
Mátyás István nem akarja sok beszéddel untatni a szentmiklósi közösséget
Fotó: Balázs Katalin
Azt a feladatot, amelyet eddig Bíró Sándor református lelkész végzett, március elsejétől Mátyás Istvánnal megosztva látják el. Sokak Sanyi bácsija a szórványt gondozza majd, míg az Angyalosról jött lelkész a gyergyószentmiklósi közösség vezetője lesz. Mátyás István négygyerekes családjával érkezett Szentmiklósra, és hosszú távra tervezi az ittlétet.
2018. április 12., 14:402018. április 12., 14:40
– A többségében katolikusok lakta térségben nem egyértelmű, hogyan került ön ide, hívták, küldték vagy kinevezték, és Bíró Sándorral hogyan osztoznak a feladatokon?
– A gyergyói helyzet eléggé egyedi. Egyébként a református egyházban háromféle módon kerülhet lelkész a gyülekezetbe: személyre szóló meghívást kap, meghirdetett pályázatra jelentkezik, és a többi érdeklődővel együtt meghallgatják őt is, majd döntenek, a harmadik lehetőség, amikor a lelkész püspöki kinevezéssel kerül a gyülekezetbe. Itt mindháromból van egy kicsi.
Az esperesi hivatal írja ki a pályázatot, és annak eredményét püspöki kinevezés erősíti meg. Mivel ez egy nagy missziós központ, az egyházmegye tanácsa figyelembe vette a gyergyóiak akaratát. Tehát volt benne meghívás, ők engem kiválasztottak, volt pályázat, és püspöki aláírással kerültem ide.
– Bíró Sándor lelkész is egyet tud érteni ezzel?
– Ez mindenekelőtt az ő döntése volt, azt mondta, nem szeretne nyugdíjba vonulni, érez elég erőt, hogy a szolgálatot folytassa, viszont azt látja, hogy huszonnyolc éves ittlét után a városi szolgálatra szeretne egy embert maga mellé. Ezt, noha kevés a lelkész, minden további nélkül jóváhagyták, mert az egyházon belüli tendencia és stratégia is az, hogy a városokat kell erősíteni, és itt körülbelül ezer emberről beszélünk.
– Ha visszatérünk az időben, milyennek láthatjuk azt a családot, amelyikben ön megszületett?
– Kolozsvár mellett, Tordaszentlászlón hatan éltünk egy fedél alatt: apai nagyszüleim, szüleim és én a bátyámmal. Hatunk közül nagymamám távozott elsőként, tizenegy éves voltam. Az együtt töltött idő viszont elég volt arra, hogy a lelkészi hivatás felé tereljen. Azt láttam, amit tesz, hiteles, szépen éli meg a hitét, templomba járt, igyekezett a családban is egyfajta lelkiséget tartani, akkor is, ha a dominánsabb férfiak mellett neki kevesebb szava volt.
Négygyermekes családapa az új református lelkész
Fotó: Mátyás István gyűjteménye
– Azt jelenti, hogy ön gyerekkorától tudta: lelkész lesz?
– Nem volt ez kitérőmentes. A gondolat megszületett, de kellett formálódjon. Például azzal kellett összefértetnem, hogy a lelkésznek beszélnie kell, holott gyerekkoromban eldöntöttem, látva, hogy édesapám, ha ittas, milyen sokat beszél,
Ennek ellenére is erős volt a késztetés, az elhívást azonban csak később éreztem meg. Első fokon egy racionális döntés volt, miután két-három területet kipróbálva azt láttam, azok nem járható utak számomra, megadtam magam a környezet biztatásának. Már teológus voltam, amikor egy éjszaka nagyon mély és egyértelmű jelzést kaptam Istentől. Másnap egy szolgálati felkérésnek kellett eleget tegyek, kolozsvári istentisztelet-tartás várt rám. Azon az éjszakán sírva, imádkozva, töprengve sok minden letisztult, a végén pedig az fogalmazódott meg bennem, hogy
– Mátyás István lelkész lett. Milyen utakat járt be azóta?
