Visszautasították az anyaországi egyetemek a mesterire jelentkező erdélyieket

Diszkriminációval vádolják a magyarországi Oktatási Hivatalt azok az erdélyi magyar egyetemi hallgatók, akik az anyaországban járnának magiszteri képzésre. A fiatalok kifogásolják, hogy a magyarországi felsőoktatási intézmények idén nem fogadják el az oklevelet helyettesítő igazolást. Míg az Oktatási Hivatal szerint a döntés végleges, Soós Anna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese úgy nyilatkozott, megegyezett a magyar kormány képviselőivel, hogy az oklevelek hiányában is elfogadják a romániai diákok jelentkezését.

Pap Melinda

2014. július 21., 20:572014. július 21., 20:57

Diszkriminációval vádolják a magyarországi Oktatási Hivatalt azok az egyetemi tanulmányaikat magyarul végzett hallgatók, akik Magyarországon jelentkeztek magiszteri képzésre. A romániai egyetemeken alapképzést végzett fiatalok azt kifogásolják, hogy a magyarországi felsőoktatási intézmények a korábbi évektől eltérően idén nem fogadják el az egyetemi oklevelet helyettesítő igazolást, és erről csupán pár nappal a végső leadási határidő előtt tájékoztatták az érintetteket.

A Facebook közösségi portálon Határon túli felvételizők hátrányos megkülönböztetése ellen néven szerveződő érintettek azt hangsúlyozzák, hogy önhibájukon kívül – a romániai oktatási minisztériumot érintő korrupciós botrány miatt – nem tudnak egyetemi oklevelet felmutatni jelentkezéskor, és arra kérik az Oktatási Hivatalt, találjon megoldást problémájukra.

Önhibájukon kívüli elutasítás

Az érintettek közös állásfoglalásban hívják fel az illetékesek figyelmét a tényekre, rámutatva: a romániai oktatási minisztérium csak a sikeres záróvizsgát követően egy évvel állítja ki a felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet, addig egy igazoló dokumentumot kapnak kézhez a diákok.

Bár a jogszabály szerint a végzősöknek lehetőségük van sürgősségi eljárást kérvényezni, idén a minisztériumot érintő korrupciós botrány miatt ez nem lehetséges. Így – mint rámutatnak – az egyetemi oklevelet tőlük teljesen független okokból nem állt módjukban július 10-ig az e-felvételire feltölteni, és a jelenlegi állapot szerint továbbra sem áll módjukban ezt a hiányt pótolni.

A felvételizni vágyók arra is felhívják a figyelmet, hogy a romániai felsőoktatási intézmények által kibocsátott, egy évig érvényes igazolás egyenértékű az egyetemi oklevéllel, mint az szerepel is rajta: „Az igazolás ugyanazokkal a jogokkal ruházza fel a birtokosát, mint a diploma” („Adeverinta confera titularului/ei acelasi drepturi legale ca si diploma”).

„A felsőfokú továbbképzésre való jelentkezéskor és felvételikor a romániai egyetemekről jelentkezők nem láthatták előre a jelenleg kialakult helyzetet. A felvételibe, melynek sikerébe pontszámaink alapján bízhatunk, a befektetett energia, idő és pénz önhibánkon kívül, utólag hiábavalónak bizonyul” – mutatnak rá közös állásfoglalásukban az egyetemi hallgatók.

„Úgy gondoljuk, hogy ez a probléma nem személyes ügyünk, hanem a két állam közötti megfelelő kommunikáció hiányának következménye. Ezt a helyzetet elfogadhatatlannak tartjuk, és tisztelettel kérjük az Oktatási Hivatalt, találjon megoldást a problémánkra” – zárják állásfoglalásukat a fiatalok.

