Fotó: MTI/Kiss Dániel
Az alaptörvény kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, így a székelyekért is – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton a Tolna vármegyei Tevelen, ahol a székely autonómia napjának előestéjén őrtüzet gyújtottak a szolidaritás jeleként.
2023. október 28., 21:582023. október 28., 21:58
Potápi Árpád János a teveli önkormányzat és a helyi székely kör rendezvényén emlékeztetett: a Székely Nemzeti Tanács 2015-ben döntött úgy, hogy október utolsó vasárnapja legyen a székely autonómia napja. A székely autonómia melletti kiállás jeleként vasárnap Magyarországon, valamint a Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján és Erdélyben is fellobbannak az őrtüzek – tette hozzá.
A bukovinai székely származású politikus, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, kitért arra: a bukovinai székelyek nem tehetnek mást, minthogy kiállnak a székelyek autonómiája mellett, mert
Megjegyezte, Tevel mellett a Völgység más településein is meggyújtják a tüzeket, jelezve a szolidaritást.
Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere az eseményen azt mondta, hogy „ha a Kárpát-medencében összefogunk, és nemzetben, egységben gondolkozunk”, csak idő kérdése, hogy az önrendelkezés mikor valósul meg. Megköszönte a jelenlévőknek, hogy együtt munkálkodnak azért, hogy az önrendelkezés, amely alapvető emberi jog, és amiért 1764-ben, a madéfalvi veszedelemben őseik meghaltak, valamikor otthon, Székelyföldön megadasson.
Illés Tibor, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke többek között elmondta, a székelység jellemzője, hogy befogadóak. „Ezt komolyan is gondoljuk, de egyet kérünk: tiszteletet, és hogy azokat a jogokat, amit mindenki megkaphat, mi is megkaphassuk”.
Asztalos Zoltán, Tevel – szintén bukovinai székely származású – független alpolgármestere idézte a Székely Nemzeti Tanács petícióját, amelyben azt írták, „megerősítjük, hogy nem változott egységünk az autonómia iránt, Székelyföld autonómiája a béke, a biztonság és a jólét záloga”.
Romániai idő szerint vasárnap 21 óráig több mint 1,64 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A külügyminisztérium szóvivője szerint az elnökválasztást befolyásoló orosz beavatkozásra utaló jeleket észleltek vasárnap a román hatóságok.
Romániai idő szerint vasárnap 16 óráig több mint 1 300 000 román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A román diplomácián nem múlik, hogy a külföldön élő román állampolgárok viszonylag könnyedén szavazhassanak. Európa nagyobb román diaszpórával rendelkező országaiban sok helyiséget kibérelt a külügyminisztérium. Budapesten is nagy a szavazókedv.
Romániai idő szerint vasárnap 14 óráig több mint 1.110.000 román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 11 óráig több mint 827 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában - derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Több mint hatszáz román állampolgár élt szavazati jogával péntek óta a tokiói román nagykövetségen. Köztük egy székelyudvarhelyi választó – kollégánk – is.
Romániai idő szerint szombaton 21 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 18 óráig több mint 560 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!