Hirdetés
Hirdetés

A búr és az erdélyi magyar kisebbségi sors közelebb áll egymáshoz, mint gondolnánk

Ernst Roets és Jeney János. Mint Sepsiszentgyörgyön kifejtették: a búrok nagy nyomás alatt vannak •  Fotó: Bodor Tünde

Ernst Roets és Jeney János. Mint Sepsiszentgyörgyön kifejtették: a búrok nagy nyomás alatt vannak

Fotó: Bodor Tünde

Meglehetősen messze élnek tőlünk, nem gondolnánk, hogy sok közös lehetne a búrok és a magyarok, az erdélyiek történelmében, de a Magyar-Dél-afrikai Baráti Társaság által kedd délután szervezett Nemzeti kisebbségi konferencián kiderült, ez tévedés. A Babeș-Bolyai Egyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán megtartott rendezvény célja az volt, hogy a helyi és a meghívott előadók által megrajzolt képben nyilvánvalóvá váljanak a hasonlóságok. Ugyanakkor a találkozótól a szervezők és a vendégek is azt remélik, hogy valamiféleképpen előremozdítják egymás autonómiatörekvéseit.

Bodor Tünde

2024. május 05., 09:562024. május 05., 09:56

2024. június 02., 19:402024. június 02., 19:40

A fekete kontinensről érkező vendégek a Dél-Afrikai Köztársaságban élő búrokat, az egykori holland, francia és német telepesek fehér leszármazottait képviselték, akik jelenleg

2-3 milliós közösséget alkotnak, saját nyelvüket, az afrikaanst beszélik, és ugyanúgy az autonómiáért, közösségi jogokért küzdenek, mint a székelység, az erdélyi magyarság.

A búrokat és az erdélyi kisebbséget összekötő kapocs esetünkben pedig az erdélyi és magyarországi felmenőkkel rendelkező, de a Dél-Afrikai Köztársaságban felnevelkedett Jeney János térképész, aki térségünkben kalauzolta a kisebbségi témában kutató afrikai vendégeket.

Hirdetés

A konferenciát Székely Zsolt, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem docense nyitotta meg, aki első előadóként

a székely közigazgatás történetéről beszélt a szerény létszámú hallgatóságnak.

Megtudhattuk, hogy az összmagyarságban két, nyelvjárásában, néprajzi sajátosságaiban jól elkülönülő népcsoport van: az egyiket az Északnyugat-Magyarországon élő palócok alkotják, a másikat a keleti és a nyugati székelyek. Utóbbiak ugyanúgy határvédő szerepet töltöttek be a magyar állam nyugati határán, de mivel onnan nemigen érkezett támadás, szerepük okafogyottá vált, így jórészt asszimilálódtak. Székely Zsolt 1000 év történelmét átfogó, a legutóbbi időket is felölelő előadása után Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő Időszerű-e a székely autonómia? címmel tekintette át

az 1989-es rendszerváltás utáni területi autonómiatörekvések történetét, fogadtatását, vagyis az autonómiastatútum törvénytervezetként való előterjesztését és ötszörös elutasítását a parlament által.

Annak ellenére, hogy ezt legutóbb vita nélkül lesöpörték a parlament napirendjéről, Kulcsár-Terza József úgy vélekedett, hogy „jó úton járunk.” „Azt szeretnénk, hogy Önök segítsenek abban, hogy elmondják, van Románia területén egy népcsoport, akinek jár az autonómia. Mi Románia határain belül szeretnénk szabadon élni, a többi állítás fals. Ha nemzetközi téren segíthetnek, tegyék meg, önök is számíthatnak ránk” – mondta el Kulcsár-Terza.