– A kezdő lelkészt a püspök helyezi ki oda, ahová akarja, és voltak társak, akik kértek tőle kedvezőbb helyeket. Én nem akartam könyörögni, annyit tudtam, nem szeretnék városra kerülni. Arra gondoltam, nagy közösségben a szolgálatot nehezebb lesz végezni, például úgy temetni el valakit, hogy fogalmam sincs, ki volt ő. Feketelakra kerültem, ahol öt faluba kellett járni, és már hét éve nem volt senki előttem. Tapasztalatlan voltam, sok nehézség adódott. Az eltelt időben különben is megtanultam magamról, hogy én úgy tudok jól működni, ha vannak körülöttem emberek, akikkel átbeszéljük az ügyeket, mindenki hozzáteszi tudása legjavát, és közösen hordozzuk a felelősséget is. Két év után kerültem Illyefalvára, segédlelkésznek Kató Béla mellé, aki akkor kevésbé volt foglalt, mint mostanság, és jól tudtunk együtt dolgozni. Osztoztunk a feladatokon, szép két év volt, majd újra Mezőség lett az állomáshelyem, volt is, aki azt hitte, büntetésből kerültem oda. Nem volt büntetés, de akkorra már ismertem feleségemet, tudtuk, Háromszéken szeretnénk élni. Alig egy év után Kendilónáról Angyalosra költöztünk.
– 2000-től most váltott szolgálati helyet, immár négygyerekes családapaként. A legkisebb három és fél, a legnagyobb tizenhat esztendős, hogyan fogadták a helyváltoztatás ötletét?
– A kiindulópont az volt, hogy láttam néhány elriasztó példát arra, hogy ha sok ideig van egy helyen a lelkész, belefárad, a gyülekezet is elfárad, nem szolgálják egymás javát. Tudatosan gondolkodtam a váltáson, és ebbe bevontam a feleségem mellett nagyobb gyerekeimet is, mert feltétel volt, hogy akkor költözünk, ha mindannyian jó lélekkel tudjuk ezt megtenni. Legnagyobb gyerekem mondta ki:
A mi vágyunknál sokkal fontosabb volt azonban az, hogy végig éreztem: nem csak mi akarunk jönni, Isten úgy igazgatja az eseményeket, hogy sok minden egybecsengett és erre mutatott.
– Hogyan látja alig több, mint egy hónap után, hová érkezett meg családjával?
– Kevés még a helyi tapasztalatom, azt látom, hogy más felekezetű lelkipásztorokkal is bőven vannak közös programok, a közösségről már idejövetelem előtt sok pozitív dolgot hallottam, és ezek sorra beigazolódni látszanak. Teológus koromban Borszékre jártam, nagyon szerettem ott, itt is hasonlót érzékelek: több településről összejött, jó részt értelmiségi, közösségre vágyó emberek. Sokszínű, segítőkész presbitérium van. Eddig azt jelezték, hogy nagyon igénylik a családlátogatást, az ifjúságra kell nagyobb hangsúlyt fektetnem, egyéni beszélgetésekre lehetőségeket teremtenem. Azt tartom fontosnak továbbá, hogy olyan terveket vigyünk véghez, amelyekre közösségi igény fogalmazódik meg, semmi olyat, ami idegen tőlük. Lelkészként a pásztori és a tanítói feladatok állnak közel hozzám, nem szeretnék embereket se rábeszélni valamire, se sok beszéddel untatni, nem erősségem annak hangoztatása, hogy mennyire bűnösök vagyunk, ugyanakkor azt is tudom, hogy mindent elfogadnom, mindenben egyetértenem és mindig simogatnom sem szabad.
– Hosszú távra tervez Gyergyószentmiklóson?
– Én igen. Csodának élem meg, hogy nem egy fiatalt kerestek ide, hanem engem elfogadtak, nem valószínű, hogy ez a csoda ismétlődő lenne, nem is szeretnék négy gyermekkel gyakran költöződni. Ez persze azon is múlik, hogy itt engem el tudnak-e fogadni, tény: nem úgy jöttem, hogy tovább akarjak menni.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben, hozzávetőleg egy éven belül teljesen működőképes lesz a védelmi rendszer – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
A képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén felolvasták az Állítsuk meg a gazdaság lerombolását, a lakosság elszegényítését és az állami vagyon kiárusítását célzó Bolojan-tervet! című bizalmatlansági indítványt.
Kelemen Hunor szerint egy életképes alternatívát is fel kellene mutatniuk azoknak, akik meg akarják buktatni a kormányt.
A felszerelt sótalanító berendezések folyamatosan működnek, hiszen a Kis-Küküllő vize most is több sót tartalmaz, mint kellene. Az Aquaserv igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy fel vannak készülve a Korond-patak esetleges áradására.
szóljon hozzá!