Fotó: Beliczay László
El kell érni, hogy a többségi társadalom politikai osztálya szóba álljon az autonómia kérdését illetően a magyar közösséggel – hangsúlyozta Szili Katalin a 90. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban pénteken, a Kós Károly Sátorban tartott autonómia-kerekasztal beszélgetésen. Bejelentették, hogy az erdélyi magyar pártok cselekvési tervet dolgoznak ki a következő két év együttműködéséről.
2019. július 26., 20:362019. július 26., 20:36
2019. július 26., 20:372019. július 26., 20:37
Az autonómia Tusványoson mindig fő téma volt, minthogy fő témája volt az erdélyi magyarságnak, az 1989-ben alakult RMDSZ-nek, ugyanis ez a megmaradás záloga – mutatott rá a moderátor, Moszkovits János, a Figyelő rovatvezetője, aki Szili Katalint, a Nemzetpolitikai Államtitkárság miniszterelnöki megbízottját, Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Székely Istvánt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnökét, Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnökét, Sándor Krisztinát, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökét, valamint Kulcsár-Terza Józsefet a Magyar Polgári Párt parlamenti képviselőjét kérdezte.
„Miközben az autonómiaküzdelem Romániában állni látszik, azért európai síkon történtek előrelépések. Ilyen a Székely Nemzeti Tanácsnak az első próbálkozása, az európai régiók kohéziós politikájáról, utána pedig jön az RMDSZ-nek a Minority Safe Pack kisebbségvédelmi csomagja. Több koncepció volt, időnként nagy hajba kapásokkal, ezeket a koncepciókat össze kellett hangolni” – vezette fel a beszélgetést.
Fotó: Beliczay László
Szili Katalin leszögezte, hogy
„Nyilvánvaló, hogy nagy a hiányérzet mindannyiunkban. Harminc éve a rendszerváltozást követően önmagában az, hogy egyáltalán rávegyük a partnereket arra, ebbe beleértem az Európai Uniót is, ami az autonómiaigény legitimitását jelenti, ez nem egy egyszerű dolog. De azt mindenkinek tudnia kell, hogy ez a magyar közösségeknek legitim igényük. Önmagában, amit szeretnénk elérni, abban elsősorban a közösségek akarata szerepel.
Ezt Magyarország viszont minden esetben maximálisan támogatja” – jelentette ki.
Mint mondta, amikor feltérképezték az autonómiaigényeket, akik a kerekasztalnál, illetve a negyedévenként Kolozsváron sorra kerülő beszélgetéseken részt vesznek, egyetértettek abban, hogy a két autonómia-statútum – az RMDSZ, illetve az SZNT statutuma – a dél-tiroli statútum egyfajta átvételét jelenti.
„A negyedéves találkozóinkat azért is tartjuk, hogy egymás lépéseit ismerjük, legyen egyfajta közös tudás, illetve a fundamentális kérdésekben megegyezzünk.
– mondta el Szili Katalin.
Úgy véli, el kell érni, hogy a többségi társadalom politikai osztálya az autonómia kérdésében szóba álljon a magyar közösséggel. „Innen is üzenem Románia többségi társadalmának és a politikai osztályának, mi nem elszakadni akarunk, hanem európai körülmények között azokat a legitim igényeket, amelyek bárhol Európában léteznek.
– hívta fel a figyelmet a miniszterelnöki megbízott.
Fotó: Beliczay László
Izsák Balázs az SZNT törekvéseiről, majd a nemzeti régiók egyenlőségéért indított európai polgári kezdeményezés ügyéről beszélt. Az aláírásgyűjtés kapcsán elmondta,
Az SZNT által benyújtott kezdeményezést 2020. május 6-ig mintegy 7 ország 1 millió állampolgárának kell támogatnia ahhoz, hogy az Európai Bizottság asztalára kerülhessen. A polgári kezdeményezés online is aláírható a nemzetiregiok.eu oldalon.
Sándor Krisztina a román-magyar konferenciákról számolt be, amelyeket hatodik éve, hogy évről érvre megszerveznek. Rámutatott:
Ezeken a konferenciákon tematizálják ugyan az autonómia kérdését, de a román politikumot nem tudják megszólítani.
