
Nicolae Ciucă
Fotó: Gov.ro
Nicolae Ciucă miniszterelnök úgy nyilatkozott a Bloombergnek adott interjújában, hogy várhatóan Románia még az idén csatlakozni fog a schengeni térséghez, Brüsszel pedig lezárja az együttműködési és ellenőrzési mechanizmust (MCV) Romániával szemben. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban úgy vélekedett, hogy törésvonalat hoz létre a szabad államok és az autokrata államok között, a NATO-nak pedig fel kell készülnie egy hosszú távú jelenlétre a keleti szárnyon – írja az Agerpres hírügynökség.
2022. augusztus 03., 17:482022. augusztus 03., 17:48
2022. augusztus 03., 17:512022. augusztus 03., 17:51
Ciucă úgy fogalmazott a Bloomberg által szerdán közzétett interjúban, „illúziónak” tartja, hogy az Ukrajnában dúló harcok elcsitulása után az Oroszország és Nyugat közötti kapcsolatok a háború előtti állapothoz térnek vissza; a Kreml ugyanis eltökéltnek bizonyul abban, hogy ütközőzónát hozzon létre maga és a NATO között.
A román miniszterelnök – aki tartalékos tábornok, és egykor személyesen vezette a román harci erőket az iraki hadműveletek során – úgy vélekedett, hogy
az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének ilyen körülmények között legalább középtávon fenn kell tartania keleti határainál a kibővített katonai jelenlétet.
Noha nem tartja valószínűnek, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot, nyílt konfliktust robbantva ki ezáltal, Ciucă úgy véli, hogy
és amelyek szerint Vlagyimir Putyin elnök eltökélt szándéka, hogy visszaszerezze a Szovjetunió által egykor ellenőrzött területeket.
„Oroszország nem úgy gondolkodik, mint mi. Oroszország nem úgy viselkedik, mint mi” – mondta a román kormányfő, aki szerint a jelenlegi helyzet újrateremti a nyugati és a keleti civilizáció, a szabad, demokratikus országok és az autokrata rezsimek közötti szakadékot.
A Bloomberg cikke emlékeztet, hogy a 19 milliós Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz és 2007-ben az Európai Unióhoz. Az Oroszország által Ukrajna ellen intézett február 24-i támadás után a román nép elsők között sietett a megtámadottak segítségére. Az 624 kilométeres ukrán–román határ a leghosszabb az EU-ban; Románia a vasútvonalak gyors újjáépítésével és a kikötők felújításával igyekezett segíteni, hogy az ukrán exportszállítmányok kikerülhessék az orosz megszállás alatt lévő vonalakat és a fekete-tengeri kikötők blokádját. Emellett több mint egymillió, a háború elől menekülő ember határátkelését tette lehetővé – írja a Bloomberg.
Ugyanakkor egyre nagyobb az aggodalom, hogy a tél közeledte,
Ciucă úgy látja, hogy ennek a nyomásnak nem szabad enyhülnie.
Ha az oroszok nem hagynak fel mielőbb a háborúval, nem ülnek tárgyalóasztalhoz és nem ismerik el Ukrajna területi egységét, függetlenségét és szuverenitását, akkor más országokkal is hasonlóan fognak bánni – figyelmeztet a román miniszterelnök.
Az általa vezetett kormány arra törekszik, hogy – a NATO-val szembeni vállalást túlteljesítve – a bruttó nemzeti termék 2,5 százalékát fordítsa védelemre.
– mondta a miniszterelnök.
Ciucă arról is beszélt, hogy a kilátások szerint Románia ez év végéig csatlakozhat a schengeni övezethez. Ez megszüntetné a hosszú várakozási időt Románia és más EU-s országok határainál, és növelné az ország vonzerejét a külföldi befektetők szemében. Hozzátette, Brüsszel várhatóan megszünteti az igazságügyi reform és a korrupció felszámolása terén elért eredményeket monitorozó mechanizmust.
„Minden, amit a konfliktus kitörése óta tettünk, azt bizonyítja, hogy készen állunk schengeni állammá válni. Várjuk a többi európai uniós vezető elismerését mindazért, amit tettünk” – jelentette ki Románia miniszterelnöke az interjúban.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.
A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Bővítette egészségügyi szolgáltatásait a csíkszeredai Multimed klinika azáltal, hogy a nemzetközi Affidea-klinikahálózat romániai csoportjának részévé vált. Az így újjászületett csíkszeredai klinikának avatóünnepségét pénteken tartották.
Összeomlott az 1784-ben épült, Szent György és Szent Miklós tiszteletére felszentelt ortodox fatemplom a Hargita megyei Székelyandrásfalva községhez tartozó Újlakon. Ezzel nem csupán egy épület dőlt össze, hanem egy műemlék is odaveszett.
3 hozzászólás