Novemberben Gyimesközéplokon adták át az Illyés Gyula közművelődési életműdíjat Halász Péter néprajzkutatónak (középen). Archív
Fotó: Gábos Albin
Bővítette online tevékenységei körét a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI). Amint Závogyán Magdolna ügyvezetőtől megtudtuk, ősztől újabb felület áll az érdeklődök rendelkezésére.
2020. június 02., 14:252020. június 02., 14:25
– A Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) több olyan projektet is kezel, mint például a Komatál Program, amelybe bevonták a határon túli magyar közösségeket is. A járvány miatti korlátozások mennyire nehezítették meg ezek lefolyását?
– A Nemzeti Művelődési Intézet tevékenysége szorosan kapcsolódik a hazai és Kárpát-medencei közösségekhez, településekhez, szakmai szervezetekhez. Tevékenységünk során munkatársaink, a képzéseinken, programjainkon résztvevő szakemberek, partnereink, valamint családtagjaik biztonsága, egészsége kiemelt jelentőségű, ezért sok programunk átalakítva, részben online módon valósult meg. Mindannyiunk sajnálatára a koronavírus-járvány miatt őszi időpontra került az épület tervezett hivatalos átadása és az ahhoz kapcsolódó többnapos megnyitó eseménysorozat. Ugyanakkor a szükséges biztonsági előírások betartásával a Komatál Program folytatódott. Közleményt adtunk ki, melyben arra kértük a Komatál Közösségeket, hogy fokozottan tartsák be az egészség-biztonsági előírásokat: telefonon vagy online video-megbeszélésen egyeztessék egymás között a teendőket, s kizárólag olyan otthonban készítsenek ételt az újszülöttes család részére, ahol nincs beteg családtag.
– Apropó korlátozások, azok ugyan megszorításokat hoztak, ám a kialakult helyzet egyben új lehetőségeket, új területeket nyitott meg. Adódtak ilyenek az Ön által irányított intézménynél?
Kultúrstratégiai szervezetként a Nemzeti Művelődési Intézet a közművelődési módszertani szolgáltatásokat természetesen a világjárvány idején is biztosítja a szakmai hálózat részére. Ennek érdekében szakmai képzéseinket távoktatásos formában valósítjuk meg, online elérhetővé tettük a Szín Közösségi Művelődés folyóirat 24 évfolyamát, módszertani filmtárunk új elemekkel gazdagodott, valamint megkezdtük egy, a helyi aktivitásokat gyűjtő és rendszerező online közösségi felület fejlesztésének kidolgozását is. Rendszeres felméréseket végeztünk arra vonatkozóan, hogy a közművelődési hálózat hogyan reagált a kialakult helyzetre, és milyen módszertani megoldásokkal tudták megtartani a közösségeiket abban az időszakban, amikor a személyes kontaktusra egyáltalán nem volt lehetőség. Az összegyűjtött tapasztalatokból visszajelzéseket küldtünk az országos hálózatnak, ami tovább segítette az intézményeket a megoldások megtalálásában a példaértékű jó gyakorlatok átvételével.
– Elképzelhető, hogy a koronavírus-járvány második hulláma miatt a hatóságok ismét kénytelenek lesznek korlátozni a közösségi rendezvényeket, eseményeket. Az NMI nagy hangsúlyt fektet a közösségépítésre, a munkában mekkora szerepet, hangsúlyt kaphatnak a digitális megoldások a jövőben?
– A járványhelyzet kész tények elé állított minden kulturális intézményt, mi is, mint minden kulturális intézmény azon dolgoztunk, hogy olyan megoldásokat dolgozzunk ki, amelyek lehetővé teszik az intézményeknek, közösségeknek, hogy a polgárok ne legyenek elszigeteltek a négy fal között.
A személyes értekezleteket felváltotta az online team értekezlet, amellyel rengeteg időt és utazást takaríthatunk meg. Kiadványaink egy része már eddig is elérhető volt az interneten, de a mostani látogatottsági és letöltési adatok azt mutatják, érdemes bővíteni ezt is. A közösségépítő képzéseknél, amint lehet, újra lesz személyes részvétel, de a pandémia idején elkészült digitális háttéranyagok már nagyobb arányban segítik majd az otthoni felkészülést.
Az ősszel induló aszakkör.hu felület nem a valóságos, személyes részvételen alapuló kézműves szakkörök ellenpontja, hanem olyan tevékenységtámogató felület, amely egyrészt segíti, hogy az érdeklődők kedvet kapjanak egy-egy tevékenység folytatásához, és majd később, ha a járványügyi helyzet engedi, megkönnyíti egy valós kézműves szakkörhöz való kapcsolódást. Többek között hímzéshez, gyöngyfűzéshez, horgoláshoz vagy éppen mézeskalács-készítéshez csatlakozhatnak az érdeklődők. Másrészt lehetőséget ad azoknak, akik mozgásukban korlátozottak, vagy távolabb élnek, hogy bekapcsolódhassanak egy-egy szakkör munkájába. Ez most, a vírusveszély idején különösen aktuális, de annak elmúltával is sokan lesznek olyanok, akiknek közösséget, kikapcsolódást és aktivitást nyújthat ez a szolgáltatás.