Következő előadóként a konferencia ötletgazdája, Jeney János, jelenleg Magyarországon élő és tudományos munkát végző kutató lépett a közönség elé, aki Székelyföld etnikai képe a századelőn, térképeken címmel tartott előadást. Megtudhattuk, hogy mivel a térképek is egyfajta cél érdekében készülnek, az alkalmazott módszerek szerint egészen különböző lehet a végeredmény. Ezt azokkal a térképekkel szemléltette, amelyet a trianoni béketárgyalásokra készítettek a tárgyalófelek a térségben élő különböző nemzetiségekről. Kiderült, hogy

míg Teleki Pál az objektivitásra törekedve több metódussal is a valóságot nagyon megközelítő térképeket készíttetett, a román delegáció olyan térképeket tett a döntéshozók asztalára, amelyek erősen torzítottak, például a hegyek gerincén lévő lakatlan területeket is többségi román lakossággal rendelkezőnek tüntették fel.

Szekeres Attila heraldikus a székely jelképekről és a székelység címerénak kialakulásáról beszélt •  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Szekeres Attila heraldikus a székely jelképekről és a székelység címerénak kialakulásáról beszélt

Fotó: Bodor Tünde

Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, az Erdélyi Címer és Zászlótudományi Egyesület alapítója és elnöke előadásában a régi és az új székely címerről, az azon megjelenő jelképekről szólt. Leszögezte, hogy

a Wikipédiára nem lehet alapozni címertani kérdésekben.

Az biztos, hogy a legrégebbi székely címerek a XVI. század elején egy kardot tartó kart, illetve a karddal átszúrt koronát, szívet és medvefejet ábrázoltak. Az erdélyi fejedelemség az 1659-es országgyűlésen törvénybe foglalta, hogy

a székelyeket a nap és a hold, a vármegyéket a növekvő sas, a szászokat a bástya jelképezi.

Máig a nap és a hold jelennek meg a székely zászlókon és lobogókon.

A búr kisebbség sorsa lehet, hogy a miénknél is rosszabb?

A konferencia utolsó előadóiként a Dél-Afrikából érkezett vendégek szólaltak fel. Ernst Roets jogász vázolta azt a folyamatot, amely odavezetett, hogy az Afrikában fehér kisebbségként élő búr népcsoportot diszkriminálják annak eredményeképpen, hogy

az alkotmány a közösségi jogokat nem ismeri el, csak az egyéni jogoknak szerez érvényt.

Ez a helyzet az 1990-es években gyökerezik, amikor a hidegháború végén Francis Fukuyama politológus a kommunizmus végleges leáldozásával a „történelem végét” és a liberális demokrácia eljövetelét hirdette meg. Samuel Huntington amerikai politológus viszont ellentmondott neki, szerinte ezután a civilizációk összecsapása várható.

Dél-Afrikában ebben a történelmi pillanatban iktatták azt az – akkor nagyon haladónak tekintett – alkotmányt, amely csak az egyéni jogokat ismeri el.

Nelson Mandela apartheid-ellenes aktivista 1990-es szabadulása után, majd elnökké választása után az Afrikai Nemzeti Kongresszus lett a kormánypárt, gyakorlatilag hozzá köthető a kommunista rendszer bevezetése, mely máig uralkodó az egyébként a teljes kollapszushoz közel álló országban. Az óriási területű, nyelvileg és kulturálisan nagyon heterogén Dél-Afrikai Köztársaságban a magát őshonosnak tekintő,

Afrikához és a nyugati kultúrához egyformán kötődő búr kisebbséget sok diszkrimináció éri,

korlátozzák nyelvhasználatukat az oktatásban, közéletben, törvények sokasága hozza hátrányos helyzetbe a fehér munkavállalókat, földjeiket államosítják és rendkívül sok fehér farmer esik gyilkosságok áldozatául.

Ilyen körülmények között pozitívum, hogy a radikális, de inkompetens kormány még saját kisebbségellenes stratégiáját sem képes kivitelezni, ezzel szemben a búr közösség meglehetősen sikeres, kiváló oktatási rendszert tart fent.

Létrehoztak egy több mint 50 intézményt tömörítő szervezetet, a Szolidaritási Mozgalmat, amelynek jelszava „Harcolj és építs!”, nézetükben ugyanis harcolni kell az igazságtalanság ellen és intézményrendszert építeni az utódok érdekében.

