Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:09

Egy traktor és egy fa közé szorulva vesztette életét

17:59

Húsvéti lakoma mértékkel: így előzhető meg a túlevés és az ételpazarlás

17:06

Ismét lőgyakorlat lesz a Kerekerdőn

15:58

Több mint 240-en haltak meg közúti balesetben az év eleje óta

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szörnyű tragédia nagypéntekre virradóan: bennégett egy utas a kamionnal ütköző személyautóban

Két fiatal rezidens orvos halt meg két hét alatt

Több mint 40 millió eurós beruházás indult Székelyudvarhelyen

Elhagyhatta az országot a Sepsiszentgyörgyről eltűnt tinédzser

Őrizetbe vették a Csíkszeredában magát mutogató fiatalt

Elhagyhatta az országot a Sepsiszentgyörgyről eltűnt tinédzser

Vízi Elemér: a hit nem magánügy

Nemsokára csak érvényesített jegy jogosít fel a tömegközlekedésre Székelyudvarhelyen

Feljelentést tesznek az udvarhelyieket ért magyarellenes futballincidens miatt

Elnökválasztás: George Simion 31 százalékon, Nicușor Dan 28 százalékon áll egy felmérés szerint

Szomorú tények nőnapra

Nem lett könnyebb az életük. A világjárvány hatásai nagyon sok téren aránytalanul nagy terhet róttak a nőkre

Fotó: Barabás Ákos

A világméretű koronavírus-járvány a nők számára járt a legtöbb hátránnyal: nehezebb lett az életük lelkileg és pénzügyileg is – mutat rá az az Eurobarométer felmérés, amelyet a nemzetközi nőnap alkalmából készítettek. A felmérést a megkérdezett szakember is alátámasztja: szerinte a női vállalkozók az elmúlt két évben olyan szinten voltak megszorongatva, hogy „csoda, hogy még léteznek”.

Szász Cs. Emese

2022. március 08., 15:492022. március 08., 15:49

A március 8-ai nemzetközi nőnap alkalmából az Európai Parlament megbízásából külön felmérés készült az európai nők körében arról, hogy a világjárvány milyen hatást gyakorolt életük különböző területeire. Az eredményeket pénteken tette közzé az Európai Parlament: kiderült, hogy mind személyes, mind szakmai téren súlyos ára volt a világjárványnak. Az Eurobarométer felmérés eredményei alátámasztják, hogy

a koronavírus-járvány hatásai nagyon sok téren aránytalanul nagy terhet róttak a nőkre.

A nemen alapuló erőszak sokkal gyakoribbá vált, több feladatuk lett a gondozás terén, és a főként női munkaerőt foglakoztató ágazatok megsínylették a válságot.

A nemzetközi nőnapról
A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napja, amelyet 1917 óta minden év március 8-án tartanak (országonként változó, hogy mikor vezették be annak ünneplését). A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt: 1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért. Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak. (forrás: Wikipédia)

Több lett a nőkkel szembeni erőszak

A felmérés rámutat, hogy az Európai Unióban a nők 77 százaléka szerint országában a járvány miatt több fizikai és érzelmi bántalmazás éri őket. A legtöbben Görögországban (93 százalék) és Portugáliában (90 százalék), a legkevesebben pedig Magyarországon (47 százalék) érzik így. Románia közel áll az európai átlaghoz:

a nők 73 százaléka úgy véli, hogy a világjárvány a fizikai és érzelmi erőszak növekedéséhez vezetett.

A nők egyértelműen megfogalmazták, milyen intézkedésekre lenne szükség a nőkkel szembeni erőszak visszaszorításához:

az erőszakos cselekmények akár rendőrségi bejelentésének megkönnyítése, több segélyszolgálat, például telefonos segélyvonal működtetése, a rendőrségen és az igazságszolgáltatásban dolgozók érzékenyítése és képzése, a nők pénzügyi önállóságának növelése.

Március 8-án ünnepeljük a nemzetközi nőnapot, a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napját

Fotó: Barabás Ákos

Kevesebb bevétel, több stresszforrás

A válaszadók 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a járvány kedvezőtlen hatással volt a jövedelmére. A legnagyobb arányban Görögországban vélekedtek így (a nők 60 százaléka), míg Dániában a legkevesebben (19 százalék).

Romániában is a nők 50 százaléka, vagyis minden második nő érezte úgy, hogy kevesebb bevételből él a járvány miatt.

