Nemcsak a székely zászlót kell levenni, a város két fehér és egy piros sávot, valamint három nefelejcset megjelenítő lobogója sem maradhat a polgármesteri hivatal épületének homlokzatán, miután a Marosvásárhelyi Ítélőtábla megerősítette a Hargita Megyei Törvényszék idén áprilisban hozott elsőfokú ítéletét. Az ítélőtábla alaptalannak minősítette a megyeszékhely polgármestere által benyújtott fellebbezést, ezzel a törvényszéki döntés jogerőre emelkedett.

A Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), amely a Községháza és Városháza feliratok eltávolításáért is perek sokaságát folytatja, pontosan egy éve nyújtotta be azt a keresetlevelet a Hargita Megyei Törvényszékre, amelyben azt kérte, kötelezzék a csíkszeredai polgármestert a városháza homlokzatára kitűzött székely zászló, illetve a város lobogójának eltávolítására. A törvényszékhez benyújtott keresetlevél szóhasználata szerint a „Székely Nemzeti Tanács székely zászlóként is ismert” lobogóját törvénytelenül tűzték ki a városháza homlokzatára, akárcsak a két, „piros csíkos fehér zászlót”, amelyet Csíkszereda zászlójaként ismernek. Ez a szóhasználat egyébként a törvényszék elsőfokú ítéletének ismertetőjében is megjelenik.

A zászlók levételét a 2001. évi 1157-es kormányhatározat, illetve az 1994. évi 75-ös törvény előírásaira alapozva kérték, kiemelve, hogy más országok lobogóit csak román zászlóval együtt, hivatalos látogatások, ünnepségek, nemzetközi fesztiválok alkalmával szabad kitűzni. „Romániában egyetlen személy vagy szervezet arra vonatkozó joga sem ismert, hogy középületre tűzzön ki egy általa elfogadott, sajátos jelképet hordozó zászlót” – olvasható az egyesület érvelése a keresetlevélben. Az egyesület úgy értékeli, egy ilyen zászló középületre vagy közterületre való kitűzése „az entitás hivatalos létezésének hamis látszatát kelti, és azt, hogy ez a romániai helyi hatóságokhoz tartozik”.

A Marosvásárhelyi Ítélőtábla ezúttal sem vette figyelembe Füleki Zoltán alpolgármester csíkszeredai polgárként benyújtott perbe avatkozási kérését. A beavatkozási kérés elfogadására azért van szükség, mert jogerős kedvezőtlen döntés esetén a polgármester nem fordulhat jogorvoslatért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, egy magánszemély viszont igen. Ezért most, akárcsak a korábbi két esetben, ismét kezdeményezi a jogerős ítélet semmissé nyilvánítását egy rendkívüli perorvoslati eljárás keretében.

„Előre lehetett ezt borítékolni, minden azt igazolja, hogy ezek a perek egy sablon szerint vannak lejátszva, ez nem igazságszolgáltatás ebben az esetben, hanem inkább egy színjáték” – értékelt. Füleki azt mondta, arra számít, hogy az RMDSZ parlamenti képviselete segítségével sikerül egy olyan törvénymódosítást elfogadtatni, amely a nemzetiségeknek is megengedi az identitáshoz való jogot, úgy, ahogy ezt az alkotmány előírja, a nyelv és a szimbólumok használatával együtt.