A lelki műveltség fellegvárai a felekezeti tanintézetek
A székelyföldi felekezeti oktatásban az a közös – függetlenül attól, hogy református vagy katolikus tanintézetről beszélünk –, hogy a kötelező ismeretanyag átadása mellett intézményes szinten foglalkoznak diákjaik lelki életével. Székelyföldi felekezeti tanintézetekbe „kopogtattunk be”, hogy megnézzük, mi az a többlet, amivel szolgálnak a többi iskolához képest.
A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium épülete. Nem az ismeretanyagban más egy egyházi iskola, hanem a szellemiségében • Fotó: Pinti Attila
Egy tanintézmény és annak életre hívása, tartós működése mindig valamilyen közösségi igényre próbál választ adni. A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium 1991-es újraindulása is ezt célozta meg. „Az akkori közösségi elöljárók helyesen ismerték fel azt a társadalmi kihívást, hogy az oktatás nem szorítkozhat csak a tudományokban való elmélyülésre.
A katolikus iskola az ismereteket mindig olyan összefüggéseibe kívánta és kívánja elhelyezni, hogy milyen ismeret mire való, minek mi az értelme. Ezért a tudományos ismeretek és készségek elsajátítása mellett ugyanilyen fontos a jellemformálás, a nevelés. Azt pedig, hogy a mai társadalom mennyire szomjazza az okos emberek mellett a jó embereket, mindannyian érezzük
– véli Tamás Levente, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója. Hozzátette, a katolikus iskola az egyéni boldogulás szakmai megalapozása mellett
a lélek formálását, a lelkiismeret fejlesztését, a közösségben való gondolkodás képességét, a közösségi felelősségvállalást igyekszik kialakítani a tanulókban.
„Meggyőződésünk, hogy ennek útja az az értelmi és lelki műveltség, amely Isten fele nyitott életszemléletet és életszervezést eredményez” – tapintott rá a felekezeti iskola lényegére az iskolavezető. Ilyen módon a katolikus iskola iránti igény kézzel fogható. A kezdeti nehézségek időszaka után mára igencsak megnőtt a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium iránti érdeklődés.
Az ötödik osztályaikba rendre kétszeres túljelentkezéssel állnak szembe, középiskolai tagozatos elméleti osztályaikba is a diákok mintegy háromnegyede úgy jut be, hogy az elsődleges opciót jelenti számukra.
A vokacionális teológia osztályaikba az elmúlt három évben az évente meghirdetett 28 induló helyre rendre több mint száz tanulót vizsgáztattak
– fejtette ki számokban az iskola iránti nagy érdeklődést Tamás Levente.
„Büszkék vagyunk a teológia osztályainkból az évek során született papi hivatásokra is. 2014 után kilenc végzősünk folytatta tanulmányait Gyulafehérváron a Teológián, közülük többen már felszentelt papokként szolgálnak egyházmegyénkben. A vallásos oktatás-nevelés értékirányítottságának ez azonban csak egy része.
Minden erőfeszítésünkkel azt célozzuk, hogy az értelem képzése mellett, az akarat és lélek munkálását is szolgáljuk: a tudást összekapcsolni a lelkiismeret fejlődésével, az erénnyel, mert csak így leszünk képesek értékké válni környezetünkben
– vallja Tamás Levente.
A szentmise, amely elindít egy tanévet
Közösségük életében kiemelkedő jelentősége van a szentmisének, amely elindít egy új tanévet vagy egy hetet, hálaadással bezár egy szakaszt. Kiemel és megszentel olyan ünnepeket, mint a maturandusz vagy a ballagás. Mint elmondta,
a liturgikus év során emlékezetes alkalmak az adventi koszorúfonást felvezető elmélkedések, az azt követő kedd reggeli gyertyagyújtások, a roráté szentmisék a környék falvaiban, az új esztendő beköszöntével az osztálytermekben végzett házszentelés.
A nagyböjti szent időben minden osztályközösség egy hétvégi lelkigyakorlattal készül a feltámadás megünneplésére, amelyet az egyes évfolyamok életkori sajátosságainak megfelelő téma köré építenek fel.
Helyet kap itt az egyén és közösség viszonyának keresztény szemléletű értelmezése, az önértékelés-önbecsülés problematikája, a függőségekhez való viszony, az istenkép értelmezése, a párkapcsolat, a keresztény házasság. Diákok és tanárok együtt járják nagypénteken a keresztutat, férfitanáraik Passiót énekelnek.
