Hirdetés
Hirdetés

A búr és az erdélyi magyar kisebbségi sors közelebb áll egymáshoz, mint gondolnánk

Ernst Roets és Jeney János. Mint Sepsiszentgyörgyön kifejtették: a búrok nagy nyomás alatt vannak •  Fotó: Bodor Tünde

Ernst Roets és Jeney János. Mint Sepsiszentgyörgyön kifejtették: a búrok nagy nyomás alatt vannak

Fotó: Bodor Tünde

Meglehetősen messze élnek tőlünk, nem gondolnánk, hogy sok közös lehetne a búrok és a magyarok, az erdélyiek történelmében, de a Magyar-Dél-afrikai Baráti Társaság által kedd délután szervezett Nemzeti kisebbségi konferencián kiderült, ez tévedés. A Babeș-Bolyai Egyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán megtartott rendezvény célja az volt, hogy a helyi és a meghívott előadók által megrajzolt képben nyilvánvalóvá váljanak a hasonlóságok. Ugyanakkor a találkozótól a szervezők és a vendégek is azt remélik, hogy valamiféleképpen előremozdítják egymás autonómiatörekvéseit.

Bodor Tünde

2024. május 05., 09:562024. május 05., 09:56

A fekete kontinensről érkező vendégek a Dél-Afrikai Köztársaságban élő búrokat, az egykori holland, francia és német telepesek fehér leszármazottait képviselték, akik jelenleg

2-3 milliós közösséget alkotnak, saját nyelvüket, az afrikaanst beszélik, és ugyanúgy az autonómiáért, közösségi jogokért küzdenek, mint a székelység, az erdélyi magyarság.

A búrokat és az erdélyi kisebbséget összekötő kapocs esetünkben pedig az erdélyi és magyarországi felmenőkkel rendelkező, de a Dél-Afrikai Köztársaságban felnevelkedett Jeney János térképész, aki térségünkben kalauzolta a kisebbségi témában kutató afrikai vendégeket.

Hirdetés

A konferenciát Székely Zsolt, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem docense nyitotta meg, aki első előadóként

a székely közigazgatás történetéről beszélt a szerény létszámú hallgatóságnak.

Megtudhattuk, hogy az összmagyarságban két, nyelvjárásában, néprajzi sajátosságaiban jól elkülönülő népcsoport van: az egyiket az Északnyugat-Magyarországon élő palócok alkotják, a másikat a keleti és a nyugati székelyek. Utóbbiak ugyanúgy határvédő szerepet töltöttek be a magyar állam nyugati határán, de mivel onnan nemigen érkezett támadás, szerepük okafogyottá vált, így jórészt asszimilálódtak. Székely Zsolt 1000 év történelmét átfogó, a legutóbbi időket is felölelő előadása után Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő Időszerű-e a székely autonómia? címmel tekintette át

az 1989-es rendszerváltás utáni területi autonómiatörekvések történetét, fogadtatását, vagyis az autonómiastatútum törvénytervezetként való előterjesztését és ötszörös elutasítását a parlament által.

Annak ellenére, hogy ezt legutóbb vita nélkül lesöpörték a parlament napirendjéről, Kulcsár-Terza József úgy vélekedett, hogy „jó úton járunk.” „Azt szeretnénk, hogy Önök segítsenek abban, hogy elmondják, van Románia területén egy népcsoport, akinek jár az autonómia. Mi Románia határain belül szeretnénk szabadon élni, a többi állítás fals. Ha nemzetközi téren segíthetnek, tegyék meg, önök is számíthatnak ránk” – mondta el Kulcsár-Terza.

Következő előadóként a konferencia ötletgazdája, Jeney János, jelenleg Magyarországon élő és tudományos munkát végző kutató lépett a közönség elé, aki Székelyföld etnikai képe a századelőn, térképeken címmel tartott előadást. Megtudhattuk, hogy mivel a térképek is egyfajta cél érdekében készülnek, az alkalmazott módszerek szerint egészen különböző lehet a végeredmény. Ezt azokkal a térképekkel szemléltette, amelyet a trianoni béketárgyalásokra készítettek a tárgyalófelek a térségben élő különböző nemzetiségekről. Kiderült, hogy

míg Teleki Pál az objektivitásra törekedve több metódussal is a valóságot nagyon megközelítő térképeket készíttetett, a román delegáció olyan térképeket tett a döntéshozók asztalára, amelyek erősen torzítottak, például a hegyek gerincén lévő lakatlan területeket is többségi román lakossággal rendelkezőnek tüntették fel.

Szekeres Attila heraldikus a székely jelképekről és a székelység címerénak kialakulásáról beszélt •  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Szekeres Attila heraldikus a székely jelképekről és a székelység címerénak kialakulásáról beszélt

Fotó: Bodor Tünde

Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, az Erdélyi Címer és Zászlótudományi Egyesület alapítója és elnöke előadásában a régi és az új székely címerről, az azon megjelenő jelképekről szólt. Leszögezte, hogy

a Wikipédiára nem lehet alapozni címertani kérdésekben.

Az biztos, hogy a legrégebbi székely címerek a XVI. század elején egy kardot tartó kart, illetve a karddal átszúrt koronát, szívet és medvefejet ábrázoltak. Az erdélyi fejedelemség az 1659-es országgyűlésen törvénybe foglalta, hogy

a székelyeket a nap és a hold, a vármegyéket a növekvő sas, a szászokat a bástya jelképezi.

Máig a nap és a hold jelennek meg a székely zászlókon és lobogókon.

A búr kisebbség sorsa lehet, hogy a miénknél is rosszabb?

