
Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala
Nagymértékben csökken a székelyföldi románok száma, gyenge a közösségi szervezkedés, diszkriminálják őket a művelődési intézmények és rendezvények finanszírozása terén, teret veszítettek a helyi döntéshozásban, fogalmazta meg Ioan Lăcătușu a Marosfői Szabadegyetemen, amely október 12–18. között online zajlik.
2020. október 15., 20:292020. október 15., 20:29
A szabadegyetem XVIII. kiadásának a témája: a Kovászna, Hargita és Maros megyei román közösségek száz évvel az egyesülés kimondása után. Előadásában a magyarellenes Ioan Lăcătușu, a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ tudományos igazgatója felidézi, hogy az
A Kovászna megyei települések felében és a Hargita megyei települések kétharmadában kevesebb mint száz román él, nincs se iskolájuk, se templomuk. Kifejti, száz év alatt a három megyében kinevelődött egy kiváló román elit, a nagyobb városokban működnek a kulturális intézmények, de továbbra is nagy gondokkal küzdenek.
A közösségi együttműködés hiányos, a civil és politikai vezetők nem emelkednek fel az elvárások szintjére, nincs vízió, csak széthúzás. Ezzel magyarázza, hogy a legutóbbi helyhatósági választásokon teret veszítettek, például Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen nincs román képviselő, Baróton, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában csak egy van.
Tucatnyi településen, például Baróton, nincs román nyelvű oktatás. Hátrányos megkülönböztetésnek tartja, hogy a román kulturális intézmények, rendezvények kevés finanszírozást kapnak, miközben a magyarokat három forrásból is támogatják: a román kormány, Magyarország kormánya és a helyi önkormányzatok. A legnagyobb gond mégis az, hogy nincs politikai akarat arra, hogy az ország intézményesítse, törvényesen megoldja a helyzetüket, szavatolja számukra a regionális kisebbség státust, és ezáltal ugyanazokat a jogokat, amiket a többi kisebbség évez. „Csak így lehet megakadályozni, hogy Románia közepén kialakuljon egy magyar enklávé” – véli Lăcătușu. Azt javasolja, legyenek merészebbek, és vegyék át a szlovák modellt. Előadása végén kifejti,
Többnyire sikerült párbeszéddel meggyőzni azokat a kutya- és macskatartókat is, akik nem akarták beoltatni házi kedvenceiket veszettség ellen. Két esetben viszont szankcionálni kellett Hargita megyében.
Irodájában fogadja Magyar Péter leendő miniszterelnök Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kedden. Az egyeztetésen arról tárgyalnak, hogy a Tisza-kormány milyen módon tudja segíteni az erdélyi és a partiumi magyarságot – jelentette be a Tisza Párt elnöke.
A tanügyminisztérium jóváhagyta kedden a bölcsődei és óvodai beiratkozások ütemtervét a 2026–2027-es tanévre.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ nem lép ki a kormányból, és nem vesz részt a PSD és a PNL közötti konfliktusban. A politikus úgy látja, a legsürgetőbb feladat most az ország gazdasági helyzetének stabilizálása.
A hőmérséklet olykor jelentős ingadozása várható a következő két hétben, és csapadékra is számítani lehet, főként ennek a hétnek az első napjaiban, majd április 27. után – derül ki az április 20. és május 3. közötti időszakra vonatkozó előrejelzésből.
Gázvezeték cseréje miatt zárnak le egy utcát, két másikban az ivóvíz-szolgáltatás szünetelésére kell számítani kedden – közli Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala.
Ilie Bolojan hétfő este kijelentette, hogy „teljesen hibás és felelőtlen” a PSD döntése, amellyel megvonta tőle a politikai támogatást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is ellátja miniszterelnöki tisztségét, és biztosítja a kormányzást.
Amikor a szociáldemokraták 97,7 százaléka azt mondja, hogy Ilie Bolojannak távoznia kell, nincs helye más értelmezésnek – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) hétfőn úgy döntött, hogy megvonja a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
George Simion pártelnök szerint a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egy saját bizalmatlansági indítvány benyújtására készül és előre hozott választások kiírását szorgalmazza.
5 hozzászólás