Szilágyi Zsolt (fotó) egy kolozsvári sajtótájékoztatón élesen bírálta Bukarest nemrég közvitára bocsátott infrastruktúrafejlesztési tervét. Úgy vélte, a terv „merénylet Erdély gazdasági felemelkedése ellen”. Szilágyi a nyugati cégek romániai befektetéseinek térképével igazolta, hogy elrettenti a befektetőket a romániai infrastruktúra állapota. Ezek a vállalatok – Bukarestet leszámítva – elsősorban a magyar-román államhatár közelében telepednek meg, ahol nem, vagy csak alig kell igénybe venniük a romániai út- és vasúthálózatot.

Az EMNP államfőjelöltje úgy vélte, az egész ország gazdasági fellendülését ássa alá az a koncepcióhiány és korrupció, amely a romániai infrastruktúrafejlesztést az elmúlt 25 évben jellemezte. Példaként hozta fel, hogy míg Olaszországban vagy Franciaországban hárommillió euróból épül meg egy kilométer autópálya, addig Romániában az észak-erdélyi autópálya eddig megépült 52 kilométeres szakasza kilométerenként 28 millió euróba került.

Szilágyi kijelentette, hivatalosan is felkérik a kormányt: mutasson be részletes kimutatást arról, hogy mire költötte az úthasználati díjat, amelyet 1996 óta gyűjtenek be az autósoktól, és azt az adót, amelyet ez év áprilisától az üzemanyag árába építettek be azzal a céllal, hogy legyen pénz az infrastruktúrafejlesztésre. Kijelentette, Romániában vagy Brüsszelnek kellene felügyelnie az útépítéseket, vagy a történelmi régiókra kellene bízni ezek lebonyolítását.

„Az első autópálya-programot és az első tisztességes kormányprogramot is el fogjuk indítani, ha nyerünk” – jelentette ki azokra a kormányprogramokra utalva, amelyek az első ház és első autó megvásárlásához biztosítanak kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget.

Szilágyi Zsolt azt is „Románia működőképessége elleni merényletnek” nevezte, hogy a hosszú távú infrastruktúrafejlesztési terv a létező romániai vasútvonalak 45 százalékának a leépítésével számol. Úgy vélte, ha a pénz a régióknál maradna, Erdélynek jobb esélyei lennének saját út- és vasúthálózatának a fejlesztésére.