A búr és az erdélyi magyar kisebbségi sors közelebb áll egymáshoz, mint gondolnánk

A búrokat és az erdélyi kisebbséget összekötő kapocs esetünkben pedig az erdélyi és magyarországi felmenőkkel rendelkező, de a Dél-Afrikai Köztársaságban felnevelkedett Jeney János térképész, aki térségünkben kalauzolta a kisebbségi témában kutató afrikai vendégeket.

A konferenciát Székely Zsolt, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem docense nyitotta meg, aki első előadóként

Megtudhattuk, hogy az összmagyarságban két, nyelvjárásában, néprajzi sajátosságaiban jól elkülönülő népcsoport van: az egyiket az Északnyugat-Magyarországon élő palócok alkotják, a másikat a keleti és a nyugati székelyek. Utóbbiak ugyanúgy határvédő szerepet töltöttek be a magyar állam nyugati határán, de mivel onnan nemigen érkezett támadás, szerepük okafogyottá vált, így jórészt asszimilálódtak. Székely Zsolt 1000 év történelmét átfogó, a legutóbbi időket is felölelő előadása után Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő Időszerű-e a székely autonómia? címmel tekintette át

Annak ellenére, hogy ezt legutóbb vita nélkül lesöpörték a parlament napirendjéről, Kulcsár-Terza József úgy vélekedett, hogy „jó úton járunk.” „Azt szeretnénk, hogy Önök segítsenek abban, hogy elmondják, van Románia területén egy népcsoport, akinek jár az autonómia. Mi Románia határain belül szeretnénk szabadon élni, a többi állítás fals. Ha nemzetközi téren segíthetnek, tegyék meg, önök is számíthatnak ránk” – mondta el Kulcsár-Terza.

Következő előadóként a konferencia ötletgazdája, Jeney János, jelenleg Magyarországon élő és tudományos munkát végző kutató lépett a közönség elé, aki Székelyföld etnikai képe a századelőn, térképeken címmel tartott előadást. Megtudhattuk, hogy mivel a térképek is egyfajta cél érdekében készülnek, az alkalmazott módszerek szerint egészen különböző lehet a végeredmény. Ezt azokkal a térképekkel szemléltette, amelyet a trianoni béketárgyalásokra készítettek a tárgyalófelek a térségben élő különböző nemzetiségekről. Kiderült, hogy

Az biztos, hogy a legrégebbi székely címerek a XVI. század elején egy kardot tartó kart, illetve a karddal átszúrt koronát, szívet és medvefejet ábrázoltak. Az erdélyi fejedelemség az 1659-es országgyűlésen törvénybe foglalta, hogy

Máig a nap és a hold jelennek meg a székely zászlókon és lobogókon.

A búr kisebbség sorsa lehet, hogy a miénknél is rosszabb?

A konferencia utolsó előadóiként a Dél-Afrikából érkezett vendégek szólaltak fel. Ernst Roets jogász vázolta azt a folyamatot, amely odavezetett, hogy az Afrikában fehér kisebbségként élő búr népcsoportot diszkriminálják annak eredményeképpen, hogy

Ez a helyzet az 1990-es években gyökerezik, amikor a hidegháború végén Francis Fukuyama politológus a kommunizmus végleges leáldozásával a „történelem végét” és a liberális demokrácia eljövetelét hirdette meg. Samuel Huntington amerikai politológus viszont ellentmondott neki, szerinte ezután a civilizációk összecsapása várható.

Nelson Mandela apartheid-ellenes aktivista 1990-es szabadulása után, majd elnökké választása után az Afrikai Nemzeti Kongresszus lett a kormánypárt, gyakorlatilag hozzá köthető a kommunista rendszer bevezetése, mely máig uralkodó az egyébként a teljes kollapszushoz közel álló országban. Az óriási területű, nyelvileg és kulturálisan nagyon heterogén Dél-Afrikai Köztársaságban a magát őshonosnak tekintő,

Afrikához és a nyugati kultúrához egyformán kötődő búr kisebbséget sok diszkrimináció éri,

Ilyen körülmények között pozitívum, hogy a radikális, de inkompetens kormány még saját kisebbségellenes stratégiáját sem képes kivitelezni, ezzel szemben a búr közösség meglehetősen sikeres, kiváló oktatási rendszert tart fent.

Ittlétüknek az a célja, magyarázta Ernst Roets, hogy együtt dolgozzanak olyan konzervatív-keresztény közösségekkel, amelyek történelmének sok közös pontja van az övékével.

Ezért is ígérte meg zárásképpen beszéde végén, hogy „a búrok elmondják majd az önök történetét otthon”.