„Kiemelt ünnepünk a csíksomlyói pünkösdi fogadalmi búcsún való részvétel, amely zarándoklat és szolgálat is egyben. Az évközi időben a szentségi kápolnában egymásért elmondott közbenjáró és hálaadó imákra, az iskolanapi szentségimádások, az ünnepeket megelőző szentgyónás alkalmaira úgy tekintünk, mint iskolai életünk sajátos lehetőségeire, és ajándékaira. Gimnáziumunkban állandó imaháttérként működik a Mária Kongregáció. A szolgálatkészségben a 126. Kájoni János cserkészcsapat tagjai vannak mindig résen. A Diáktanácsunkban zajló sokrétű munka a közösségszervezés örömeit és nehézségeit teszi megtapasztalhatóvá” – számolt be nekünk Tamás Levente a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium mindennapjairól.
A meghurcolt és „újjászületett” iskola
Megnőtt az érdeklődés az újraindult marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium iránt is a 2019-es évhez viszonyítva.
Míg három évvel ezelőtt a teológia szakára két fordulóval telt fel az osztály, tavaly már egy fordulóval beteltek a helyek, sőt nem mindenki jutott be.
A többi osztályban a bejutási média növekedett meg, vagyis a nagyobb átlaggal rendelkező diákok írták be első opciónak az iskolát, így 20-30 századnyi a jegyek közti különbség a tavalyi és a 2019-es évben. Az előkészítő osztályban a tavaly is maximális létszámmal indult el az osztály, hamarosan kiderül, hogy idén is maximális létszámmal indul-e az osztály. Sőt a más iskolából való év közbeni áthelyezések esetében is látható az érdeklődés növekedése, hisz nem minden transzfert tudnak elfogadni, ugyanis többen tesznek le kérést, mint ahány üres hely van a marosvásárhelyi katolikus iskolában.
Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy nem indítunk egy osztályt sem a törvény által megengedett maximális létszám felett, csak ikertestvérek esetén vagyunk kötelesek erre
– részletezte megkeresésünkre Tamási Zsolt iskolaigazgató.
Szentmisén részt vevő kisiskolások. Az egyházi iskolák a nevelés hangsúlyában különböznek más tanintézetektől • Fotó: Haáz Vince
Katolikus iskola nem csak katolikusoknak
Tavaly a járványhelyzet előtt a környező falvakban népszerűsítették a marosvásárhelyi katolikus iskolát, idén azonban nincs lehetőség ezt megtenni, és nem lehet előrelátni, hogy mi lesz a következménye ennek, mekkora lesz az érdeklődés a kilencedik osztályokba. „A tavalyi népszerűsítés után beindult egy kampány, amely során diákok, osztályfőnökök látogattak el a környék iskoláiba, ugyanis létezett az a feltételezés, hogy a mi tanintézetünkbe csak katolikus gyerekek jöhetnek.
Ám amiért katolikus iskola vagyunk, nem azt jelenti, hogy nem fogadunk más felekezetű gyerekeket, hanem csak azt, hogy mindenki a felekezete szerint gyakorolja a hitét, és járjon felekezete szerinti vallásórára, illetve vegyen részt az iskola katolikus ünnepein.
A tájékoztatások eredményeként olyan településekről is jöttek gyerekek, ahonnan azelőtt még nem voltak, tehát a diákok mintegy fele nem katolikus felekezetű” – fejtette ki a marosvásárhelyi tanintézet vezetője. A teológiai osztályban több a katolikus gyerek, de a természet- és társadalomtudomány osztályban több a nem katolikus diák, az elemi tagozaton több a katolikus, mert
Marosvásárhelyen van lehetőség választani református és katolikus iskola között, és ez érződik a felekezeti megosztáson, de nem kizárólagos.
Mindig van annyi más vallású gyerek, hogy az elemi tagozaton is két-három osztályból kijön egy református csoport, és a négy osztályból kijön egy unitárius csoport is vallásórára – tette hozzá Tamási Zsolt, amikor a diákság felekezeti megosztásáról érdeklődtünk.
A nevelés adja a többletet
Nem az ismeretanyagban más a katolikus iskola, hanem a nevelés hangsúlyában különbözik más tanintézetektől. Mint azt Tamási Zsolt is hangsúlyozta, a belső szabályzatukba több olyan elem kerül be, amely a közösségi értékekre és hagyományőrzésre is utal, és ezeket be is tudják tartani.
Van egy olyan előnye is ennek a belső szabályzatnak, hogy ezt előbb jóvá kell hagynia az érsek atyának, és ezért bekerülnek sajátos szabályok, amelyek ebbe az irányba tudják az iskolát alakítani, és akik idejönnek hozzánk azok számára kötelező is.
Bejár egy iskolalelkész is, aki foglalkozik a gyerekekkel, lehetőséget biztosít egyéni lelki beszélgetésekre – nem gyónást kell ez alatt érteni. A tanáraink is ezt az értékrendet választják, a pedagógusaink tudják, hogy minden tantárgy keretében lehet nevelni is, nemcsak tanítani, és ez az ami nálunk többlet.
