Oda kell figyelni a szarvasmarhák takarmány- és folyadékigényére
Fotó: Pál Árpád
Számos megbetegedést okozhat a szarvasmarháknál a helytelen takarmányozás, amelyeket megfelelő odafigyeléssel elkerülhetnek a gazdák. Hogy miként, arról Orbán Róbert madéfalvi állatorvos hétvégi előadásán beszélt. Mi is ott voltunk.
2018. december 08., 20:492018. december 08., 20:49
A szarvasmarhák takarmányozási rendellenességeiből adódó egészségügyi problémák címmel tartott előadást a hétvégén Orbán Róbert a madéfalvi kultúrotthonban. A helyi állatorvos kiemelte, azért választotta ezt a témát, mert
Annak érdekében, hogy érthetőbbek legyenek a későbbi magyarázatok, néhány alapismeretet vázolt fel a szarvasmarhák emésztőrendszeréről és táplálkozási szokásaikról.
Mint ismeretes, a kérődzőknek négyrekeszes gyomruk van: a bendő, a recésgyomor, a levelesgyomor, valamint az oltógyomor. Fontos tudni, hogy borjaknál – mivel még nem fejlődött ki teljesen a négyrekeszes gyomruk – hetven százalékban az oltógyomor végzi el az emésztést. Ezért a születésük utáni két-három hétben még nem tudják megemészteni a szálas takarmányt, erre mindössze a negyedik-hatodik héttől válik alkalmassá az emésztőrendszerük.
amelyek étvágytalanságban, puffadásban, hasmenésben nyilvánultak meg, sok esetben ezek a problémák a borjú elhullásához vezetettek” – mutatott rá az állatorvos. Hozzátette, az is emésztési zavart okozhat a borjaknál, ha vederből itatják velük a tejet nem megfelelő hőmérsékleten, például hideg tejet adnak nekik. A borjak emésztőrendszeri sajátossága ugyanis, hogy a tej a nyelőcsőből egyenesen egy nyálkahártyaredőből kialakult vályún keresztül jut el az oltógyomrukba, a szopásinger és a tej hőmérsékletének hatására. Ezek hiányában nem alakul át a nyálkahártyaredő vályúvá, és így a tej nem az oltógyomorba jut, hanem a bendőbe, ahol erjedni kezd, hasmenést, étvágytalanságot és egyéb emésztési problémákat okozva.
Hasznos előadást tartott Orbán Róbert állatorvos
Fotó: Pinti Attila
Kétféle takarmányozási rendszer létezik. Egyik a monodiétás rendszer, amelyet leginkább a nagyüzemi állattartásban alkalmaznak, lényege pedig, hogy mind a téli, mind a nyári időszakban ugyanazokból a takarmánynövényekből tevődik össze az állatok napi fejadagja. „Térségünkben azonban leginkább a másik takarmányozási rendszert alkalmazzák, ez pedig a szezonális takarmányozás, azaz megkülönböztetjük a nyári és a téli takarmányozást” – fejtette ki az előadó. Hozzátette, a nyárit leginkább a zöldtakarmányok teszik ki, a télit pedig a száraz és az erjesztett takarmányok (szilázs, szenázs). „Utóbbiak savasságát célszerű napi öt-hat kilogramm száraz takarmánnyal kompenzálni” – jegyezte meg a szakember.
Egy liter tej előállításához hozzávetőleg 350–500 gramm abraktakarmányra van szükség, így 30 liter tejhez a napi abrakszükséglet 10–12 kilogramm is lehet. „A napi fejadagot úgy érdemes kialakítani, hogy legalább négy-öt gabonaféléből tevődjön össze, ezeket társítva százalékos megoszlásban lehet növelni vagy csökkenteni a tej zsír-, illetve fehérjetartalmát.”
A különböző emésztési rendellenességek megelőzése érdekében ajánlatos a premixek, takarmány-kiegészítők használata, ezeket 2 százalékos arányban lehet bevinni a napi fejadagba, ugyanakkor a takarmánysó sem hiányozhat a napi fejadagból, ezt 1 százalékos arányban ajánlatos adagolni. „Továbbá fontos tudni, hogy egy átlagos tejhozamú szarvasmarha napi folyadékigénye 40–60 liter, míg egy 30 literes tejhozamúé elérheti a 80–90 litert is, a 40 literes tejhozamúé pedig akár a 120–130 litert is” – sorolta Orbán Róbert.
