
Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala
Nagymértékben csökken a székelyföldi románok száma, gyenge a közösségi szervezkedés, diszkriminálják őket a művelődési intézmények és rendezvények finanszírozása terén, teret veszítettek a helyi döntéshozásban, fogalmazta meg Ioan Lăcătușu a Marosfői Szabadegyetemen, amely október 12–18. között online zajlik.
2020. október 15., 20:292020. október 15., 20:29
A szabadegyetem XVIII. kiadásának a témája: a Kovászna, Hargita és Maros megyei román közösségek száz évvel az egyesülés kimondása után. Előadásában a magyarellenes Ioan Lăcătușu, a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ tudományos igazgatója felidézi, hogy az
A Kovászna megyei települések felében és a Hargita megyei települések kétharmadában kevesebb mint száz román él, nincs se iskolájuk, se templomuk. Kifejti, száz év alatt a három megyében kinevelődött egy kiváló román elit, a nagyobb városokban működnek a kulturális intézmények, de továbbra is nagy gondokkal küzdenek.
A közösségi együttműködés hiányos, a civil és politikai vezetők nem emelkednek fel az elvárások szintjére, nincs vízió, csak széthúzás. Ezzel magyarázza, hogy a legutóbbi helyhatósági választásokon teret veszítettek, például Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen nincs román képviselő, Baróton, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában csak egy van.
Tucatnyi településen, például Baróton, nincs román nyelvű oktatás. Hátrányos megkülönböztetésnek tartja, hogy a román kulturális intézmények, rendezvények kevés finanszírozást kapnak, miközben a magyarokat három forrásból is támogatják: a román kormány, Magyarország kormánya és a helyi önkormányzatok. A legnagyobb gond mégis az, hogy nincs politikai akarat arra, hogy az ország intézményesítse, törvényesen megoldja a helyzetüket, szavatolja számukra a regionális kisebbség státust, és ezáltal ugyanazokat a jogokat, amiket a többi kisebbség évez. „Csak így lehet megakadályozni, hogy Románia közepén kialakuljon egy magyar enklávé” – véli Lăcătușu. Azt javasolja, legyenek merészebbek, és vegyék át a szlovák modellt. Előadása végén kifejti,
A Richter-skála szerinti 3,1-es erősségű földrengés volt szerdán 3 óra 27 perckor Buzău megyében, a Vrancea szeizmikus térségben – közölte az Országos Földfizikai Intézet (INCDFP).
A Zetelaka községhez tartozó Sikaszóban kedd délben és délután is láttak medvét. Este újabb településeken is feltűnt a nagyvad.
Gyulán román barátjával harangozott a görög-keleti templomban, Japánban asztalosinas volt, rácsodálkozott Mongóliára, születése óta hajtja a kíváncsiság. Az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László Marosvásárhelyen mesélt. Vastapssal köszönték.
Négy év szünet után ismét egy flashmobbal jelentkezett a sepsiszentgyörgyi Kék Hold táncklub, amelyről a beavatottak már tudják, hogy tagjait az eső sem tudja elriasztani. Kedd délután park felső sétányán 50 pár táncolt az esőben.
A német Rheinmetall hadiipari vállalat kedden bejelentette, hogy 5,7 milliárd euró értékű szerződéseket írt alá a román hadsereggel, amit a cég „az elmúlt időszak legnagyobb nemzetközi szerződéscsomagjának” nevezett.
Elkezdődött a beiratkozás a 2026-os nyári érettségi vizsgaidőszakra, a végzősöknek pedig június 4-én véget ér a tanév. A szóbeli vizsgák jövő héten, az írásbeli megmérettetések pedig június 29-én kezdődnek.
Kelemen Hunor szerint Eugen Tomac esetleges miniszterelnökké jelölése „még vészmegoldásnak sem” tekinthető.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakciói nem fognak bizalmat szavazni egy olyan kormánynak, amelyben a párt nem vesz részt – jelentette ki kedden Ștefăniță Avrămescu képviselő.
Vélhetően június második felében nyitják meg a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be kedden a brassói regionális útigazgatóság szóvivője.
A miniszterelnök kijelölésének és egy biztos parlamenti támogatást élvező stabil kormány megalakításának késlekedése az ország politikai, gazdasági, társadalmi és biztonsági helyzetének gyors ütemű romlásához vezet – jelentette ki Traian Băsescu.
5 hozzászólás