Az a legfontosabb nálunk, hogy mosolyogva jöjjön be a diák, és mosolyogva menjen is ki innen
– osztotta meg velünk nézeteit a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója.
Kick-box bajnok a teológia osztályból
Sokan vélik úgy, hogy aki teológia osztályban végez papnak vagy nővérnek tanul, de ez nem így van. Most is vannak négyen-öten a végzősök között, akik a teológia egyetemet választották, de emellett a többiek más egyetemet is végeznek, tehát nagyon széleskörű a végzősök egyetemi választása. „A végzősök között van műszaki irányultságú, van lovasoktató Magyarországon, kick-box európai bajnokunk teológia osztályból, aki most került be az országos ligába, és az első meccsét meg is nyerte.
Nagyjából ugyanazokon a szakokon mennek tovább, mint azok akik a társadalmi osztályban végeznek, tehát kertészmérnöktől hitoktatóig nagyon széles ez a paletta.
De a kötődések megmaradnak, van olyan diákunk, aki önkéntességgel foglalkozott amíg diákunk volt, és ezt folytatja most is éppen a Máltai Szeretetszolgálaton keresztül, és visszajár az iskolába, hogy építse az önkéntes csapatot” – tudtuk meg Tamási Zsolttól.
Az oktatás megközelítésében van a többlet
A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium egy sajátos kegyelmi hely, hisz mind az előkészítőbe, mind pedig a kilencedik osztályokba minden évben túljelentkezés van – tudtuk meg Tőkés Zsolttól, a székelyudvarhelyi református kollégium vezetőjétől. Úgy véli, az oktatás, mint tananyag nem nyújt pluszt itt sem, hiszen az egységes minden iskolában az országban, hanem
az oktatás megközelítése jelenti a többletet, hiszen az iskola nem csak oktat, hanem nevel is.
„Itt tudunk mi többletet biztosítani, hisz maga a kereszténység egy olyan kritériumrendszert állít, amely sokkal közelebb áll a lélekhez, feltételezi a lelkiséget, és alapvető nálunk, hogy mi foglalkozunk a lélekkel. Ez nem azt jelenti, hogy egyénenként más iskolában más tanárok nem tehetik meg ezt, de nálunk intézményes szinten történik mindez” – fejtette ki Tőkés Zsolt, aki viszonyítási pontként a régi felekezeti iskolát említi, amely nem a felekezetek közötti különbségre fektette a hangsúlyt, hanem pontosan arra, amely a felekezetekben közös volt. „A törvény megengedi, hogy az egyházak teológiai iskoláiban más profilú osztályokat is indítsanak, akár szakiskolát is, akár Kolozsváron, de pont emiatt mi nem teszünk különbséget az osztályok között.
Minden osztályban ugyanazokat az elvárásokat támasztjuk a diákok felé, a vallás tantárgyat – kilencedikben és tizedikben bibliaismeretet, tizenegyedikben és tizenkettedikben egyháztörténelmet és hitvallást tanulnak – és ez a teológia osztályon kívül a többi elméleti osztályban is elvárás
– tette hozzá az iskolaigazgató. Mint rávilágított, ezért nem alakulhatnak ki olyan előítéletek, hogy papnövendékek tanulnak a teológia osztályban, mert mindenki ugyanazzal az elvárással szembesül. A teológia osztályokból is minden egyetemi szakra mehetnek, akár orvosira is, de mivel nincs matematikából érettségivizsga, ezért a műszakit kevésbé választják az iskola diákjai.
„Versenylovak” helyett osztályközösség
A székelyudvarhelyi református felekezeti tanintézet nyújtotta értékek hosszú távú hatását bizonyítja az is, hogy egyértelműen pozitív a visszajelzés sok év után is, hisz mint azt Tőkés Zsolt hangsúlyozta, a szemlélete azt diktálja, hogy
ne „versenylovakat” neveljenek, az iskola mindig is inkább a közösségi szempontot vette előtérbe.
„Természetesen nem fojtottuk bele senkibe, ha valami különleges készség kialakult valakinél, sőt. Általában azonban az osztályközösség volt az irányadó, ezért jó közösségek alakultak ki.
Volt olyan esetünk is, hogy a gyereket el akarták vinni a szülők kilencedik második félévétől, de a gyerek szembeállt, és megmondta, hogy nem megy sehová, és itt maradt
– emlékezett vissza Tőkés Zsolt.
A teológia osztályba való felvételiről pedig elmondta, a járványhelyzet diktálja a felvételi körülményeit, hisz tavaly is kellett volna legyen, de elmaradt, és mindenki hozta az öt-nyolcas vallásmédiáját, erről cikkünk írása közben sem tudtak még többet.
24h
