A végéhez közeledik a karácsonyi ünnepkör

A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is

Fotó: Barabás Ákos

Január 6-án, vízkereszt napján zárul a karácsonyi ünnepkör, és kezdődik a farsang. Ebből az alkalomból a legtöbb egyházközségben szentmisével egybekötött vízszentelést tartanak.

Szabó Kamilla-Mária

2018. január 03., 17:452018. január 03., 17:45

2018. január 03., 22:332018. január 03., 22:33

Vízkereszt napja – latinul Epiphania Domini, vagyis az Úr megjelenése – a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni, mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája keleten Jézus keresztsége lett (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton viszont a háromkirályok látogatása került előtérbe, mindamellett itt is megmaradt a vízszentelés szertartása.

A II. Vatikáni Zsinat rendelkezései értelmében a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályok látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve, míg Jézus megkeresztelkedésének ünnepe a következő vasárnapra esik. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe a vizet borrá változtatva, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház – írja a Magyar Kurír katolikus hírportál.

A magyar vízkereszt kifejezés a hagyományosan ilyenkor végzett vízszentelésből, a víz megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. A szentelt vizet gyakorta használják a katolikus egyházban: például nagyobb ünnepek alkalmával a pap szentmise elején vagy végén a híveket meghinti, és a templomba való belépéskor és távozáskor az ajtók mellett elhelyezett szenteltvíz-tartókba mártott kézzel vetnek keresztet a hívek. Emellett a hazavitt szentelt vízzel hintették meg az ólakat a hívek, de öntöttek a kútba is, hogy a víz meg ne romoljon. Még ma is használják égiháború (villámlás) vagy más természeti csapások, betegségek esetén.