
Oda kell figyelni a szarvasmarhák takarmány- és folyadékigényére
Fotó: Pál Árpád
Számos megbetegedést okozhat a szarvasmarháknál a helytelen takarmányozás, amelyeket megfelelő odafigyeléssel elkerülhetnek a gazdák. Hogy miként, arról Orbán Róbert madéfalvi állatorvos hétvégi előadásán beszélt. Mi is ott voltunk.
2018. december 08., 20:492018. december 08., 20:49
A szarvasmarhák takarmányozási rendellenességeiből adódó egészségügyi problémák címmel tartott előadást a hétvégén Orbán Róbert a madéfalvi kultúrotthonban. A helyi állatorvos kiemelte, azért választotta ezt a témát, mert
Annak érdekében, hogy érthetőbbek legyenek a későbbi magyarázatok, néhány alapismeretet vázolt fel a szarvasmarhák emésztőrendszeréről és táplálkozási szokásaikról.
Mint ismeretes, a kérődzőknek négyrekeszes gyomruk van: a bendő, a recésgyomor, a levelesgyomor, valamint az oltógyomor. Fontos tudni, hogy borjaknál – mivel még nem fejlődött ki teljesen a négyrekeszes gyomruk – hetven százalékban az oltógyomor végzi el az emésztést. Ezért a születésük utáni két-három hétben még nem tudják megemészteni a szálas takarmányt, erre mindössze a negyedik-hatodik héttől válik alkalmassá az emésztőrendszerük.
amelyek étvágytalanságban, puffadásban, hasmenésben nyilvánultak meg, sok esetben ezek a problémák a borjú elhullásához vezetettek” – mutatott rá az állatorvos. Hozzátette, az is emésztési zavart okozhat a borjaknál, ha vederből itatják velük a tejet nem megfelelő hőmérsékleten, például hideg tejet adnak nekik. A borjak emésztőrendszeri sajátossága ugyanis, hogy a tej a nyelőcsőből egyenesen egy nyálkahártyaredőből kialakult vályún keresztül jut el az oltógyomrukba, a szopásinger és a tej hőmérsékletének hatására. Ezek hiányában nem alakul át a nyálkahártyaredő vályúvá, és így a tej nem az oltógyomorba jut, hanem a bendőbe, ahol erjedni kezd, hasmenést, étvágytalanságot és egyéb emésztési problémákat okozva.
Hasznos előadást tartott Orbán Róbert állatorvos
Fotó: Pinti Attila
Kétféle takarmányozási rendszer létezik. Egyik a monodiétás rendszer, amelyet leginkább a nagyüzemi állattartásban alkalmaznak, lényege pedig, hogy mind a téli, mind a nyári időszakban ugyanazokból a takarmánynövényekből tevődik össze az állatok napi fejadagja. „Térségünkben azonban leginkább a másik takarmányozási rendszert alkalmazzák, ez pedig a szezonális takarmányozás, azaz megkülönböztetjük a nyári és a téli takarmányozást” – fejtette ki az előadó. Hozzátette, a nyárit leginkább a zöldtakarmányok teszik ki, a télit pedig a száraz és az erjesztett takarmányok (szilázs, szenázs). „Utóbbiak savasságát célszerű napi öt-hat kilogramm száraz takarmánnyal kompenzálni” – jegyezte meg a szakember.
Egy liter tej előállításához hozzávetőleg 350–500 gramm abraktakarmányra van szükség, így 30 liter tejhez a napi abrakszükséglet 10–12 kilogramm is lehet. „A napi fejadagot úgy érdemes kialakítani, hogy legalább négy-öt gabonaféléből tevődjön össze, ezeket társítva százalékos megoszlásban lehet növelni vagy csökkenteni a tej zsír-, illetve fehérjetartalmát.”
A különböző emésztési rendellenességek megelőzése érdekében ajánlatos a premixek, takarmány-kiegészítők használata, ezeket 2 százalékos arányban lehet bevinni a napi fejadagba, ugyanakkor a takarmánysó sem hiányozhat a napi fejadagból, ezt 1 százalékos arányban ajánlatos adagolni. „Továbbá fontos tudni, hogy egy átlagos tejhozamú szarvasmarha napi folyadékigénye 40–60 liter, míg egy 30 literes tejhozamúé elérheti a 80–90 litert is, a 40 literes tejhozamúé pedig akár a 120–130 litert is” – sorolta Orbán Róbert.