„Veszélyben az erdélyi értelmiség jövője”

A magyarországi magiszteri képzésre jelentkezők a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) segítségét is kérték az ügyben. A kincses város felsőoktatási intézményeiben tanuló magyar diákok érdekvédelmi szervezete hivatalos levélben fordul az Oktatási Hivatalhoz, Majer Melinda főosztályvezetőhöz, kérve, hogy hivatalos levélben indokolja meg a kialakult helyzetet a megfelelő megoldás megtalálása érdekében.

„Románia és Magyarország oktatási rendszerének disszonanciája, az új törvények behozatala és az érintettek nem megfelelő tájékoztatása ahhoz vezetett, hogy több tucat frissen végzett romániai magyar hallgatónak a továbbtanulási lehetőségei korlátozottak a romániai és a magyarországi felsőoktatási intézményekben egyaránt” – hívja fel a figyelmet hétfői közleményében a diákszövetség.

Mint rámutatnak, a kialakult helyzetet elfogadhatatlannak tartják, hiszen hátrányos helyzetbe kerülnek azok a romániai magyar hallgatók, akik Magyarországon szeretnék folytatni tanulmányaikat. „Veszélyben van az erdélyi értelmiség jövője” – zárja közleményét a KMDSZ.

Végleges a döntés?

A magyarországi Oktatási Hivatal tájékoztatási osztálya hétfőn arról értesítette a Krónikát, hogy az egyetemet végezett erdélyi magyar fiatalok esetében nem tehet kivételt, ahogy az érettségi diplomával még nem rendelkező középiskolások esetében tette.

Mint mondták, azok jelentkezését, akik nem tudnak egyetemi oklevelet felmutatni, nem tudják elfogadni, ők csak a következő tanévben, az oklevél felmutatásakor nyerhetnek felvételt. Mint megtudtuk, a döntés véglegesnek tekinthető, nem valószínű, hogy utólag módosítanak rajta.

Ezzel szemben Soós Anna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese a Transindex hírportálnak azt nyilatkozta, hogy a hétfői nap folyamán tárgyalt a magyarországi kormány Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó, felsőoktatásért felelős államtitkárság illetékeseivel, és abban egyeztek meg, hogy az oklevelek hiányában is elfogadják a romániai magyar diákok jelentkezését.

„A magyarországi államtitkársággal hétfőn beszéltem a problémáról, és az a megoldás született, hogy elfogadják az oklevelek kibocsátásáig érvényes igazolásokat, amelyeknek az érvényességi ideje 12 hónap” – mondta a rektorhelyettes, aki abbéli reményét is kifejezte, hogy a megoldást gyakorlatba is ültetik majd.

Király András, a romániai oktatási minisztérium államtitkára a hírportálnak azt mondta, tárcaközi egyeztetés révén próbálják megoldani a helyzetet, és a keddi nap folyamán felveszik a kapcsolatot a magyar féllel.

Az Oktatási Hivatal mostani döntése egyébként azért meglepő, mivel a magyarországi egyetemeken tanulni vágyó, idén érettségizett, azonban oklevéllel még nem rendelkező középiskolások esetében elfogadja az azt helyettesítő igazolást. Ezt az intézmény múlt kedden erősítette meg lapunknak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 16., vasárnap

Busztragédia Magyarországon több halálos áldozattal

Több ember is életét vesztette az M3-as autópályán szombatról vasárnapra virradó éjszaka történt buszbalesetben – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI megkeresésére.

Busztragédia Magyarországon több halálos áldozattal
Hirdetés
2026. augusztus 15., szombat

Milliárdos házaspár adományából avatták fel Európa legmagasabb Mária-szobrát – videóval

Óriási Mária-szobrot avattak fel a közép-lengyelországi Torun városához közeli Konotopie faluban. A lengyel milliárdos házaspár adományából megvalósult, 55,6 méter magas emlékmű Európa legnagyobb ilyen jellegű emlékművének számít.

