A székelyföldi románok térvesztésén kesereg Lăcătușu

Képünk illusztráció

Fotó: Facebook/Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala

Nagymértékben csökken a székelyföldi románok száma, gyenge a közösségi szervezkedés, diszkriminálják őket a művelődési intézmények és rendezvények finanszírozása terén, teret veszítettek a helyi döntéshozásban, fogalmazta meg Ioan Lăcătușu a Marosfői Szabadegyetemen, amely október 12–18. között online zajlik.

Bíró Blanka

2020. október 15., 20:292020. október 15., 20:29

A szabadegyetem XVIII. kiadásának a témája: a Kovászna, Hargita és Maros megyei román közösségek száz évvel az egyesülés kimondása után. Előadásában a magyarellenes Ioan Lăcătușu, a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ tudományos igazgatója felidézi, hogy az

1992-es népszavazáson a három megyében összesen 100 ezer román élt, míg a 2011-es népszámláson már csak 84 ezeren vallották magukat románnak.

A Kovászna megyei települések felében és a Hargita megyei települések kétharmadában kevesebb mint száz román él, nincs se iskolájuk, se templomuk. Kifejti, száz év alatt a három megyében kinevelődött egy kiváló román elit, a nagyobb városokban működnek a kulturális intézmények, de továbbra is nagy gondokkal küzdenek.

A közösségi együttműködés hiányos, a civil és politikai vezetők nem emelkednek fel az elvárások szintjére, nincs vízió, csak széthúzás. Ezzel magyarázza, hogy a legutóbbi helyhatósági választásokon teret veszítettek, például Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen nincs román képviselő, Baróton, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában csak egy van.

Tucatnyi településen, például Baróton, nincs román nyelvű oktatás. Hátrányos megkülönböztetésnek tartja, hogy a román kulturális intézmények, rendezvények kevés finanszírozást kapnak, miközben a magyarokat három forrásból is támogatják: a román kormány, Magyarország kormánya és a helyi önkormányzatok. A legnagyobb gond mégis az, hogy nincs politikai akarat arra, hogy az ország intézményesítse, törvényesen megoldja a helyzetüket, szavatolja számukra a regionális kisebbség státust, és ezáltal ugyanazokat a jogokat, amiket a többi kisebbség évez. „Csak így lehet megakadályozni, hogy Románia közepén kialakuljon egy magyar enklávé” – véli Lăcătușu. Azt javasolja, legyenek merészebbek, és vegyék át a szlovák modellt. Előadása végén kifejti,

jól akarnak együtt élni a „csodálatraméltó, jó, gazdálkodó, becsületes” magyarokkal, de nem fogadhatják el az etnikai autonómiát.

Székelyföld