A helytelen takarmányozás következtében többféle betegség is kialakulhat a szarvasmarhákban. Ezek egyike a bendőfelfúvódás, amely többnyire akkor alakul ki, amikor a nyári takarmányozás után átmenet nélkül vezetik be a télit, vagy fordítva, amikor száraz takarmányról hirtelen váltanak át zöldre. Például a lucerna fehérjetartalma igen magas, amelynek emésztése során olyan fehérjék szabadulnak fel, amelyek gázokat és habot termelnek, ezek pedig felfúvódáshoz vezethetnek. A növendékek hizlalásakor is előfordulhat ez a betegség, amikor az etetéshez nagy mennyiségű abraktakarmányt használnak, melynek erjedése során gázok keletkeznek. Szintén lehet ez a következmény a különböző mérgező növények, mint a pipacs, őszi kikerics fogyasztása esetén is. A dércsípte takarmányok megetetése, illetve a nyelőcső eltömődése is járhat bendőfelfúvódással.
Amíg megérkezik az állatorvos, próbáljuk az állatot olyan pozícióba helyezni, hogy elülső felével magasabban álljon, ugyanakkor két-három deciliter pálinka vagy egy liter tej és egy liter étolaj megitatásával valamelyest meg lehet akadályozni a habok felszabadulását és időt lehet nyerni” – osztotta meg az elsősegély-nyújtási lehetőségeket az állatorvos.
A másik gyakori betegség a bendőacidózis, melynek okai között a már említett átmenet nélküli takarmányváltás szerepelhet, de kiválthatja az erjesztett takarmány, illetve az abraktakarmány mennyiségének növelése, ugyanakkor a lisztesre darált abrak, továbbá a nyári hőstressz is. Általában étvágytalanságban, bágyadtságban, fogcsikorgatásban, buborékos hasmenésben nyilvánul meg. Gyakran elhulláshoz vezet.
„Megelőzhető a kiegyensúlyozott takarmányozással, a fokozatos takarmányváltással, ajánlatos legalább 10–14 nap alatt, fokozatosan bevezetni az új takarmánynövényeket” – fogalmazott a szakember.
Egy 30–40 literes tejhozamú tehénnek akár 10–12 kiló abraktakarmány is adható, ha viszont ezt a mennyiséget egyik napról a másikra próbáljuk bevezetni a napi fejadagba, acidózist okozhat. A betegség megelőzhető különböző takarmánykiegészítők, élesztők használatával is.
A harmadik gyakori betegség a bendőrothadás, amely főleg a földdel szennyezett, befülledt, penészes takarmány etetésének következménye lehet. A beteg állatok kérődzése abbamarad, gyakori hasmenés, ízületi duzzanatok jellemzik. A helytelen takarmányozás továbbá még ketózist, valamint szaporodásbiológiai problémákat is okozhat, illetve akár mérgezéssel is járhat.
A körforgalomban való közlekedés gyakran okoz nehézséget a járművezetőknek, az egyik leggyakoribb dilemma pedig, hogy kell-e indexelni a kereszteződésbe való behajtáskor. A rendőrség videóban adott egyértelmű választ.
Zivatarokra és szélre figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére.
A védelmi minisztérium radarrendszere hétfőn egy drónt észlelt, amely Sulinától keletre behatolt Románia légterébe. A helyzet megfigyelésére 8 óra 53 perckor két F-16-os vadászgép szállt fel a fetești 86-os légi támaszpontról.
Hatéves húgukat próbálták megmenteni azok a 12 és 15 éves fiútestvérek, akik a Moldova-folyóba fulladtak vasárnap – közölték a tragédia körülményeit vizsgáló nyomozáshoz közel álló források.
Csíkszeredában korábban kétszer is előfordult, hogy tanintézet udvarára tévedt a medve. Mindkettőt kilőtték. Nagyszebenben elnézőbbek?
A Moldova-folyóba fulladt vasárnap délután egy testvérpár – egy 12 és egy 15 éves fiú – a Neamț megyei Horia település térségében. Egy hatéves kislányt sikerült megmenteni, őt kórházba szállították.
Lehet ügyeket intézni online, elérhetők okostelefonról is a közérdekű információk? Biztonságosak az önkormányzati honlapok? A válaszokból elkészült az országos ranglista. Marosvásárhelyt Szentegyháza és Gyergyószentmiklós is megelőzi.
Még nem tudni, pontosan hogyan zajlik majd a munkabeszüntetéssel járó tiltakozás, hányan vesznek részt abban és meddig tart, de elindítja kedden az általános sztrájkot az egészségügyi rendszerben a Sanitas szakszervezet.
Medve jelenléte miatt figyelmeztették Felsőboldogfalva lakóit vasárnap délután. Az egyik helyi lakos autóból le is fotózta a településre betévedő nagyvadat.
Romániának egy állandó energetikai és logisztikai válságkezelő központra, egy országos energiabiztonsági diszpécserszolgáltra lenne szüksége, nem eseti válságülésekre, hogy ne érje felkészületlenül egy esetleges „olajvihar” – véli az AEI elnöke.
szóljon hozzá!