Milliárdos házaspár adományából avatták fel Európa legmagasabb Mária-szobrát – videóval
2026. augusztus 13., csütörtök

Energiaügyi előrejelzés: most még nőhet az olajár, de megbecsülték, mikorra rendeződhet a helyzet

Az USA energiaügyi hivatala jelentősen, hordónként átlagosan 86,81 dollárra emelte a Brent nyersolaj 2026-os világpiaci átlagárára vonatkozó előrejelzését a korábbi 82 dollárról a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások tartós fennakadása miatt.

Energiaügyi előrejelzés: most még nőhet az olajár, de megbecsülték, mikorra rendeződhet a helyzet
2026. augusztus 09., vasárnap

Nem csak nálunk van gond: történelmi mélyponton az Egyesült Államok legnagyobb víztározójának szintje

Történelmi mélypontra csökkent a Lake Mead, az Egyesült Államok legnagyobb víztározójának vízszintje szombaton – derül ki a vízügyi hatóságok adataiból.

Nem csak nálunk van gond: történelmi mélyponton az Egyesült Államok legnagyobb víztározójának szintje
Hirdetés
2026. augusztus 08., szombat

A Tate-testvérek szabadlábra helyezését kérik ügyvédeik

Andrew és Tristan Tate influenszerek ügyvédei pénteken azt kérték egy amerikai bírótól, hogy óvadék ellenében helyezze szabadlábra ügyfeleiket a miami börtönből.

A Tate-testvérek szabadlábra helyezését kérik ügyvédeik
2026. július 31., péntek

Migrációs válság Ceutában: több tízezer határsértő jutott be a spanyol városba Marokkó felől

Megerősítették a biztonsági intézkedéseket a ceutai határ mindkét oldalán péntekre virradó éjjel, miután Marokkó felől tömegesen, a hatóságok első becslései szerint mintegy 40 ezren jutottak be az észak-afrikai autonóm spanyol városba.

Migrációs válság Ceutában: több tízezer határsértő jutott be a spanyol városba Marokkó felől
2026. július 28., kedd

Szentségtörő üzenetek és vandalizmus a medjugorjei Mária-szobornál – térfigyelő rögzítette a gyújtogatást

Megrongálták a medjugorjei Mária-szobrot és felgyújtották a helyi Szent Jakab-templom szabadtéri oltárát néhány nappal a Mladifest nemzetközi katolikus ifjúsági találkozó kezdete előtt.

Szentségtörő üzenetek és vandalizmus a medjugorjei Mária-szobornál – térfigyelő rögzítette a gyújtogatást
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Őrizetbe vették a Romániában is súlyos bűncselekményekkel vádolt Tate testvéreket

Őrizetbe vették Miamiban a férfiak felsőbbrendűségét hirdető amerikai-brit influencert, Andrew Tate-et és testvérét, Tristant. Az intézkedésre az Egyesült Királyság kérésére került sor, amely nemi erőszak vádja miatt kezdeményezte a kiadatásukat.

Őrizetbe vették a Romániában is súlyos bűncselekményekkel vádolt Tate testvéreket
2026. július 17., péntek

Mostantól börtönök őrzésére is használhatóak a nílusi krokodilok Izraelben

Izraelben a környezetvédelmi miniszter megszelídített vadállattá minősítette át a nílusi krokodilokat, hogy a természetvédelmi hatóságok tiltakozása ellenére börtönök őrzésére is alkalmazhassák őket – jelentette az izraeli média pénteken.

Mostantól börtönök őrzésére is használhatóak a nílusi krokodilok Izraelben
2026. július 15., szerda

Zelenszkij: Ukrajna évi 10 millióról 20 millióra tervezi emelni dróngyártási kapacitását

Ukrajna jelenleg évente 10 millió drónt gyárt, és ezt a mennyiséget 20 millióra tervezi növelni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Kijevben, az ukrán államiság napja alkalmából rendezett ünnepségen.

Zelenszkij: Ukrajna évi 10 millióról 20 millióra tervezi emelni dróngyártási kapacitását
Hirdetés