
Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala
Nagymértékben csökken a székelyföldi románok száma, gyenge a közösségi szervezkedés, diszkriminálják őket a művelődési intézmények és rendezvények finanszírozása terén, teret veszítettek a helyi döntéshozásban, fogalmazta meg Ioan Lăcătușu a Marosfői Szabadegyetemen, amely október 12–18. között online zajlik.
2020. október 15., 20:292020. október 15., 20:29
A szabadegyetem XVIII. kiadásának a témája: a Kovászna, Hargita és Maros megyei román közösségek száz évvel az egyesülés kimondása után. Előadásában a magyarellenes Ioan Lăcătușu, a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ tudományos igazgatója felidézi, hogy az
A Kovászna megyei települések felében és a Hargita megyei települések kétharmadában kevesebb mint száz román él, nincs se iskolájuk, se templomuk. Kifejti, száz év alatt a három megyében kinevelődött egy kiváló román elit, a nagyobb városokban működnek a kulturális intézmények, de továbbra is nagy gondokkal küzdenek.
A közösségi együttműködés hiányos, a civil és politikai vezetők nem emelkednek fel az elvárások szintjére, nincs vízió, csak széthúzás. Ezzel magyarázza, hogy a legutóbbi helyhatósági választásokon teret veszítettek, például Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen nincs román képviselő, Baróton, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában csak egy van.
Tucatnyi településen, például Baróton, nincs román nyelvű oktatás. Hátrányos megkülönböztetésnek tartja, hogy a román kulturális intézmények, rendezvények kevés finanszírozást kapnak, miközben a magyarokat három forrásból is támogatják: a román kormány, Magyarország kormánya és a helyi önkormányzatok. A legnagyobb gond mégis az, hogy nincs politikai akarat arra, hogy az ország intézményesítse, törvényesen megoldja a helyzetüket, szavatolja számukra a regionális kisebbség státust, és ezáltal ugyanazokat a jogokat, amiket a többi kisebbség évez. „Csak így lehet megakadályozni, hogy Románia közepén kialakuljon egy magyar enklávé” – véli Lăcătușu. Azt javasolja, legyenek merészebbek, és vegyék át a szlovák modellt. Előadása végén kifejti,
Mit tud a lakosság a Maros megyét is érintő méltányos átállási programról, a munkahelyek megszűnéséről, átalakulásáról? Hogyan látja a települése jövőjét? – ezekkel a témákkal is foglalkozik a napokban közzétett kérdőív.
Nem bizonyult tartósnak a Duna vízszintjének emelkedése Csernavodánál, fel kell készülni arra, hogy néhány napig teljesen le kell fog állni az atomerőmű – jelentette be Alexandru Bușoi energetikai államtitkár hétfőn.
Alvás közben korrigálja a látást, nappal pedig szemüveg és hagyományos kontaktlencse nélkül biztosít éles látást. Az éjszakai kontaktlencse egyben kényelmes, és a gyermekkori rövidlátás előrehaladását is lassíthatja.
Az RMDSZ első opciója egy teljes jogkörű kormány megalakítására egy „nagykoalíció” létrehozása, más országok mintájára, hogy megakadályozzák a szélsőséges erők kormányra jutását – jelentette ki hétfőn Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter.
Harminckét járvezetői engedélyt függesztettek fel a hétvégén a hatóságok Maros megyében, de olyan sofőrt is feltartóztattak, aki nem rendelkezett jogosítvánnyal – tájékoztat a Maros Megyei rendőr-főkapitányság.
Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter szerint a közösségi oldalakon terjedő félretájékoztatás „rendkívül veszélyessé” vált, ezért az államnak határozottabban kell fellépnie, szükség esetén a jogszabályok szigorításával.
A házbizottság érvényesnek minősítette azt a 140 képviselő által támogatott indítványt, amelyben a Tisza parlamenti frakciója Baka Andrást jelöli államfőnek.
Magyar és román nyelven rakták ki Csíkszereda nevét a város egyik újonnan létrehozott körforgalmában, a Hargita utcában.
Új szabályok léptek életbe a más uniós tagállamokban vásárolt jövedéki termékek Romániába történő behozatalára.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezték hétfőn azt a hét személyt, akik botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak rá szombat éjjel a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársaira – közölte hétfőn a dési ügyészség.
5 hozzászólás