A helytelen takarmányozás következtében többféle betegség is kialakulhat a szarvasmarhákban. Ezek egyike a bendőfelfúvódás, amely többnyire akkor alakul ki, amikor a nyári takarmányozás után átmenet nélkül vezetik be a télit, vagy fordítva, amikor száraz takarmányról hirtelen váltanak át zöldre. Például a lucerna fehérjetartalma igen magas, amelynek emésztése során olyan fehérjék szabadulnak fel, amelyek gázokat és habot termelnek, ezek pedig felfúvódáshoz vezethetnek. A növendékek hizlalásakor is előfordulhat ez a betegség, amikor az etetéshez nagy mennyiségű abraktakarmányt használnak, melynek erjedése során gázok keletkeznek. Szintén lehet ez a következmény a különböző mérgező növények, mint a pipacs, őszi kikerics fogyasztása esetén is. A dércsípte takarmányok megetetése, illetve a nyelőcső eltömődése is járhat bendőfelfúvódással.
Amíg megérkezik az állatorvos, próbáljuk az állatot olyan pozícióba helyezni, hogy elülső felével magasabban álljon, ugyanakkor két-három deciliter pálinka vagy egy liter tej és egy liter étolaj megitatásával valamelyest meg lehet akadályozni a habok felszabadulását és időt lehet nyerni” – osztotta meg az elsősegély-nyújtási lehetőségeket az állatorvos.
A másik gyakori betegség a bendőacidózis, melynek okai között a már említett átmenet nélküli takarmányváltás szerepelhet, de kiválthatja az erjesztett takarmány, illetve az abraktakarmány mennyiségének növelése, ugyanakkor a lisztesre darált abrak, továbbá a nyári hőstressz is. Általában étvágytalanságban, bágyadtságban, fogcsikorgatásban, buborékos hasmenésben nyilvánul meg. Gyakran elhulláshoz vezet.
„Megelőzhető a kiegyensúlyozott takarmányozással, a fokozatos takarmányváltással, ajánlatos legalább 10–14 nap alatt, fokozatosan bevezetni az új takarmánynövényeket” – fogalmazott a szakember.
Egy 30–40 literes tejhozamú tehénnek akár 10–12 kiló abraktakarmány is adható, ha viszont ezt a mennyiséget egyik napról a másikra próbáljuk bevezetni a napi fejadagba, acidózist okozhat. A betegség megelőzhető különböző takarmánykiegészítők, élesztők használatával is.
A harmadik gyakori betegség a bendőrothadás, amely főleg a földdel szennyezett, befülledt, penészes takarmány etetésének következménye lehet. A beteg állatok kérődzése abbamarad, gyakori hasmenés, ízületi duzzanatok jellemzik. A helytelen takarmányozás továbbá még ketózist, valamint szaporodásbiológiai problémákat is okozhat, illetve akár mérgezéssel is járhat.
Házban történt robbanáshoz riasztották a dicsőszentmártoni tűzoltókat szombat késő este Désfaluba. A házban egy 94 éves idős nő sérült meg.
Édesanya. Talán a legszebb magyar szó. A közelgő anyák napja alkalmából a Rádió GaGánál az édesanyákra gondolnak és őket ajándékozzák meg. Neked csak a virágot kell megvenned, minden mást a rádió biztosít. Sőt!
A segédlelkészként Gyergyószentmiklóson szolgáló Márton Áron 1927-ben alapította meg Kolping Legényegyletet, ennek utódszervezetét pedig 1994-ben Hajdó István főesperes kezdeményezésére hozták létre.
Robbanásveszély állt fenn, miközben kigyulladt egy lakóház ahová a szászrégeni tűzoltóságot riasztották szombat délben a 112-es egységes segélyhívószámon. A tűzesetben két személy sérült meg.
Szülésfelkészítő és szülészetiosztály-látogató programot indított a Kézdivásárhelyi Municípiumi Kórház. A havonta sorra kerülő alkalmak során a kismamák tájékoztatást kapnak a szülés folyamatáról.
A Székely Mikó Kollégium konferenciatermében péntek este lezajlott nyitóünnepséggel megkezdődött az 51. alkalommal megszervezett magyar nyelv és irodalom tantárgyolimpia országos szakasza, melyre ezúttal 17 megyéből 180 diák érkezett kísérőivel együtt.
Habár nem zárult le teljesen a pereskedés – új eljárások is indultak –, mostanra visszakapta a szentegyházi önkormányzat a húsz éve koncesszióba adott Szentegyháza Gyöngye termálvizű strandot.
Nincs már jogi akadálya a beruházásnak, csak a szándékon és a rendelkezésre álló anyagiakon múlik, hogy megépül-e a Csíkszeredába tervezett csendőrségi kiképzőközpont. A kiszemelt terület átadása miatt indított perek jogerős ítélettel befejeződtek.
Megbeszélést tartottak a csíkszeredai romatelepek vezetőivel, hogy visszaszorítsák a meglehetősen elharapózott szemetelést a hulladékgyűjtő-pontok körül. A guberálókkal szemben pénzbírságot is kilátásba helyeztek a cél elérése érdekében.
Telefonálgatások után kézbesítették az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) marosvásárhelyi szervezetének a támogatói aláírások gyűjtéséhez szükséges engedélyt a városházától.
szóljon hozzá!