Közölte: a népszámlálás részletes eredményeit jövőre elemzi ki az RMDSZ.

Kelemen Hunor köszönetet mondott a romániai magyaroknak, akik büszkén kiálltak a magyarságuk mellett, és mindazoknak, akik megszervezték vagy valamilyen formában segítették a lekérdezés mindkét szakaszát: a számlálóbiztosoknak, a történelmi magyar egyházaknak, a civil szervezeteknek, a sajtó képviselőinek és az RMDSZ-ben dolgozó kollégáknak egyaránt.

– zárta közleményét az RMDSZ elnöke.

Megállíthatatlan elöregedés?

Az idei népszámlálás előzetes eredményei szerint Románia állandó lakossága 19,05 millió fő, akiknek 51,5 százaléka nő – írja az Agerpres hírügynökség az Országos Statisztikai Intézet (INS) tájékoztatására hivatkozva. A közlemény szerint a lakosság 52,2 százaléka, 9,941 millió személy városon él. Az INS megállapította, hogy

a 2011-es népszámláláshoz képest nőtt a 65 éves vagy ennél idősebb népesség aránya. Az adatok szerint az öregedési index közel húsz százalékponttal csökkent: a 2011-es népszámláláskor mért 101,8-ról 121,2-re nőtt a száz fiatalra jutó idős személyek száma.

Noha a fiatalok (15 év alattiak) száma 115 700 fővel csökkent, a teljes népességen belüli arányuk enyhén, 16,1 százalékra nőtt (a 2011-es 15,9 százalékról), míg a 65 évesnél idősebbek teljes népességen belüli aránya közel félmillió fővel, azaz 3,5 százalékponttal nőtt (a 2011-es 16,1 százalékról 19,6 százalékra).

Állandó fogyásban

A 2011-es népszámláláskor regisztrált állandó népességhez képest

A 42 megyéből (beleértve Bukarestet is) 39-nek csökkent a lakossága. Kivételt képez Ilfov megye, amely 153 900 fővel gyarapodott, valamint Beszterce-Naszód és Suceava megye, amelyek 9800, illetve 7700 lakossal gyarapodtak.

A legnagyobb népességcsökkenést Krassó-Szörény (mínusz 16,6 százalék, azaz 49 ezer fővel kevesebb) és Teleorman (mínusz 14,9 százalék, azaz 56 600 fővel kevesebb) megyében regisztrálták. Abszolút értékben Bukarest megyében volt a legnagyobb népességveszteség, 166 400 fő (mínusz 8,8 százalék), ezt követte Prahova (mínusz 67 800 fő, azaz 8,9 százalék) és Dolj (mínusz 61 100, azaz 9,3 százalék) megye.

Etnikum és vallás

A népszámláláson a 19,05 millió fős állandó lakosságból 16,5 millió személy nyilatkozott az etnikai hovatartozásáról. A 16,5 millió személy közül

• 14,8 millióan (89,3 százalék) románnak,

• 1,002 millióan (6 százalék) magyarnak,

• 569 500-an (3,4 százalék) romának vallották magukat.

• A 20 ezres létszámot meghaladó etnikai közösségek az ukránok (45 800 fő), a németek (22 900) és a törökök (20 900).

A népszámláláson 16,551 millió személy nyilatkozott az anyanyelvéről: 91,6 százalékuk a románt, 6,3 százalékuk a magyart jelölte meg a válaszában. A roma anyanyelvűek aránya 1,2, az ukrán anyanyelvűeké pedig 0,2 százalékos.

A felekezeti hovatartozásáról 16,397 millió személy nyilatkozott:

• 85,3 százalék az ortodox,

• 4,5 százalék a római katolikus,

• 3 százalék a református,

• 2,5 százalék a pünkösdista vallást jelölte meg a válaszában.

Aktív és inaktív

Az állandó lakosság közel fele (47,9 százalék) házasságban él, 4,495 millióan közülük férfiak, 4,629 millióan nők. Ötből két személy soha nem volt házas, a teljes állandó lakosság 5,2 százaléka özvegy. A teljes állandó lakosság 43,5 százaléka rendelkezik középfokú, 40,5 százaléka alacsony, 16 százaléka pedig felsőfokú iskolai végzettséggel.

Az inaktív népesség 10,868 millió személyből áll, akiknek kétötöde (39,5 százaléka) nyugdíjas vagy szociális segélyben részesül, közel egyharmada (32 százalék) pedig diák és egyetemi hallgató.