Ittlétüknek az a célja, magyarázta Ernst Roets, hogy együtt dolgozzanak olyan konzervatív-keresztény közösségekkel, amelyek történelmének sok közös pontja van az övékével.

Ezért is ígérte meg zárásképpen beszéde végén, hogy „a búrok elmondják majd az önök történetét otthon”.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Az átjárón ment át a szolgálatban lévő rendőr, amikor elütötték Csángőföldön

Szolgálatban lévő rendőrt ütött el egy személygépkocsi Neamț megyében, miközben a rendőr a kijelölt gyalogátkelőhelyen kelt át az úton. A férfi lábsérülést szenvedett és kórházba szállították.

Az átjárón ment át a szolgálatban lévő rendőr, amikor elütötték Csángőföldön
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Hárman voltak, egyikük életébe került a szökés

Egy ukrán állampolgár életét vesztette, miután feltehetően eltévedt a Máramarosi-havasokban. Két másik társát egy határőrökből és hegyimentőkből álló közös csapat segítségével találták meg.

Hárman voltak, egyikük életébe került a szökés
2026. november 22., vasárnap

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódtak, ő és az egyik utasa is meghalt

Egy 33 éves és egy 38 éves nagyzerindi (Zerind) férfi meghalt szombat este, miután autójukkal egy út menti fának ütköztek az Arad megyei Tőzmiske (Mișca) község egyik megyei útján.

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódtak, ő és az egyik utasa is meghalt
2026. november 22., vasárnap

Már szállingózik a hó Székelyföldtől északra, ide is megjön a hideg és a csapadék

Csökkent látótávolság nehezíti vasárnap a forgalmat a 18-as országúton, az 1400 méteren fekvő Borsai-hágón, ahol már szállingózik a hó. A meteorológusok szerint az északról érkező lehűlés és csapadék Székelyföldet is eléri.

Már szállingózik a hó Székelyföldtől északra, ide is megjön a hideg és a csapadék
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Ha nincs autonómia, előbb-utóbb elveszhet a romániai magyarság – Kalmár Ferenc a nemzeti kisebbségek jövőjéről

Európa sokszínűségről beszél, de meg is védi azt? Kalmár Ferenc szerint a nemzeti kisebbségek jogai egyre inkább háttérbe szorulnak, miközben a közösségek megmaradásának egyik legfontosabb biztosítéka az autonómia lehet.

Ha nincs autonómia, előbb-utóbb elveszhet a romániai magyarság – Kalmár Ferenc a nemzeti kisebbségek jövőjéről
2026. november 22., vasárnap

Traktorbalesetet szenvedett, érte jött a mentő, de a kórházba tartva a mentő is ütközött

Betegszállítás közben szenvedett balesetet egy mentőautó szombaton este Vaslui megyében. A mentő, amely egy autósort előzött, hátulról nekiütközött egy másik személygépkocsinak, amely körültekintés nélkül hajtott ki a sorból.

Traktorbalesetet szenvedett, érte jött a mentő, de a kórházba tartva a mentő is ütközött
2026. november 21., szombat

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület.

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba
2026. november 21., szombat

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében

Villámlásra, esőzésre (15–20 cm/négyzetméter), erősödő szélre (50–60 km/óra) és jégesőre figyelmeztetett a Hargita megyei katasztrófavédelem szombaton este.

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében
Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében
2026. november 21., szombat

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében

2026. november 21., szombat

Elismerték, hogy mennyi kellene legyen a vakációs utalvány értéke – köszönő viszonyban sincs a 800 lejjel

A vakációs utalványok értéke egy évre legalább 2500 lej kellene hogy legyen, ennyi ugyanis a turisztikai csomag átlagára, amelyet a romániaiak a turisztikai irodákon keresztül megvásárolnak – jelentette ki Cristian Bărhălescu.

Elismerték, hogy mennyi kellene legyen a vakációs utalvány értéke – köszönő viszonyban sincs a 800 lejjel
Hirdetés