Szili Katalin Tusványoson: a magyar közösségek legitim igénye az autonómia

„Nyilvánvaló, hogy nagy a hiányérzet mindannyiunkban. Harminc éve a rendszerváltozást követően önmagában az, hogy egyáltalán rávegyük a partnereket arra, ebbe beleértem az Európai Uniót is, ami az autonómiaigény legitimitását jelenti, ez nem egy egyszerű dolog. De azt mindenkinek tudnia kell, hogy ez a magyar közösségeknek legitim igényük. Önmagában, amit szeretnénk elérni, abban elsősorban a közösségek akarata szerepel.

Ezt Magyarország viszont minden esetben maximálisan támogatja” – jelentette ki.

Mint mondta, amikor feltérképezték az autonómiaigényeket, akik a kerekasztalnál, illetve a negyedévenként Kolozsváron sorra kerülő beszélgetéseken részt vesznek, egyetértettek abban, hogy a két autonómia-statútum – az RMDSZ, illetve az SZNT statutuma – a dél-tiroli statútum egyfajta átvételét jelenti.

„A negyedéves találkozóinkat azért is tartjuk, hogy egymás lépéseit ismerjük, legyen egyfajta közös tudás, illetve a fundamentális kérdésekben megegyezzünk.

– mondta el Szili Katalin.

Úgy véli, el kell érni, hogy a többségi társadalom politikai osztálya az autonómia kérdésében szóba álljon a magyar közösséggel. „Innen is üzenem Románia többségi társadalmának és a politikai osztályának, mi nem elszakadni akarunk, hanem európai körülmények között azokat a legitim igényeket, amelyek bárhol Európában léteznek.

– hívta fel a figyelmet a miniszterelnöki megbízott.

Az SZNT által benyújtott kezdeményezést 2020. május 6-ig mintegy 7 ország 1 millió állampolgárának kell támogatnia ahhoz, hogy az Európai Bizottság asztalára kerülhessen. A polgári kezdeményezés online is aláírható a nemzetiregiok.eu oldalon.

Sándor Krisztina a román-magyar konferenciákról számolt be, amelyeket hatodik éve, hogy évről érvre megszerveznek. Rámutatott:

Ezeken a konferenciákon tematizálják ugyan az autonómia kérdését, de a román politikumot nem tudják megszólítani.

„Ugyanezt tapasztalom Tusványoson, hogy sajnos fel sem merül az, hogy meg tudjunk szervezni egy román-magyar autonómia- kerekasztalt. A folyamat ilyen értelemben nem jó irányban halad, sőt, az elmúlt harminc évben mi egymás között egyre többet beszéltünk az autonómiáról, de velük egyre kevesebbek beszéltek erről. És ez oda vezetett, hogy a magyar közösségen belül is érezhető az, hogy

Kifejtette, az egyetlen módszere annak, hogy fenntartsák az érdeklődést a téma iránt, az a két európai polgári kezdeményezés, amelyek ugyan nem tartalmazzák a szó szoros értelemben az autonómia szót, de ha áttörést érünk el ezekkel, akkor a továbbiakban az uniós tagállamok másképp viszonyulnak ehhez a kérdéshez.

„Hiányzik az, hogy nagyon régóta nem merül fel magasabb szinten államközi tárgyalásokon az autonómia. Ez nagyon sok erdélyi, székelyföldi magyar emberben hiányérzetet kelt.” Mint mondta, ehhez kapcsolódik egy másik életérzés, amit a fiatalok esetében lehet látni, hogy nem hívó szó számukra az autonómia.

Fontos, hogy az autonómia-kerekasztal folytassa a munkáját és konkrét lépéseket, teendőket tudjunk meghatározni és tudjunk ebben egymásra számítani. Nagyon sok időhúzás volt az elmúlt harminc évben és nem szeretnék harminc év múlva egy ilyen típusú kerekasztalon részt venni, hanem meg szeretném élni az autonómiát” – fogalmazott Sándor Krisztina.

Székely István úgy vélte: ma rosszabb a nemzetközi környezet az autonómia elfogadtatására, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt volt. A spanyolországi vagy Egyesült Királyságbeli folyamatok után ugyanis nehéz azzal érvelni, hogy az autonómia stabilitást hoz a térségbe. Székely István közölte: