Szomorú tények nőnapra

Nem lett könnyebb az életük. A világjárvány hatásai nagyon sok téren aránytalanul nagy terhet róttak a nőkre •  Fotó: Barabás Ákos

Nem lett könnyebb az életük. A világjárvány hatásai nagyon sok téren aránytalanul nagy terhet róttak a nőkre

Fotó: Barabás Ákos

A világméretű koronavírus-járvány a nők számára járt a legtöbb hátránnyal: nehezebb lett az életük lelkileg és pénzügyileg is – mutat rá az az Eurobarométer felmérés, amelyet a nemzetközi nőnap alkalmából készítettek. A felmérést a megkérdezett szakember is alátámasztja: szerinte a női vállalkozók az elmúlt két évben olyan szinten voltak megszorongatva, hogy „csoda, hogy még léteznek”.

Szász Cs. Emese

2022. március 08., 15:492022. március 08., 15:49

A március 8-ai nemzetközi nőnap alkalmából az Európai Parlament megbízásából külön felmérés készült az európai nők körében arról, hogy a világjárvány milyen hatást gyakorolt életük különböző területeire. Az eredményeket pénteken tette közzé az Európai Parlament: kiderült, hogy mind személyes, mind szakmai téren súlyos ára volt a világjárványnak. Az Eurobarométer felmérés eredményei alátámasztják, hogy

a koronavírus-járvány hatásai nagyon sok téren aránytalanul nagy terhet róttak a nőkre.

A nemen alapuló erőszak sokkal gyakoribbá vált, több feladatuk lett a gondozás terén, és a főként női munkaerőt foglakoztató ágazatok megsínylették a válságot.

A nemzetközi nőnapról
A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napja, amelyet 1917 óta minden év március 8-án tartanak (országonként változó, hogy mikor vezették be annak ünneplését). A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt: 1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért. Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak. (forrás: Wikipédia)

Több lett a nőkkel szembeni erőszak

A felmérés rámutat, hogy az Európai Unióban a nők 77 százaléka szerint országában a járvány miatt több fizikai és érzelmi bántalmazás éri őket. A legtöbben Görögországban (93 százalék) és Portugáliában (90 százalék), a legkevesebben pedig Magyarországon (47 százalék) érzik így. Románia közel áll az európai átlaghoz:

a nők 73 százaléka úgy véli, hogy a világjárvány a fizikai és érzelmi erőszak növekedéséhez vezetett.

A nők egyértelműen megfogalmazták, milyen intézkedésekre lenne szükség a nőkkel szembeni erőszak visszaszorításához:

az erőszakos cselekmények akár rendőrségi bejelentésének megkönnyítése, több segélyszolgálat, például telefonos segélyvonal működtetése, a rendőrségen és az igazságszolgáltatásban dolgozók érzékenyítése és képzése, a nők pénzügyi önállóságának növelése.

Március 8-án ünnepeljük a nemzetközi nőnapot, a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napját •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Március 8-án ünnepeljük a nemzetközi nőnapot, a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napját

Fotó: Barabás Ákos

Kevesebb bevétel, több stresszforrás

A válaszadók 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a járvány kedvezőtlen hatással volt a jövedelmére. A legnagyobb arányban Görögországban vélekedtek így (a nők 60 százaléka), míg Dániában a legkevesebben (19 százalék).

Romániában is a nők 50 százaléka, vagyis minden második nő érezte úgy, hogy kevesebb bevételből él a járvány miatt.

A megkérdezett nők 44 százaléka szerint a járvány miatt a munka és a magánélet egyensúlya is felborult. A nők több mint fele tapasztalta ezt Cipruson (68 százalék), Görögországban (59 százalék), Máltán (58 százalék), Luxemburgban (56 százalék), Olaszországban (52 százalék), Portugáliában (52 százalék) és Magyarországon (51 százalék), de Romániában is a nők 48 százaléka. A járványügyi korlátozások ugyanakkor rendkívüli mértékben kihatottak a nők mentális egészségére.

A felmérés szerint a járvány kitörése óta a nőket töltötte el leginkább aggodalommal a barátok és a családtagok hiánya (44 százalék), ők éreztek a leginkább szorongást és stresszt (37 százalék), és általában véve őket nyugtalanította leginkább a jövő (33 százalék).

