szabályoktól. „A táplálkozás során tulajdonképpen energiaegyensúly fenntartására törekedik a szervezet. Az emberi szervezet az energiáját kizárólag a táplálékból veszi fel, nem képes sem fénnyel, sem napenergiával, levegővel vagy bármi egyébbel táplálkozni. A táplálékfelvétel időszakos, ugyanis senki nem táplálkozik állandóan a nap 24 órájában. Ezzel szemben az energiafelhasználás állandó folyamat, mivel az embernek állandó jelleggel – akkor is, amikor nyugalmi állapotban van – az életműködése fenntartásához energiát igényel. Ezt úgy nevezzük, hogy alapanyagcsere. Meg kell legyen az egyensúly az energiafelvétel és az általunk leadott energialeadás között, amely úgy valósul meg, hogy táplálékfelvételi ciklusok vannak, és vannak a táplálkozások közötti periódusok. Ilyenkor, hogy mégis legyen energiája a szervezetnek, a saját energiatartalékait fogja felhasználni. A szervezet energiaforrásait különböző tápanyagokból nyeri, az alapvetők a fehérjék, zsírok, szénhidrátok.”

A fehérjékről az orvos elmondta, testünk legfontosabb építőelemei az aminosavak. Húsz aminosav ismert, amelyből kilenc úgynevezett esszenciális. Ez azt jelenti, hogy ezeket a szervezet nem képes önmaga előállítani, kizárólag a táplálékból tudja felvenni. Vannak olyan táplálékaink, amelyeket az aminosavak szempontjából elsődleges fehérjéknek nevezünk, mert minden létező esszenciális aminosav megtalálható bennük – ezek kizárólag az állati eredetű fehérjékre vonatkozik. Ide tartozik a tej, a hús, a hal és a tojás. A növényi eredetű táplálékokban is vannak fehérjék – szója, paszuly, lencse, zöldborsó, krumpli – de egyik sem tartalmazza az összes esszenciális aminosavat. Ezért,

A szénhidrátok – az egyszerűbb és összetettebb cukrok – a szervezet legkedveltebb energiaforrásai. A kiegyensúlyozott táplálkozásban az energiák ötven százalékát általában a szénhidrátok szolgáltatják.

mondhatni az egészséges táplálkozás szabályainak megfelel.

A táplálkozás során energiát viszünk be a szervezetbe, és amikor böjtölünk, ezeket a raktárakat fogjuk felhasználni. A szervezet energiaraktárát a zsírok képezik, a legkevésbé a szénhidrátok.

„Meghatározható, hogy mi történik akkor, ha az ember egyáltalán nem vesz fel energiát, akkor meddig tud túlélni. Addig, amíg feléli a saját raktárait, és ez átlagosan 30–40 napot jelent, abban az esetben, ha táplálékot nem, de folyadékot visz be. Amennyiben egyáltalán nem veszünk fel táplálékot, az első 18–24 órában a táplálékok felszívódnak, és körülbelül ez idő alatt feléli a szervezet a szénhidrátraktárakat, és elkezdi égetni a saját zsírszövetét is.

Egy 18–24 órás koplalás alatt a szervezet főleg a glikogén raktárait éli fel, a fehérje raktáraihoz hozzá sem nyúl. A jelenleg gyakorlatban levő böjt, azaz, hogy háromszor eszünk és egyszer lakunk jól, messzemenően nem jár koplalással, még az sem történik meg, hogy esetleg a saját szénhidrátraktárait elégeti a szervezet. Az még inkább nem történik meg, hogy méregtelenítődik a szervezet” – hangsúlyozta Ruff Rudolf. Mint mondta, ha a táplálékbevitel tovább szünetel, 24–48 óra múlva a szervezetben alkalmazkodó mechanizmusok indulnak be. Vannak bizonyos szerveink, amelyek saját energiaraktárakkal rendelkeznek. De például az idegrendszerünk nem rendelkezik saját energiaraktárral, és főleg az éhezés első felében kizárólag glukózt tud felhasználni, amit csak a vérből vesz fel. Az éhezés későbbi fázisaiban egy hétnél további koplalásnál az idegrendszer is alkalmazkodik, és nem csak glukózt, hanem ketontesteket is képes felhasználni.