Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala
Nagymértékben csökken a székelyföldi románok száma, gyenge a közösségi szervezkedés, diszkriminálják őket a művelődési intézmények és rendezvények finanszírozása terén, teret veszítettek a helyi döntéshozásban, fogalmazta meg Ioan Lăcătușu a Marosfői Szabadegyetemen, amely október 12–18. között online zajlik.
2020. október 15., 20:292020. október 15., 20:29
A szabadegyetem XVIII. kiadásának a témája: a Kovászna, Hargita és Maros megyei román közösségek száz évvel az egyesülés kimondása után. Előadásában a magyarellenes Ioan Lăcătușu, a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ tudományos igazgatója felidézi, hogy az
A Kovászna megyei települések felében és a Hargita megyei települések kétharmadában kevesebb mint száz román él, nincs se iskolájuk, se templomuk. Kifejti, száz év alatt a három megyében kinevelődött egy kiváló román elit, a nagyobb városokban működnek a kulturális intézmények, de továbbra is nagy gondokkal küzdenek.
A közösségi együttműködés hiányos, a civil és politikai vezetők nem emelkednek fel az elvárások szintjére, nincs vízió, csak széthúzás. Ezzel magyarázza, hogy a legutóbbi helyhatósági választásokon teret veszítettek, például Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen nincs román képviselő, Baróton, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában csak egy van.
Tucatnyi településen, például Baróton, nincs román nyelvű oktatás. Hátrányos megkülönböztetésnek tartja, hogy a román kulturális intézmények, rendezvények kevés finanszírozást kapnak, miközben a magyarokat három forrásból is támogatják: a román kormány, Magyarország kormánya és a helyi önkormányzatok. A legnagyobb gond mégis az, hogy nincs politikai akarat arra, hogy az ország intézményesítse, törvényesen megoldja a helyzetüket, szavatolja számukra a regionális kisebbség státust, és ezáltal ugyanazokat a jogokat, amiket a többi kisebbség évez. „Csak így lehet megakadályozni, hogy Románia közepén kialakuljon egy magyar enklávé” – véli Lăcătușu. Azt javasolja, legyenek merészebbek, és vegyék át a szlovák modellt. Előadása végén kifejti,
Épp 15 éve, hogy felállították a Gyergyóremetéhez tartozó Hegyesbükkben a keresztet, mellé pedig egy oltárként szolgáló asztal is került, amely háborítatlanul állt ott egészen mostanáig, míg valaki kárt tett benne.
Valószínűleg az elmúlt hét évtized legmelegebb márciusi hétvégéje lesz a mostani. A vezető meteorológus előrejelzése szerint az ország minden régiójában 20–22 fok feletti hőmérséklet várható, így igazán szépnek ígérkezik az idei húsvét.
Hét napot tartózkodott Romániában a Fremuth nevű barátkeselyű. A jeladóval ellátott madár két év alatt több mint tíz európai országot látogatott meg.
Négy település önkéntes tűzoltói siettek pénteken délután Gyergyószentmiklósra, ahol egy csarnok tetőszerkezete kapott lángra.
Megkezdte a közterületen elhagyott személygépkocsik elszállítását a sepsiszentgyörgyi helyi rendőrség. Egyelőre négy parkolóhelyet szabadítottak fel.
Hagyományőrzéssel és közösségépítéssel ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját az Erdélyi Múzeum Egyesület sepsiszentgyörgyi fiókegyesülete, mely a hét elején tojásíró kalákát, majd a termésből kiállítást szervezett.
Hungarikummá vált a székelység kisépítészeti csodája, a székelykapu. A díjazásra a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán került sor. Az elismerést Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vette át.
Láncbaleset történt Csíkszeredában a nemrég felújított vasúti felüljárón pénteken délelőtt. A balesetben egy személy sérült meg.
A húsvéti ünnepkör alkalmából Székelyudvarhelyen tartandó szertartások, szentmisék, illetve istentiszteletek rendjét foglaltuk össze nagypéntektől húsvét hétfőig.
Nagyszombaton és húsvét vasárnapján több útszakaszon és időpontokban kell útlezárásra, forgalomkorlátozásra számítani a csíkszeredai templomok környékén – tájékoztat Facebook oldalán Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
5 hozzászólás