A nők körében az az általános nézet, hogy a járvány megfékezésére bevezetett korlátozások jelentős mértékben kihatottak saját mentális egészségükre. A járványügyi intézkedések a jellegüktől függően a társadalom bizonyos rétegeire különösen nagy terhet róttak:

a 15 év alatti gyermeket nevelők közel fele szerint az iskolák és az óvodák bezárása súlyos hatással volt mentális egészségükre.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A nőkre háruló láthatatlan munka

Így látja ezt Czirjék Katalin, a Női Vállalkozók Erdélyben csoport alapítója is. Úgy véli, a társadalmunkban az úgynevezett „láthatatlan” munka nagy részét a nők végzik, így,

ha megjelenik egy olyan helyzet, amelyben több lesz az ingyen elvégzett társadalmi munka, például a gyerekek oktatása hazakerül mint feladat, akkor automatikusan sokkal jobban leterhelődnek a nők.

Ráadásul éppen akkor terhelődnek le, amikor teljesen megváltozott a piac.

„Gondoljunk bele, hogy milyen jelentősége volt például az online eladásoknak két évvel ezelőtt, és milyen jelentősége van most. Gyakorlatilag az történt, hogy a gyerekek hazakerültek, az egész család körüli teendő megugrott az égig, ugyanakkor hirtelen megváltozott a piac, el kellett kezdeni online kommunikálni, online értékesíteni stb. A nők nagy része szolgáltatásban utazik, mert az a vállalkozási forma, ahol nem kell nagy alaptőke, hogy elinduljon, a szolgáltatások jó részét pedig a mindenféle szigorítások megnyomorították.

Idézet
Akárhonnan nézem, a női vállalkozók az elmúlt két évben olyan szinten voltak megszorongatva, hogy csoda, hogy még léteznek

– fogalmazta meg Czirjék Katalin. Hozzátette: nagyon sokan le is kellett mondjanak vállalkozásaikról, olyanok is, amelyek évtizedes múlttal rendelkeztek. „Ezek nagyon sokszor egyszemélyes vállalkozások, és legalább tíz nőt tudok csak a közvetlen környezetemben, aki elment inkább félállásban dolgozni, és a vállalkozását tartaléklángon tartja” – mutatott rá. Czirjék Katalin úgy véli, egyszerűen be kell látni, hogy

a gyerekeket nevelő családok másképp terhelhetők, mint a nem gyerekeket nevelő családok.

„A társadalomnak ezt át kell gondolnia, hogy mit csinál ezekkel a családokkal, és azért beszélek családokról, mert ez nem tipikusan női kérdés. Nálunk az, mert a nők nyakába varrják legtöbb helyen még a feladatokat, de egy normális társadalomban ez egy fele-fele munkamegosztás lenne.

Idézet
Mifelénk azonban a legtöbb helyen még az a gyakorlat, hogy minden láthatatlan munkát a nő végez, közben meg pénzt is kell keresnie, mert nincsenek olyan jövedelmek, hogy egy fizetésből megéljen a család. Ennek ez a tragédiája

– összegzett.

Mit várnak a nők az Európai Parlamenttől?
Az európai nők szerint az Európai Parlamentnek elsősorban a következő problémák feltérképezésével kellene foglalkoznia: emberkereskedelem és szexuális kizsákmányolás (47 százalék), lelki és testi erőszak a nőkkel szemben (47 százalék), a nők és a férfiak közötti bérszakadék és annak hatása a szakmai előmenetelre (41 százalék), a munka és a magánélet nehezebb kiegyensúlyozása (31 százalék), a kiszolgáltatott társadalmi csoportokba tartozó nők és gyermekek védelme (30 százalék). A magyar válaszadók szerint a nők elleni testi-lelki erőszak a legfontosabb téma (42 százalék), amelyet szorosan követ a nők és gyermekek emberkereskedelme és szexuális kizsákmányolása és a nemek közötti bérkülönbség problémája (41-41 százalék).

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 26., csütörtök

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén

Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén
2025. június 25., szerda

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti

Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti
2025. június 25., szerda

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától

Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától
2025. június 25., szerda

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat

A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat
2025. június 25., szerda

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump

Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump
2025. június 24., kedd

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok

A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok
2025. június 24., kedd

Kárpát-medence kincsei: a simontornyai vár

A simontornyai vár Tolna vármegye északi részén található. A várat az 1270-es években, gótikus stílusban építették.

Kárpát-medence kincsei: a simontornyai vár
2025. június 24., kedd

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után

Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után
2025. június 24., kedd

Netanjahu: Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal

Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal, mert elérte minden hadműveleti célkitűzését – jelentette be kedden reggel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Netanjahu: Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal
2025. június 24., kedd

Trump: Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg

Donald Trump szerint Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, ami lezárja a „12 napos háborút” – az amerikai elnök a megállapodás létrejöttét a Truth Social közösségi oldalán jelentette be washingtoni idő szerint hétfő este.

Trump: Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg