
Sok érdekes helyszínről, és azok átalakulásáról mesélnek a fényképek
Fotó: Rab Zoltán
Egész strandidényben látogatható az a rendhagyó szabadtéri kiállítás, amely a marosvásárhelyi Víkendtelepet mutatja be, 1930-tól 1991-ig. A fekete-fehér fotókhoz a magyar mellett román és angol nyelvű magyarázó szöveg is van.
A kiállítás kurátora, Szőcs Edgár elmondta, detektívmunka során kerültek elő a fényképek, és úgy érzi, sikerült egy átfogó bemutatót készíteni a közkedvelt szabadidőközpont múltjáról.
Mint kifejtette, az Azopan fotóarchívumában – amelynek célja átmenteni és elérhetővé tenni a romániai analóg fotózás értékeit az utókor számára – több fénykép van a Víkendtelepről. Már 2019-ben felmerült az ötlet, hogy a régi fényképek segítségével mutassák be a szabadidőközpont kialakulását, de a járványidőszak miatt ezt elhalasztották.
Bálint Zsigmond sok fényképet készített a Víkendtelepről
Fotó: Rab Zoltán
A első fényképek az 1930-as évekből vannak, olyanok, amelyekről pontosan tudják, hogy mikor készültek, de olyanok is, amelyeket csak hozzávetőlegesen. Megtudtuk, hogy vannak jól felismerhető helyszínek, de olyanok is, amelyeket a közösségi oldalakon böngésző vásárhelyiek segítségével „fejtettek meg”. Mivel a vásárhelyi Víkendtelepet nyaranként több tízezren keresik fel, reméli, hogy sokan megnézik az alkotásokat, és kedvüket lelik felfedezni, hogy milyen volt és milyen lett a Víkendtelep.
Szőcs Edgár, a kiállítás kurátora és Portik Vilmos alpolgármester
Fotó: Rab Zoltán
A kiállítás megnyitóján jelen volt Marosvásárhely alpolgármestere, Portik Vilmos is, aki arról beszélt, hogy a közösség életében fontosak az örömteli pillanatok, mint ennek a kiállításnak a megnyitója, de fontosak az olyan emberek is, akik a közösségért tevékenykednek, mint Szőcs Edgár.
Fotó: Rab Zoltán
Erdély legnagyobb és leglátogatottabb strandját a múlt század első felében létesítették. A nádasokkal, tavirózsákkal, vízinövényekkel benőtt holtágat az 1930-as évek elején kezdték fürdésre, csónakázásra használni. Előbb egy csónakház épült, majd kis, hétvégi faházikók jelentek meg a parton.
Akkor öntötték ki az első betonmedencéket, megnyitották a sokáig egyetlennek számító vendéglőt, kialakították a sportpályákat. A csónakázó medence partján gombamód jelentek meg a szocialista munkavállalatok közmunkával épített nyaralói.
Fotó: Rab Zoltán
A 70-es évek elején került a vízre a népszerű hajóvendéglő, amelyet pillérek tartottak. A kommunista rendszer utolsó éveiben itt is, mint sok más helyen az országban, csak halfasírttal társítva szolgáltak fel sört. Ennek dacára a nyári vasárnapokon a szabadidőközpontot ezrek népesítették be. Mindemellett a vásárhelyi elit kedvenc fürdőhelyének nem a Víkendtelep számított, hanem a 20. század első felében a Ritz meg a Hétfák, később a Cementlapok, a Komp és a Május 1. strand. A rendszerváltást követő első években a telep lepusztult, hosszú ideig használhatatlanná vált. A korszerűsítési munkálatok Nagy Győző polgármestersége idején kezdődtek el, Fodor Imre polgármester folytatta, de az újjáavatás – mint ahogyan a jelenlegi arculat is – Dorin Florea nevéhez fűződik.
Fotó: Rab Zoltán
A kiállított fotók némelyikén Bálint Zsigmond fotóművész és családja is szerepel. Mint a szomszédban található bútorgyár alkalmazottja, maga is sokat fotózta az itteni pezsgő életet. Elmesélte, csak két kerítést kellett „átlépnie” ahhoz, hogy a Víkenden lehessen, amit gyakran meg is tett. Fényképezőgépét szinte minden esetben kötelező módon magával vitte.
Amint a kiállítás egyik látogatója fogalmazott: örvendetes, hogy a képek segítségével bármikor el lehet nosztalgiázni.
Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti kapujának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.
Átalakul a RO-ALERT: a hatóságok többféle riasztási szint bevezetését tervezik, amelyek eltérő hangjelzéssel – vagy bizonyos esetekben hang nélkül – érkeznek majd a mobiltelefonokra.
Mit tegyünk, ha nem tudunk elaludni, ha éjszaka ébren agyalunk? Mikor kell orvoshoz fordulni és mit ajánlanak az altatók helyett a szakemberek? – ezekre a kérdésekre is keresték a választ a belső óránkról, a cirkadián ritmusról tartott konferencián.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Egy templomi sekrestyében fennmaradt, tizennégy oldalas füzetből ismerjük meg Jakab Imre zarándok-remete szinte elfeledett életútját. Egy világi hívő sorsát az udvarhelyszéki Oroszhegytől – Korondon, Csíksomlyón át – az anyaországi Gyöngyösig.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
szóljon hozzá!