Szomorú tények nőnapra

A nemen alapuló erőszak sokkal gyakoribbá vált, több feladatuk lett a gondozás terén, és a főként női munkaerőt foglakoztató ágazatok megsínylették a válságot.

Több lett a nőkkel szembeni erőszak

A felmérés rámutat, hogy az Európai Unióban a nők 77 százaléka szerint országában a járvány miatt több fizikai és érzelmi bántalmazás éri őket. A legtöbben Görögországban (93 százalék) és Portugáliában (90 százalék), a legkevesebben pedig Magyarországon (47 százalék) érzik így. Románia közel áll az európai átlaghoz:

A nők egyértelműen megfogalmazták, milyen intézkedésekre lenne szükség a nőkkel szembeni erőszak visszaszorításához:

A megkérdezett nők 44 százaléka szerint a járvány miatt a munka és a magánélet egyensúlya is felborult. A nők több mint fele tapasztalta ezt Cipruson (68 százalék), Görögországban (59 százalék), Máltán (58 százalék), Luxemburgban (56 százalék), Olaszországban (52 százalék), Portugáliában (52 százalék) és Magyarországon (51 százalék), de Romániában is a nők 48 százaléka. A járványügyi korlátozások ugyanakkor rendkívüli mértékben kihatottak a nők mentális egészségére.

A nők körében az az általános nézet, hogy a járvány megfékezésére bevezetett korlátozások jelentős mértékben kihatottak saját mentális egészségükre. A járványügyi intézkedések a jellegüktől függően a társadalom bizonyos rétegeire különösen nagy terhet róttak:

Ráadásul éppen akkor terhelődnek le, amikor teljesen megváltozott a piac.

„Gondoljunk bele, hogy milyen jelentősége volt például az online eladásoknak két évvel ezelőtt, és milyen jelentősége van most. Gyakorlatilag az történt, hogy a gyerekek hazakerültek, az egész család körüli teendő megugrott az égig, ugyanakkor hirtelen megváltozott a piac, el kellett kezdeni online kommunikálni, online értékesíteni stb. A nők nagy része szolgáltatásban utazik, mert az a vállalkozási forma, ahol nem kell nagy alaptőke, hogy elinduljon, a szolgáltatások jó részét pedig a mindenféle szigorítások megnyomorították.

– fogalmazta meg Czirjék Katalin. Hozzátette: nagyon sokan le is kellett mondjanak vállalkozásaikról, olyanok is, amelyek évtizedes múlttal rendelkeztek. „Ezek nagyon sokszor egyszemélyes vállalkozások, és legalább tíz nőt tudok csak a közvetlen környezetemben, aki elment inkább félállásban dolgozni, és a vállalkozását tartaléklángon tartja” – mutatott rá. Czirjék Katalin úgy véli, egyszerűen be kell látni, hogy

„A társadalomnak ezt át kell gondolnia, hogy mit csinál ezekkel a családokkal, és azért beszélek családokról, mert ez nem tipikusan női kérdés. Nálunk az, mert a nők nyakába varrják legtöbb helyen még a feladatokat, de egy normális társadalomban ez egy fele-fele munkamegosztás lenne.

– összegzett.