Az Antares nemzetközi cégcsoport neve szerepel egy remetei ingatlan kerítésén, az udvaron építkezés zajlik. A tejporgyárral szinte szemközt székgyár épül. A Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon, Bulgáriában, Szerbiában és Romániában jelen lévő vállalkozás itt is munkapontot létesít, a kolozsvári üzemhez fog tartozni. Amint Laczkó mondja: egyelőre.

A remetei származású személy húsz esztendeje dolgozik a cégcsoportnak, tulajdonképpen most visszatér a cég Gyergyószékre. „Valamikor az első lerakatunk, ahol akkoriban csak a csehországi kollégák termékeit forgalmaztuk, Gyergyószentmiklóson volt. Egy kis raktár volt mindössze az egykori szövöde kantinjának emeletén úgy kétszáz négyzetméteren. Látszott, igény van a termékekre, a tulajdonosok értelmét látták a fejlesztésnek, romániai cég megalapításának, de a kikötés az volt, hogy egy nagy városban legyen. Így épült üzem Kolozsváron, eleinte csak forgalmazó cégként, aztán fokozatosan növekedtünk, 2000-től kezdtük a székgyártást, egyszerűbb modellekkel” – emlékszik vissza az évtizedes történetre Laczkó.

Jelen pillanatban 240 féle modellt forgalmaznak, ennek 70 százalékát a cég gyártja le. Az alkatrészeket készen vásárolják, akárcsak a szivacsot, bőrt, és ők szabják-vágják, kárpitozzák, szerelik és csomagolják a székeket. Hogy milyen székek ezek? Laczkó elmondja, e tekintetben sok félreértés van: „Sokan megállítanak Remetén, van, aki jelzi, hogy ő asztalos, tehát hasznát tudjuk venni a székkészítésben, más pedig a jó száraz deszkáját ajánlja fel alapanyagként. Mi fából egyáltalán nem dolgozunk, csak fémvázas székeket készítünk irodákba, illetve lakásokba. Az utóbbi időben kezdtünk készíteni színház- és moziszékeket. Ilyenekkel van berendezve az új csíkszeredai mozi, illetve a maroshévízi művelődési ház.”

Laczkó ma már tízszázalékos társtulajdonosa és ügyvezető igazgatója az Antares romániai cégének, egyébként a cégcsoport olasz tulajdonú. Kolozsváron él, de szeretne újra kétlaki lenni. „Nagyon szívesen járok haza, Remetére, szüleim birtokán házat is építettem a családommal, rendszeresen idehívom kolozsvári barátaimat is, hogy ezt a térséget megszeressék. Én szeretem Kolozsvárt is, de Remetét is, amennyiben lehet, be szeretnék kapcsolódni az életébe” – fogalmaz az üzletember, és ebből adódik a remetei székgyár históriája is.

„Én úgy képzelem, hogy az üzleti életben kell legyenek számok, és kell legyen szív is. Ha csak számok vannak, akkor isten őrizz, ha csak szív van, akkor nincs, ahogy menjen az üzlet. Mindkettő kell, és azokat az embereket tartom példaképemnek, akik ezt a kettőt jól tudják párosítani. Látva Remetének is a helyzetét, a munkahelyhiányt, hogy a jó emberek kénytelenek elmenni, mindig bennem volt a gondolat, hogy tegyünk valamit ez ellen. Próbáltam meggyőzni a cégtulajdonosokat, hogy amennyiben gazdaságilag is megéri, a fejlesztéssel próbáljunk ott munkahelyeket teremteni.”

A beleegyezés után a gazdasági válság következett, Laczkó azt mondja, akkoriban annak is örvendtek, ha a kolozsvári vállalat fennmarad, nemhogy bővítésen gondolkodjanak. A közelmúltban kicsit stabilizálódott a helyzet, nőtt a megrendelés, a kolozsvári üzemet kezdték kinőni. Az is segítette a Remete felé való terjeszkedést, hogy míg Kolozsváron munkaerőhiány van, itt munkahelyekre lenne szükség.

Így kezdődött meg a 2007-ben megvásárolt remetei telken idén márciusban a terveztetés, aztán az építkezés a 2500 négyzetméteren. 900 négyzetméter szolgálja majd a termelést, a többi raktározási felület lesz. A beruházás értéke, teljes felszereltséggel egymillió euró. A vállalkozó megjegyzi: a felület úgy van elhelyezve, hogy szükség esetén könnyen lehessen majd bővíteni. Nagyon pozitívnak minősíti a remetei önkormányzattal való viszonyt, mint mondja, a polgármester többször érdeklődött a haladásról, tavasszal nagy örömmel fogadta a hírt kezdődik a tervezés.

Januárra tervezik az üzem beindítását, egyelőre huszonöt személlyel, munkásokkal, raktárosokkal, sofőrökkel együtt. Az előkészületek, emberek toborzása már folyamatban van. „Találtunk egy részlegvezetőt, nemrég volt az első munkanapja, Kolozsváron. Amíg a gyár felépül, három hónapig itt fog dolgozni. Az alkalmazottak kiválasztása is folyamatban van. Már év elején létesítettünk Remetén egy kis munkapontot, kárpitozóműhelyt hat emberrel, ők már betanultak. Múlt szombaton pedig interjúsorozat volt, varrónőket kerestünk, két-három hónapig ők is Kolozsváron fognak dolgozni, mert például a bőrszékeken sok és igényes varrás szükséges. A következő alkalmazás a részleg beindulásakor várható, és aztán ha fejlesztésre lesz lehetőség, újra toborozzuk a munkaerőt. Én lennék a legboldogabb, ha erre mihamarabb sor kerülhetne” – fogalmazott Laczkó Csaba. A bérezésről érdeklődve elmondta, a gyergyói átlag fölötti juttatást tervezik nyújtani az alkalmazottaknak. Jó emberekre számítanak, hosszú távon.