A megkérdezett nők 44 százaléka szerint a járvány miatt a munka és a magánélet egyensúlya is felborult. A nők több mint fele tapasztalta ezt Cipruson (68 százalék), Görögországban (59 százalék), Máltán (58 százalék), Luxemburgban (56 százalék), Olaszországban (52 százalék), Portugáliában (52 százalék) és Magyarországon (51 százalék), de Romániában is a nők 48 százaléka. A járványügyi korlátozások ugyanakkor rendkívüli mértékben kihatottak a nők mentális egészségére.

A felmérés szerint a járvány kitörése óta a nőket töltötte el leginkább aggodalommal a barátok és a családtagok hiánya (44 százalék), ők éreztek a leginkább szorongást és stresszt (37 százalék), és általában véve őket nyugtalanította leginkább a jövő (33 százalék).

A nők körében az az általános nézet, hogy a járvány megfékezésére bevezetett korlátozások jelentős mértékben kihatottak saját mentális egészségükre. A járványügyi intézkedések a jellegüktől függően a társadalom bizonyos rétegeire különösen nagy terhet róttak:

a 15 év alatti gyermeket nevelők közel fele szerint az iskolák és az óvodák bezárása súlyos hatással volt mentális egészségükre.

Fotó: Barabás Ákos

A nőkre háruló láthatatlan munka

Így látja ezt Czirjék Katalin, a Női Vállalkozók Erdélyben csoport alapítója is. Úgy véli, a társadalmunkban az úgynevezett „láthatatlan” munka nagy részét a nők végzik, így,

ha megjelenik egy olyan helyzet, amelyben több lesz az ingyen elvégzett társadalmi munka, például a gyerekek oktatása hazakerül mint feladat, akkor automatikusan sokkal jobban leterhelődnek a nők.

Ráadásul éppen akkor terhelődnek le, amikor teljesen megváltozott a piac.

„Gondoljunk bele, hogy milyen jelentősége volt például az online eladásoknak két évvel ezelőtt, és milyen jelentősége van most. Gyakorlatilag az történt, hogy a gyerekek hazakerültek, az egész család körüli teendő megugrott az égig, ugyanakkor hirtelen megváltozott a piac, el kellett kezdeni online kommunikálni, online értékesíteni stb. A nők nagy része szolgáltatásban utazik, mert az a vállalkozási forma, ahol nem kell nagy alaptőke, hogy elinduljon, a szolgáltatások jó részét pedig a mindenféle szigorítások megnyomorították.

Akárhonnan nézem, a női vállalkozók az elmúlt két évben olyan szinten voltak megszorongatva, hogy csoda, hogy még léteznek

– fogalmazta meg Czirjék Katalin. Hozzátette: nagyon sokan le is kellett mondjanak vállalkozásaikról, olyanok is, amelyek évtizedes múlttal rendelkeztek. „Ezek nagyon sokszor egyszemélyes vállalkozások, és legalább tíz nőt tudok csak a közvetlen környezetemben, aki elment inkább félállásban dolgozni, és a vállalkozását tartaléklángon tartja” – mutatott rá. Czirjék Katalin úgy véli, egyszerűen be kell látni, hogy

a gyerekeket nevelő családok másképp terhelhetők, mint a nem gyerekeket nevelő családok.

„A társadalomnak ezt át kell gondolnia, hogy mit csinál ezekkel a családokkal, és azért beszélek családokról, mert ez nem tipikusan női kérdés. Nálunk az, mert a nők nyakába varrják legtöbb helyen még a feladatokat, de egy normális társadalomban ez egy fele-fele munkamegosztás lenne.

Mifelénk azonban a legtöbb helyen még az a gyakorlat, hogy minden láthatatlan munkát a nő végez, közben meg pénzt is kell keresnie, mert nincsenek olyan jövedelmek, hogy egy fizetésből megéljen a család. Ennek ez a tragédiája

– összegzett.

Mit várnak a nők az Európai Parlamenttől?
Az európai nők szerint az Európai Parlamentnek elsősorban a következő problémák feltérképezésével kellene foglalkoznia: emberkereskedelem és szexuális kizsákmányolás (47 százalék), lelki és testi erőszak a nőkkel szemben (47 százalék), a nők és a férfiak közötti bérszakadék és annak hatása a szakmai előmenetelre (41 százalék), a munka és a magánélet nehezebb kiegyensúlyozása (31 százalék), a kiszolgáltatott társadalmi csoportokba tartozó nők és gyermekek védelme (30 százalék). A magyar válaszadók szerint a nők elleni testi-lelki erőszak a legfontosabb téma (42 százalék), amelyet szorosan követ a nők és gyermekek emberkereskedelme és szexuális kizsákmányolása és a nemek közötti bérkülönbség problémája (41-41 százalék).