Szili Katalin Tusványoson: a magyar közösségek legitim igénye az autonómia
Péter Beáta •
2019. július 26., 20:36
• utolsó módosítás: 2019. július 26., 20:37
El kell érni, hogy a többségi társadalom politikai osztálya szóba álljon az autonómia kérdését illetően a magyar közösséggel – hangsúlyozta Szili Katalin a 90. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban pénteken, a Kós Károly Sátorban tartott autonómia-kerekasztal beszélgetésen. Bejelentették, hogy az erdélyi magyar pártok cselekvési tervet dolgoznak ki a következő két év együttműködéséről.
• Fotó: Beliczay László
Az autonómia Tusványoson mindig fő téma volt, minthogy fő témája volt az erdélyi magyarságnak, az 1989-ben alakult RMDSZ-nek, ugyanis ez a megmaradás záloga – mutatott rá a moderátor, Moszkovits János, a Figyelő rovatvezetője, aki Szili Katalint, a Nemzetpolitikai Államtitkárság miniszterelnöki megbízottját, Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Székely Istvánt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnökét, Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnökét, Sándor Krisztinát, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökét, valamint Kulcsár-Terza Józsefet a Magyar Polgári Párt parlamenti képviselőjét kérdezte.
„Miközben az autonómiaküzdelem Romániában állni látszik, azért európai síkon történtek előrelépések. Ilyen a Székely Nemzeti Tanácsnak az első próbálkozása, az európai régiók kohéziós politikájáról, utána pedig jön az RMDSZ-nek a Minority Safe Pack kisebbségvédelmi csomagja. Több koncepció volt, időnként nagy hajba kapásokkal, ezeket a koncepciókat össze kellett hangolni” – vezette fel a beszélgetést.
Szili Katalin leszögezte, hogy
az autonómia nem egy csodaszer, és nem olyan, amelyet egyik napról a másikra meg lehet teremteni, mert ez hosszú menetelés kérdése.
„Nyilvánvaló, hogy nagy a hiányérzet mindannyiunkban. Harminc éve a rendszerváltozást követően önmagában az, hogy egyáltalán rávegyük a partnereket arra, ebbe beleértem az Európai Uniót is, ami az autonómiaigény legitimitását jelenti, ez nem egy egyszerű dolog. De azt mindenkinek tudnia kell, hogy ez a magyar közösségeknek legitim igényük. Önmagában, amit szeretnénk elérni, abban elsősorban a közösségek akarata szerepel.
Nem Budapest óhajtja megfogalmazni, hogy mi történjen az egyes közösségekkel, nem fogják a jövőképüket meghatározni, ezt a közösségeknek kell megtenni.
Ezt Magyarország viszont minden esetben maximálisan támogatja” – jelentette ki.
Mint mondta, amikor feltérképezték az autonómiaigényeket, akik a kerekasztalnál, illetve a negyedévenként Kolozsváron sorra kerülő beszélgetéseken részt vesznek, egyetértettek abban, hogy a két autonómia-statútum – az RMDSZ, illetve az SZNT statutuma – a dél-tiroli statútum egyfajta átvételét jelenti.
„A negyedéves találkozóinkat azért is tartjuk, hogy egymás lépéseit ismerjük, legyen egyfajta közös tudás, illetve a fundamentális kérdésekben megegyezzünk.
Legutóbb született meg az a nyilatkozat is, amiben a többi között valamennyi szervezet elismerte és támogatja a Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtését
– mondta el Szili Katalin.
Úgy véli, el kell érni, hogy a többségi társadalom politikai osztálya az autonómia kérdésében szóba álljon a magyar közösséggel. „Innen is üzenem Románia többségi társadalmának és a politikai osztályának, mi nem elszakadni akarunk, hanem európai körülmények között azokat a legitim igényeket, amelyek bárhol Európában léteznek.
Európának szükséges azt is tudnia, hogy Közép-Kelet-Európa olyan helyzetben van, ami össze nem hasonlítható nyugat-európai hasonló igényekkel. Azt kérem innen is, hogy legalább tegyék meg azt a lehetőséget, hogy leülnek a saját közösségeikről tárgyalni erről a kérdésről
– hívta fel a figyelmet a miniszterelnöki megbízott.
