
Romániának nem érdeke, hogy kártérítést fizessen ahelyett, hogy járadékot kapna a Verespatakra tervezett aranybánya hasznából – jelentette ki Victor Ponta a hétvégén.
2014. május 04., 17:302014. május 04., 17:30
A miniszterelnök arra reagált, hogy a ciántechnológiás bányaberuházás engedélyezésére 15 éve váró kanadai főrészvényes, a Gabriel Resources a napokban ismét kártérítési perrel fenyegette meg a román hatóságokat, közölve: nemzetközi kereskedelmi választottbírósághoz készülnek fordulni az engedélyezési folyamat elhúzódása miatt.
Jonathan Henry, a verespataki kitermelésre létrehozott Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) vegyes vállalatban 80 százalékos részesedésű Gabriel Resources vezérigazgatója a kanadai The Glode and Mail című lapnak adott interjúban jelezte: nem remél előrelépést a bányaberuházás engedélyezésében, ezért a román állam ellen kártérítési perre készül.
Tavaly Dan Şova infrastrukturális beruházásokért és külföldi befektetésekért felelős tárca nélküli minisztert is arra figyelmeztetett, hogy az RMGC nemzetközi választottbírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a bukaresti hatóságok kibocsássák számára a kitermelés beindításához szükséges engedélyeket. Sajtóinformációk szerint a kanadai fél kártérítési igénye négymilliárd dollárra tehető.
Victor Ponta szombaton emlékeztetett, hogy kormányának a verespataki beruházást segítő tavalyi törvénytervezete mögül akkori liberális koalíciós partnere kihátrált. Azt azonban nem tette egyértelművé, hogy az új kormánykoalícióval – amelyben az RMDSZ vezeti a Verespatak-ügyben kulcsszerepet játszó környezetvédelmi és kulturális tárcát – ismét megpróbálja-e elfogadtatni a jogszabályt.
„Nem akarom, hogy a munkahely-teremtés és a bányajáradék haszna helyett a román állam kártérítést fizessen. Éppen elég kárpótlást fizettünk más ügyekért. Többet nem mondhatok, mert úgy értettem, nemzetközi perről van szó, de ha erre sor kerül, természetesen harcolni fogok Románia érdekeiért. Szükség van egy törvényre, és azt csak a parlament fogadhatja el” – idézte a kormányfőt az MTI.
Az RMGC már korábban bejelentette, hogy az engedélyezés elhúzódása miatt májustól elbocsátja 400 romániai alkalmazottját. A befektetők fenyegetőzését sokan annak tulajdonítják, hogy a bukaresti képviselőház ezen a héten szavaz a szenátusban már elutasított Verespatak-tervezetről.
Több ember is életét vesztette az M3-as autópályán szombatról vasárnapra virradó éjszaka történt buszbalesetben – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI megkeresésére.
Óriási Mária-szobrot avattak fel a közép-lengyelországi Torun városához közeli Konotopie faluban. A lengyel milliárdos házaspár adományából megvalósult, 55,6 méter magas emlékmű Európa legnagyobb ilyen jellegű emlékművének számít.
Az USA energiaügyi hivatala jelentősen, hordónként átlagosan 86,81 dollárra emelte a Brent nyersolaj 2026-os világpiaci átlagárára vonatkozó előrejelzését a korábbi 82 dollárról a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások tartós fennakadása miatt.
Történelmi mélypontra csökkent a Lake Mead, az Egyesült Államok legnagyobb víztározójának vízszintje szombaton – derül ki a vízügyi hatóságok adataiból.
Andrew és Tristan Tate influenszerek ügyvédei pénteken azt kérték egy amerikai bírótól, hogy óvadék ellenében helyezze szabadlábra ügyfeleiket a miami börtönből.
Megerősítették a biztonsági intézkedéseket a ceutai határ mindkét oldalán péntekre virradó éjjel, miután Marokkó felől tömegesen, a hatóságok első becslései szerint mintegy 40 ezren jutottak be az észak-afrikai autonóm spanyol városba.
Megrongálták a medjugorjei Mária-szobrot és felgyújtották a helyi Szent Jakab-templom szabadtéri oltárát néhány nappal a Mladifest nemzetközi katolikus ifjúsági találkozó kezdete előtt.
Őrizetbe vették Miamiban a férfiak felsőbbrendűségét hirdető amerikai-brit influencert, Andrew Tate-et és testvérét, Tristant. Az intézkedésre az Egyesült Királyság kérésére került sor, amely nemi erőszak vádja miatt kezdeményezte a kiadatásukat.
Izraelben a környezetvédelmi miniszter megszelídített vadállattá minősítette át a nílusi krokodilokat, hogy a természetvédelmi hatóságok tiltakozása ellenére börtönök őrzésére is alkalmazhassák őket – jelentette az izraeli média pénteken.
Ukrajna jelenleg évente 10 millió drónt gyárt, és ezt a mennyiséget 20 millióra tervezi növelni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Kijevben, az ukrán államiság napja alkalmából rendezett ünnepségen.
szóljon hozzá!