A gyermekek érzelmi fejlődése szempontjából az egyik legfontosabb tantárgyból faragtak le

A művészeti profilú osztályokban megmaradt a heti egy óra.

Tavaly több romániai zeneakadémia képviselője és számos zenetanár is szót emelt a csökkentés ellen, a megjelent kerettanterv azonban nem vette figyelembe az észrevételeket. A heti kötelező óraszámot a diákok túlterheltségének mérséklése érdekében csökkentették le.

Serdülőkorban az éneklés még fontosabb, mint kisgyermekkorban

Kodály Zoltán óta tart a vita arról, hogy növelni kellene a zeneórák számát és intenzitását, és hogy a zeneóra énekóra legyen, ne csupán zeneelmélet. Az elméletet is ismerni kell, de azt bárki pótolhatja az internetről,

Haáz Sándor zenetanár az elmúlt évtizedekben számos nemzedéknek tanított zenét Szentegyházán, és 44 évvel ezelőtt megalapította a világszerte ismert Szentegyházi Gyermekfilharmóniát, amelynek a karnagya. A Prima Primissima-díjas pedagógus a Székelyhon megkeresésére elmondta: meggyőződése szerint

Az érzelmi intelligenciára éppen a kamaszkorban van a legnagyobb szükség, amikor a fiatalban élettani szempontból is sok minden felborul, és újra kell értékelnie addigi tapasztalatait. Ez az újraértékelés a zene terén azonban gyakorlatilag megszűnik – magyarázta a szentegyházi zenetanár.

Nehéz rávenni őket, de ha sikerül, megnyertük a gyermeket – tette hozzá Haáz Sándor.

Egyfajta rezgés az agyban és az arcüregben

„Az éneklés legizgalmasabb része az, ami utána következik. A kínos, nehéz szakaszon azáltal jut túl a fiatal, hogy végre megszólal benne egy dal. Ehhez persze ismernie kellene az énekeket, vagyis repertoárt kellene építeni. Ez az éneklési élmény egyfajta rezgés az agyban és az arcüregben, amely órákig tovább zsong a gyermekben. Magamon is érzem, de örömmel tapasztaltam, hogy a gyerekeknél még hatékonyabb:

– fejtette ki a zenetanár, aki szerint az a civilizáció, amely hangsúlyt fektet az éneklésre, érzelmileg sokkal érettebb embereket nevel: velük könnyebb szót érteni, figyelmesebbek, és olyan élményanyaggal rendelkeznek, amelyet az nem is képes felfogni, aki nem énekel aktívan, vagy nem dúdol naponta valamit.

A pedagógus a kilencedikesek számára is heti két zeneórát tartana fontosnak, hozzátéve, hogy ehhez olyan szakember is kell, aki elkötelezett az éneklés iránt. A negyvenéves tapasztalattal rendelkező tanár szerint minden gyermeknek meg kell tanítani a repertoárt, hogy amikor egy eseményen, tábortűznél, táborban vagy autóbuszos kiránduláson magától jön az ének az ember szájára, ne azért maradjon ki belőle, mert nem hallotta vagy nem ismeri a dalt.

Véleménye szerint erre a népdal a legalkalmasabb, mert anyanyelven van, rövid, dallamos és könnyen megjegyezhető.

Ez kiaknázható, csak megfelelő hangmagasságban és megfelelő társaságban kell megtenni, vagyis az éneket közösségi élményként kell megközelíteni – véli Haáz Sándor zenetanár, aki idén vonult nyugdíjba a közoktatásból.