Izsák Balázs az SZNT törekvéseiről, majd a nemzeti régiók egyenlőségéért indított európai polgári kezdeményezés ügyéről beszélt. Az aláírásgyűjtés kapcsán elmondta,
meghaladta a tizenötezret az aláírások száma, de ez kevés, ezért arra buzdít mindenkit, hogy írja alá azt.
Az SZNT által benyújtott kezdeményezést 2020. május 6-ig mintegy 7 ország 1 millió állampolgárának kell támogatnia ahhoz, hogy az Európai Bizottság asztalára kerülhessen. A polgári kezdeményezés online is aláírható a nemzetiregiok.eu oldalon.
Sándor Krisztina a román-magyar konferenciákról számolt be, amelyeket hatodik éve, hogy évről érvre megszerveznek. Rámutatott:
harminc év alatt nem tudtunk eljutni oda, hogy egy szélesebb társadalmi párbeszéd része legyen a román közösségben az autonómia igénye.
Ezeken a konferenciákon tematizálják ugyan az autonómia kérdését, de a román politikumot nem tudják megszólítani.
„Ugyanezt tapasztalom Tusványoson, hogy sajnos fel sem merül az, hogy meg tudjunk szervezni egy román-magyar autonómia- kerekasztalt. A folyamat ilyen értelemben nem jó irányban halad, sőt, az elmúlt harminc évben mi egymás között egyre többet beszéltünk az autonómiáról, de velük egyre kevesebbek beszéltek erről. És ez oda vezetett, hogy a magyar közösségen belül is érezhető az, hogy
mivel nem tudunk látványos eredményeket felmutatni a románokkal való párbeszéd szintjén, ezért kicsit lankadt az érdeklődés, a figyelem az autonómia-mozgalom iránt.
Kifejtette, az egyetlen módszere annak, hogy fenntartsák az érdeklődést a téma iránt, az a két európai polgári kezdeményezés, amelyek ugyan nem tartalmazzák a szó szoros értelemben az autonómia szót, de ha áttörést érünk el ezekkel, akkor a továbbiakban az uniós tagállamok másképp viszonyulnak ehhez a kérdéshez.
„Hiányzik az, hogy nagyon régóta nem merül fel magasabb szinten államközi tárgyalásokon az autonómia. Ez nagyon sok erdélyi, székelyföldi magyar emberben hiányérzetet kelt.” Mint mondta, ehhez kapcsolódik egy másik életérzés, amit a fiatalok esetében lehet látni, hogy nem hívó szó számukra az autonómia.
Ennek megváltoztatásához látványos előrelépést kell elérni ezen a téren, olyant, ami maradandó és újból reményt ad a közösségnek, hogy érdemes tovább menni.
Fontos, hogy az autonómia-kerekasztal folytassa a munkáját és konkrét lépéseket, teendőket tudjunk meghatározni és tudjunk ebben egymásra számítani. Nagyon sok időhúzás volt az elmúlt harminc évben és nem szeretnék harminc év múlva egy ilyen típusú kerekasztalon részt venni, hanem meg szeretném élni az autonómiát” – fogalmazott Sándor Krisztina.
Kulcsár-Terza József kijelentette:
kész negyedszerre is benyújtani a parlamentben az autonómiatervezetet, és reméli, hogy ezúttal nem egyedül írja alá a törvénytervezetet, mint a 2018-as benyújtáskor.
Székely István úgy vélte: ma rosszabb a nemzetközi környezet az autonómia elfogadtatására, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt volt. A spanyolországi vagy Egyesült Királyságbeli folyamatok után ugyanis nehéz azzal érvelni, hogy az autonómia stabilitást hoz a térségbe. Székely István közölte:
az RMDSZ döntött arról, hogy akkor nyújtja be autonómiatervezetét a parlamentben, ha azt látja, hogy legalább egy politikai alakulat támogatja, hogy érdemi vitát folytassanak a témáról.
Az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek képviselői megállapodtak arról, hogy szeptember végéig cselekvési tervet dolgoznak ki a következő két év operatív együttműködéséről. A cselekvés összehangolásáról egy nappal korábban egyeztek meg.
Szili Katalin elmondta: a felek abban is megegyeztek, hogy támogatják a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést, támogatják Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek a nemzeti kisebbségekről szóló és a román államfőnek átnyújtott megállapodás-tervezetét, és kiállnak Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő kezdeményezése mellett, amely a román-magyar megbékélést szorgalmazó nyilatkozat megfogalmazását és elfogadását tűzi ki célul.
24h
