A lelki műveltség fellegvárai a felekezeti tanintézetek

– véli Tamás Levente, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója. Hozzátette, a katolikus iskola az egyéni boldogulás szakmai megalapozása mellett

„Meggyőződésünk, hogy ennek útja az az értelmi és lelki műveltség, amely Isten fele nyitott életszemléletet és életszervezést eredményez” – tapintott rá a felekezeti iskola lényegére az iskolavezető. Ilyen módon a katolikus iskola iránti igény kézzel fogható. A kezdeti nehézségek időszaka után mára igencsak megnőtt a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium iránti érdeklődés.

– fejtette ki számokban az iskola iránti nagy érdeklődést Tamás Levente.

„Büszkék vagyunk a teológia osztályainkból az évek során született papi hivatásokra is. 2014 után kilenc végzősünk folytatta tanulmányait Gyulafehérváron a Teológián, közülük többen már felszentelt papokként szolgálnak egyházmegyénkben. A vallásos oktatás-nevelés értékirányítottságának ez azonban csak egy része.

– vallja Tamás Levente.

A szentmise, amely elindít egy tanévet

Közösségük életében kiemelkedő jelentősége van a szentmisének, amely elindít egy új tanévet vagy egy hetet, hálaadással bezár egy szakaszt. Kiemel és megszentel olyan ünnepeket, mint a maturandusz vagy a ballagás. Mint elmondta,

„Kiemelt ünnepünk a csíksomlyói pünkösdi fogadalmi búcsún való részvétel, amely zarándoklat és szolgálat is egyben. Az évközi időben a szentségi kápolnában egymásért elmondott közbenjáró és hálaadó imákra, az iskolanapi szentségimádások, az ünnepeket megelőző szentgyónás alkalmaira úgy tekintünk, mint iskolai életünk sajátos lehetőségeire, és ajándékaira. Gimnáziumunkban állandó imaháttérként működik a Mária Kongregáció. A szolgálatkészségben a 126. Kájoni János cserkészcsapat tagjai vannak mindig résen. A Diáktanácsunkban zajló sokrétű munka a közösségszervezés örömeit és nehézségeit teszi megtapasztalhatóvá” – számolt be nekünk Tamás Levente a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium mindennapjairól.

A meghurcolt és „újjászületett” iskola

Megnőtt az érdeklődés az újraindult marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium iránt is a 2019-es évhez viszonyítva.

A többi osztályban a bejutási média növekedett meg, vagyis a nagyobb átlaggal rendelkező diákok írták be első opciónak az iskolát, így 20-30 századnyi a jegyek közti különbség a tavalyi és a 2019-es évben. Az előkészítő osztályban a tavaly is maximális létszámmal indult el az osztály, hamarosan kiderül, hogy idén is maximális létszámmal indul-e az osztály. Sőt a más iskolából való év közbeni áthelyezések esetében is látható az érdeklődés növekedése, hisz nem minden transzfert tudnak elfogadni, ugyanis többen tesznek le kérést, mint ahány üres hely van a marosvásárhelyi katolikus iskolában.

– részletezte megkeresésünkre Tamási Zsolt iskolaigazgató.

A tájékoztatások eredményeként olyan településekről is jöttek gyerekek, ahonnan azelőtt még nem voltak, tehát a diákok mintegy fele nem katolikus felekezetű” – fejtette ki a marosvásárhelyi tanintézet vezetője. A teológiai osztályban több a katolikus gyerek, de a természet- és társadalomtudomány osztályban több a nem katolikus diák, az elemi tagozaton több a katolikus, mert

Mindig van annyi más vallású gyerek, hogy az elemi tagozaton is két-három osztályból kijön egy református csoport, és a négy osztályból kijön egy unitárius csoport is vallásórára – tette hozzá Tamási Zsolt, amikor a diákság felekezeti megosztásáról érdeklődtünk.

Bejár egy iskolalelkész is, aki foglalkozik a gyerekekkel, lehetőséget biztosít egyéni lelki beszélgetésekre – nem gyónást kell ez alatt érteni. A tanáraink is ezt az értékrendet választják, a pedagógusaink tudják, hogy minden tantárgy keretében lehet nevelni is, nemcsak tanítani, és ez az ami nálunk többlet.

– osztotta meg velünk nézeteit a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója.

De a kötődések megmaradnak, van olyan diákunk, aki önkéntességgel foglalkozott amíg diákunk volt, és ezt folytatja most is éppen a Máltai Szeretetszolgálaton keresztül, és visszajár az iskolába, hogy építse az önkéntes csapatot” – tudtuk meg Tamási Zsolttól.

„Itt tudunk mi többletet biztosítani, hisz maga a kereszténység egy olyan kritériumrendszert állít, amely sokkal közelebb áll a lélekhez, feltételezi a lelkiséget, és alapvető nálunk, hogy mi foglalkozunk a lélekkel. Ez nem azt jelenti, hogy egyénenként más iskolában más tanárok nem tehetik meg ezt, de nálunk intézményes szinten történik mindez” – fejtette ki Tőkés Zsolt, aki viszonyítási pontként a régi felekezeti iskolát említi, amely nem a felekezetek közötti különbségre fektette a hangsúlyt, hanem pontosan arra, amely a felekezetekben közös volt. „A törvény megengedi, hogy az egyházak teológiai iskoláiban más profilú osztályokat is indítsanak, akár szakiskolát is, akár Kolozsváron, de pont emiatt mi nem teszünk különbséget az osztályok között.

– tette hozzá az iskolaigazgató. Mint rávilágított, ezért nem alakulhatnak ki olyan előítéletek, hogy papnövendékek tanulnak a teológia osztályban, mert mindenki ugyanazzal az elvárással szembesül. A teológia osztályokból is minden egyetemi szakra mehetnek, akár orvosira is, de mivel nincs matematikából érettségivizsga, ezért a műszakit kevésbé választják az iskola diákjai.

„Természetesen nem fojtottuk bele senkibe, ha valami különleges készség kialakult valakinél, sőt. Általában azonban az osztályközösség volt az irányadó, ezért jó közösségek alakultak ki.

– emlékezett vissza Tőkés Zsolt.

A teológia osztályba való felvételiről pedig elmondta, a járványhelyzet diktálja a felvételi körülményeit, hisz tavaly is kellett volna legyen, de elmaradt, és mindenki hozta az öt-nyolcas vallásmédiáját, erről cikkünk írása közben sem tudtak még többet.