
Oda kell figyelni a szarvasmarhák takarmány- és folyadékigényére
Fotó: Pál Árpád
Számos megbetegedést okozhat a szarvasmarháknál a helytelen takarmányozás, amelyeket megfelelő odafigyeléssel elkerülhetnek a gazdák. Hogy miként, arról Orbán Róbert madéfalvi állatorvos hétvégi előadásán beszélt. Mi is ott voltunk.
2018. december 08., 20:492018. december 08., 20:49
A szarvasmarhák takarmányozási rendellenességeiből adódó egészségügyi problémák címmel tartott előadást a hétvégén Orbán Róbert a madéfalvi kultúrotthonban. A helyi állatorvos kiemelte, azért választotta ezt a témát, mert
Annak érdekében, hogy érthetőbbek legyenek a későbbi magyarázatok, néhány alapismeretet vázolt fel a szarvasmarhák emésztőrendszeréről és táplálkozási szokásaikról.
Mint ismeretes, a kérődzőknek négyrekeszes gyomruk van: a bendő, a recésgyomor, a levelesgyomor, valamint az oltógyomor. Fontos tudni, hogy borjaknál – mivel még nem fejlődött ki teljesen a négyrekeszes gyomruk – hetven százalékban az oltógyomor végzi el az emésztést. Ezért a születésük utáni két-három hétben még nem tudják megemészteni a szálas takarmányt, erre mindössze a negyedik-hatodik héttől válik alkalmassá az emésztőrendszerük.
amelyek étvágytalanságban, puffadásban, hasmenésben nyilvánultak meg, sok esetben ezek a problémák a borjú elhullásához vezetettek” – mutatott rá az állatorvos. Hozzátette, az is emésztési zavart okozhat a borjaknál, ha vederből itatják velük a tejet nem megfelelő hőmérsékleten, például hideg tejet adnak nekik. A borjak emésztőrendszeri sajátossága ugyanis, hogy a tej a nyelőcsőből egyenesen egy nyálkahártyaredőből kialakult vályún keresztül jut el az oltógyomrukba, a szopásinger és a tej hőmérsékletének hatására. Ezek hiányában nem alakul át a nyálkahártyaredő vályúvá, és így a tej nem az oltógyomorba jut, hanem a bendőbe, ahol erjedni kezd, hasmenést, étvágytalanságot és egyéb emésztési problémákat okozva.
Hasznos előadást tartott Orbán Róbert állatorvos
Fotó: Pinti Attila
Kétféle takarmányozási rendszer létezik. Egyik a monodiétás rendszer, amelyet leginkább a nagyüzemi állattartásban alkalmaznak, lényege pedig, hogy mind a téli, mind a nyári időszakban ugyanazokból a takarmánynövényekből tevődik össze az állatok napi fejadagja. „Térségünkben azonban leginkább a másik takarmányozási rendszert alkalmazzák, ez pedig a szezonális takarmányozás, azaz megkülönböztetjük a nyári és a téli takarmányozást” – fejtette ki az előadó. Hozzátette, a nyárit leginkább a zöldtakarmányok teszik ki, a télit pedig a száraz és az erjesztett takarmányok (szilázs, szenázs). „Utóbbiak savasságát célszerű napi öt-hat kilogramm száraz takarmánnyal kompenzálni” – jegyezte meg a szakember.
Egy liter tej előállításához hozzávetőleg 350–500 gramm abraktakarmányra van szükség, így 30 liter tejhez a napi abrakszükséglet 10–12 kilogramm is lehet. „A napi fejadagot úgy érdemes kialakítani, hogy legalább négy-öt gabonaféléből tevődjön össze, ezeket társítva százalékos megoszlásban lehet növelni vagy csökkenteni a tej zsír-, illetve fehérjetartalmát.”
A különböző emésztési rendellenességek megelőzése érdekében ajánlatos a premixek, takarmány-kiegészítők használata, ezeket 2 százalékos arányban lehet bevinni a napi fejadagba, ugyanakkor a takarmánysó sem hiányozhat a napi fejadagból, ezt 1 százalékos arányban ajánlatos adagolni. „Továbbá fontos tudni, hogy egy átlagos tejhozamú szarvasmarha napi folyadékigénye 40–60 liter, míg egy 30 literes tejhozamúé elérheti a 80–90 litert is, a 40 literes tejhozamúé pedig akár a 120–130 litert is” – sorolta Orbán Róbert.
A helytelen takarmányozás következtében többféle betegség is kialakulhat a szarvasmarhákban. Ezek egyike a bendőfelfúvódás, amely többnyire akkor alakul ki, amikor a nyári takarmányozás után átmenet nélkül vezetik be a télit, vagy fordítva, amikor száraz takarmányról hirtelen váltanak át zöldre. Például a lucerna fehérjetartalma igen magas, amelynek emésztése során olyan fehérjék szabadulnak fel, amelyek gázokat és habot termelnek, ezek pedig felfúvódáshoz vezethetnek. A növendékek hizlalásakor is előfordulhat ez a betegség, amikor az etetéshez nagy mennyiségű abraktakarmányt használnak, melynek erjedése során gázok keletkeznek. Szintén lehet ez a következmény a különböző mérgező növények, mint a pipacs, őszi kikerics fogyasztása esetén is. A dércsípte takarmányok megetetése, illetve a nyelőcső eltömődése is járhat bendőfelfúvódással.
Amíg megérkezik az állatorvos, próbáljuk az állatot olyan pozícióba helyezni, hogy elülső felével magasabban álljon, ugyanakkor két-három deciliter pálinka vagy egy liter tej és egy liter étolaj megitatásával valamelyest meg lehet akadályozni a habok felszabadulását és időt lehet nyerni” – osztotta meg az elsősegély-nyújtási lehetőségeket az állatorvos.
A másik gyakori betegség a bendőacidózis, melynek okai között a már említett átmenet nélküli takarmányváltás szerepelhet, de kiválthatja az erjesztett takarmány, illetve az abraktakarmány mennyiségének növelése, ugyanakkor a lisztesre darált abrak, továbbá a nyári hőstressz is. Általában étvágytalanságban, bágyadtságban, fogcsikorgatásban, buborékos hasmenésben nyilvánul meg. Gyakran elhulláshoz vezet.
„Megelőzhető a kiegyensúlyozott takarmányozással, a fokozatos takarmányváltással, ajánlatos legalább 10–14 nap alatt, fokozatosan bevezetni az új takarmánynövényeket” – fogalmazott a szakember.
Egy 30–40 literes tejhozamú tehénnek akár 10–12 kiló abraktakarmány is adható, ha viszont ezt a mennyiséget egyik napról a másikra próbáljuk bevezetni a napi fejadagba, acidózist okozhat. A betegség megelőzhető különböző takarmánykiegészítők, élesztők használatával is.
A harmadik gyakori betegség a bendőrothadás, amely főleg a földdel szennyezett, befülledt, penészes takarmány etetésének következménye lehet. A beteg állatok kérődzése abbamarad, gyakori hasmenés, ízületi duzzanatok jellemzik. A helytelen takarmányozás továbbá még ketózist, valamint szaporodásbiológiai problémákat is okozhat, illetve akár mérgezéssel is járhat.
Daniel David oktatási miniszter pénteken aláírta az iskolai házi feladatok szabályozását módosító rendeletet.
Ismét hadgyakorlatok zajlanak a sepsiszentgyörgyi Păiș David lőtéren december 8-12 között.
A Sapientia EMTE Doctor Honoris Causa címet adományozott pénteken Sapientia Kolozsvári Karának főtéri épületében Borhy László régészprofesszornak, az MTA rendes tagjának.
Idén is töretlen népszerűségnek örvendett a Rádió GaGa Mikulásváró rendezvénye Székelyudvarhelyen: péntek délután több száz apróság várta szüleivel, nagyszüleivel a piros ruhás jótevőt a Riverside bevásárlóközpont melletti téren.
Kicsik és nagyok, szülők, nagymamák, baráti társaságok vették birtokukban pénteken este Marosvásárhely főterét, ahol megnyílt a karácsonyi vásár, felkapcsolták a díszkivilágítást. Idén sikerült helyivé és eredetivé tenni az ünnepi pillanatokat.
A sepsiszentgyörgyi motorosok idén is piros köpenyre cserélték a bőrkabátot, hogy szebbé tegyék az ünnepet a városban és környékén lakó gyerekek számára. A motoros Mikulások ezúttal a főtéri karácsonyfa körül is tettek egy kört.
Kihirdette pénteken Nicușor Dan államfő az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.
A legfelsőbb bíróság tagjai pénteken egyhangúlag úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetet.
Nem engedik be a tömbházba a lakókat, amíg tart az ellenőrzés, egy csíkszeredai tömbházban ugyanis gázszivárgás gyanúja miatt hívták ki a hatóságokat pénteken este.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány betartotta az eljárásrendet a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet beterjesztésekor.
szóljon hozzá!