„Ugyanezt tapasztalom Tusványoson, hogy sajnos fel sem merül az, hogy meg tudjunk szervezni egy román-magyar autonómia- kerekasztalt. A folyamat ilyen értelemben nem jó irányban halad, sőt, az elmúlt harminc évben mi egymás között egyre többet beszéltünk az autonómiáról, de velük egyre kevesebbek beszéltek erről. És ez oda vezetett, hogy a magyar közösségen belül is érezhető az, hogy
Kifejtette, az egyetlen módszere annak, hogy fenntartsák az érdeklődést a téma iránt, az a két európai polgári kezdeményezés, amelyek ugyan nem tartalmazzák a szó szoros értelemben az autonómia szót, de ha áttörést érünk el ezekkel, akkor a továbbiakban az uniós tagállamok másképp viszonyulnak ehhez a kérdéshez.
„Hiányzik az, hogy nagyon régóta nem merül fel magasabb szinten államközi tárgyalásokon az autonómia. Ez nagyon sok erdélyi, székelyföldi magyar emberben hiányérzetet kelt.” Mint mondta, ehhez kapcsolódik egy másik életérzés, amit a fiatalok esetében lehet látni, hogy nem hívó szó számukra az autonómia.
Fontos, hogy az autonómia-kerekasztal folytassa a munkáját és konkrét lépéseket, teendőket tudjunk meghatározni és tudjunk ebben egymásra számítani. Nagyon sok időhúzás volt az elmúlt harminc évben és nem szeretnék harminc év múlva egy ilyen típusú kerekasztalon részt venni, hanem meg szeretném élni az autonómiát” – fogalmazott Sándor Krisztina.
Fotó: Beliczay László
Kulcsár-Terza József kijelentette:
Székely István úgy vélte: ma rosszabb a nemzetközi környezet az autonómia elfogadtatására, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt volt. A spanyolországi vagy Egyesült Királyságbeli folyamatok után ugyanis nehéz azzal érvelni, hogy az autonómia stabilitást hoz a térségbe. Székely István közölte:
Fotó: Beliczay László
Az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek képviselői megállapodtak arról, hogy szeptember végéig cselekvési tervet dolgoznak ki a következő két év operatív együttműködéséről. A cselekvés összehangolásáról egy nappal korábban egyeztek meg.
Szili Katalin elmondta: a felek abban is megegyeztek, hogy támogatják a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést, támogatják Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek a nemzeti kisebbségekről szóló és a román államfőnek átnyújtott megállapodás-tervezetét, és kiállnak Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő kezdeményezése mellett, amely a román-magyar megbékélést szorgalmazó nyilatkozat megfogalmazását és elfogadását tűzi ki célul.
A feltámadás örömhírét hirdetve tartották meg idén is nagyszombaton a vigíliával kezdődő feltámadási szentmisét és az azt követő ünnepi körmenetet a csíkszeredai Millenniumi templom körül. Fotókon mutatjuk.
Jézus feltámadásával igazolta, hogy amikor földi életünk véget ér, nem az örök halál, hanem az örök élet vár ránk.
Kigyúlt egy istálló Disznajón, ugyanakkor több helyen is lángra kapott a növényzet megyeszerte.
A tűzoltók zárójelentése szerint rövidzárlat lehetett az oka a pénteki gyergyószentmiklósi tűzesetnek, amely egy használaton kívüli raktárból indult, majd több szomszédos épületre is átterjedve okozott hatalmas kárt. Személyi sérülés nem történt.
Az 112-es sürgősségi segélyhívón riasztották a marosvásárhelyi rendőrséget szombat délelőtt, mert egy férfi azzal fenyegetőzött, hogy egy tömbházlakásban megereszti, majd berobbantja a gázt.
Közzétették a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) legutóbbi Brassai Sajtófotó-pályázatának eredményét. Kollégánk, Pinti Attila a drónfotó-kategóriában első díjat kapott.
Épp 15 éve, hogy felállították a Gyergyóremetéhez tartozó Hegyesbükkben a keresztet, mellé pedig egy oltárként szolgáló asztal is került, amely háborítatlanul állt ott egészen mostanáig, míg valaki kárt tett benne.
Valószínűleg az elmúlt hét évtized legmelegebb márciusi hétvégéje lesz a mostani. A vezető meteorológus előrejelzése szerint az ország minden régiójában 20–22 fok feletti hőmérséklet várható, így igazán szépnek ígérkezik az idei húsvét.
Hét napot tartózkodott Romániában a Fremuth nevű barátkeselyű. A jeladóval ellátott madár két év alatt több mint tíz európai országot látogatott meg.
Négy település önkéntes tűzoltói siettek pénteken délután Gyergyószentmiklósra, ahol egy csarnok tetőszerkezete kapott lángra.
1 hozzászólás