A konferencia utolsó előadóiként a Dél-Afrikából érkezett vendégek szólaltak fel. Ernst Roets jogász vázolta azt a folyamatot, amely odavezetett, hogy az Afrikában fehér kisebbségként élő búr népcsoportot diszkriminálják annak eredményeképpen, hogy

az alkotmány a közösségi jogokat nem ismeri el, csak az egyéni jogoknak szerez érvényt.

Ez a helyzet az 1990-es években gyökerezik, amikor a hidegháború végén Francis Fukuyama politológus a kommunizmus végleges leáldozásával a „történelem végét” és a liberális demokrácia eljövetelét hirdette meg. Samuel Huntington amerikai politológus viszont ellentmondott neki, szerinte ezután a civilizációk összecsapása várható.

Dél-Afrikában ebben a történelmi pillanatban iktatták azt az – akkor nagyon haladónak tekintett – alkotmányt, amely csak az egyéni jogokat ismeri el.

Nelson Mandela apartheid-ellenes aktivista 1990-es szabadulása után, majd elnökké választása után az Afrikai Nemzeti Kongresszus lett a kormánypárt, gyakorlatilag hozzá köthető a kommunista rendszer bevezetése, mely máig uralkodó az egyébként a teljes kollapszushoz közel álló országban. Az óriási területű, nyelvileg és kulturálisan nagyon heterogén Dél-Afrikai Köztársaságban a magát őshonosnak tekintő,

Afrikához és a nyugati kultúrához egyformán kötődő búr kisebbséget sok diszkrimináció éri,

korlátozzák nyelvhasználatukat az oktatásban, közéletben, törvények sokasága hozza hátrányos helyzetbe a fehér munkavállalókat, földjeiket államosítják és rendkívül sok fehér farmer esik gyilkosságok áldozatául.

Ilyen körülmények között pozitívum, hogy a radikális, de inkompetens kormány még saját kisebbségellenes stratégiáját sem képes kivitelezni, ezzel szemben a búr közösség meglehetősen sikeres, kiváló oktatási rendszert tart fent.

Létrehoztak egy több mint 50 intézményt tömörítő szervezetet, a Szolidaritási Mozgalmat, amelynek jelszava „Harcolj és építs!”, nézetükben ugyanis harcolni kell az igazságtalanság ellen és intézményrendszert építeni az utódok érdekében.

Ittlétüknek az a célja, magyarázta Ernst Roets, hogy együtt dolgozzanak olyan konzervatív-keresztény közösségekkel, amelyek történelmének sok közös pontja van az övékével.

Ezért is ígérte meg zárásképpen beszéde végén, hogy „a búrok elmondják majd az önök történetét otthon”.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. szeptember 18., csütörtök

Iskolák felújítása: félmilliárd lejnyi építkezés zajlik Sepsiszentgyörgyön

Sepsiszentgyörgy tanintézményei évtizedekre meghatározó felújításokon esnek át, melyek összértéke meghaladja a 100 millió eurót. Antal Árpád polgármester szerint ezek a fejlesztések fél évszázadra fogják megoldani az oktatási infrastruktúra problémáit.

Iskolák felújítása: félmilliárd lejnyi építkezés zajlik Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés
2025. szeptember 18., csütörtök

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a szexuális erőszakkal vádolt ortodox pópát

Két és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen csütörtökön a bukaresti táblabíróság a szexuális erőszakkal vádolt Visarion Alexa ortodox pópát.

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a szexuális erőszakkal vádolt ortodox pópát
2025. szeptember 18., csütörtök

Kiszivárogtatták a gyorshajtáson ért rendőrfőnök „menekülési útvonalát”

Jóval a megengedett sebesség felett, 109 km/órával száguldott településen belül a Mehedinți megyei rendőrség vezetője szolgálati autójával, és nem volt küldetésen – hozta nyilvánosságra az esetet az Europol szakszervezet.

Kiszivárogtatták a gyorshajtáson ért rendőrfőnök „menekülési útvonalát”
2025. szeptember 18., csütörtök

Kelemen Hunor az árréssapkáról: „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint legalább még hat hónapig meg kell tartani az alapélelmiszerek árréssapkáját, mert „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”.

Kelemen Hunor az árréssapkáról: „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”
Hirdetés
2025. szeptember 18., csütörtök

Több ezer lejes bírságot kaphatnak a felelőtlen kutya- és macskatartók

Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.

Több ezer lejes bírságot kaphatnak a felelőtlen kutya- és macskatartók
2025. szeptember 18., csütörtök

Egyik uniós országban sem nőtt akkorát az építőipar, mint Romániában

Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.

Egyik uniós országban sem nőtt akkorát az építőipar, mint Romániában
2025. szeptember 18., csütörtök

Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól

Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.

Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól
Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól
2025. szeptember 18., csütörtök

Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól

Hirdetés
2025. szeptember 18., csütörtök

Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram

A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).

Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram
Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram
2025. szeptember 18., csütörtök

Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram

2025. szeptember 18., csütörtök

„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest

Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest
„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest
2025. szeptember 18., csütörtök

„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest

2025. szeptember 18., csütörtök

Két javaslata van a kormánynak a helyi önkormányzatok kiadásának csökkentéseire

A kormánynak két javaslata van a helyi önkormányzatok kiadásainak lefaragására: az egyik a bérköltségek 10 százalékos csökkentése, a másik az álláskeret „fékezett módú” 40 százalékos csökkentése.

Két javaslata van a kormánynak a helyi önkormányzatok kiadásának csökkentéseire
Hirdetés