A Népművészeti Egyesületek szövetségével közösen kidolgoztuk a módszertant, megterveztük a tevékenységeket, folynak a forgatások, amelyek néhány hónap múlva a nyilvános felületen is elérhetővé vállnak.
– Novemberben Gyimesközéplokon adták át az Illyés Gyula közművelődési életműdíjat Halász Péter néprajzkutatónak. Elképzelhető, hogy az idén is határon túli helyszínen kerül sor a díjátadásra?
– Jelenleg a felterjesztések időszakában vagyunk, így nehéz megjósolni, hogy idén ki kapja a díjat, hiszen még nem tudjuk, hogy kiket jelölnek elismerésre méltónak a felterjesztő intézmények, szervezetek, magánszemélyek. A díjátadás tavaly eredetileg a stratégiai konferenciánk keretében zajlott Lakiteleken, de mivel Halász Péter az eseményen személyesen nem tudott részt venni, és a Teremtő kegyelméből éppen azokban a napokban ünnepelte 80. születésnapját, így Lezsák Sándorral, a népfőiskola Alapítvány elnökével személyesen – egy kis ünnepséggel megfűszerezve – adtuk át az elismerést a kitüntetettnek.
S ne csak az életműdíjra, hanem a Nemzeti Művelődési Intézet által alapított további elismerésekre is várjuk a javaslatokat: a Beke Pál-díjra, a Karácsony Sándor-díjra és a Közösségépítő Önkéntes Díjra is. Minél nagyobb számban érkeznek a felterjesztések a Kárpát-medencei területekről, annál nagyobb az esélye annak, hogy valamelyik díjat idén is egy arra érdemes külhoni szakember vagy önkéntes kapja meg.
– Közeledik a Nemzeti Összetartozás Napja, számos közéleti szereplő, művész, sportoló fogalmazza meg üzenetét a határon túli magyarságnak. Mit üzen Závogyán Magdolna?
– Az összetartozást a nemzet értékeit, kultúráját, eleink eredményeit őrző és továbbadó közösségek teszik élővé. Azok a közösségek, akik a legzordabb időkben is kiálltak magyarságukért, akik féltve óvtak mindent, ami magyar identitásukat megtartotta.
Anyanyelvünk, hagyományaink, népzenénk, táncaink, népmeséink és helyi épített örökség megőrzésével, hitükkel és kitartásukkal lehetővé tették az egyedülálló magyar kulturális értékek megmentését, továbbadását a minket megelőző, a most élő és a születendő nemzedékeknek. Bátorságukkal, elkötelezettségükkel a nemzet megmaradását és téren és időn átívelő összetartozását szolgálták és szolgálják.
Határozatot készül elfogadni csütörtöki ülésén a kormány arról, hogy korábban folyósítják a májusi nyugdíjakat – tudta meg szerdán az Agerpres munkaügyi minisztériumi forrásokból.
Több mint egy százalékponttal emelkedett az RMDSZ önkormányzati jelöltjeinek támogatottsága áprilisban az egy hónappal korábbi adatokhoz képest – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató helyhatósági választásokkal kapcsolatos friss felméréséből.
A Richter-skálán 3,3-as erősségű földrengés volt szerda hajnalban Vrancea megyében.
Marcel Ciolacu kormányfő kedden felkérte Simona Bucura-Oprescu munkaügyi minisztert, hogy intézkedjen annak érdekében, hogy a nyugdíjasok még az ortodox húsvét előtt kézhez kapják nyugdíjukat. Az ortodox húsvét idén május a május 4-5-i hétvégére esik.
Marcel Ciolacu bejelentette, hogy a kormány keddi ülésén összesen 260 millió lej értékben hagynak jóvá infrastrukturális beruházásokat a szállítás és a környezetvédelem ágazatában.
Romániában nem a megélhetéssel kapcsolatos gondok, hanem az ország háborúba sodródásának lehetősége miatt aggódnak a legtöbben – mutatta ki az INSCOP közvélemény-kutató hétfőn közzétett felmérésében.
Változik a Román Posta alegységeinek nyitásrendje május elseje, illetve az azt követő ortodox húsvét okán – derül ki a szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményből.
Havazásra vonatkozó elsőfokú (sárga jelzésű) riasztás lép érvénybe hétfő délután 6 órától a Déli-Kárpátokban és a Kárpát-kanyarban.
A romániai lakosság közel fele a 22 és 24 Celsius-fok közötti vagy e feletti hőmérsékleten érzi jól magát otthonában; több mint 40 százalék már telepített intelligens termosztátokat a hőmérséklet szabályozására.
Idén januártól március végéig 28 838 családon belüli erőszakos esetben járt el a rendőrség és 2945 távoltartási parancsot adott ki, amelyek közül 1178-ból lett bírósági távoltartási végzés.
szóljon hozzá!