
Koppenhágában, globális felmelegedés, környezetszennyezés kapcsán tartottak csúcstalálkozót.
A 130 fejlődő országot, köztük Kínát és Indiát tömörítő G77 csoport lesöpört az asztalról egy dán kormánynak tulajdonított, nem hivatalos megállapodás-tervezetet, mert az szerintük a gazdag országoknak kedvez, és szenvedésre kárhoztatná az emberiség nagy részét.
2009. december 09., 22:212009. december 09., 22:21
2010. január 06., 14:122010. január 06., 14:12
„Ez a szöveg komolyan veszélyezteti a koppenhágai tárgyalási folyamat sikerét” – jelentette ki szerdán Lumumba Stanislas Dia Pin, szudáni főtárgyaló, a G77 csoport vezetője, aki mindazonáltal világossá tette: „A G77 tagjai nem fognak kivonulni a tárgyalóteremből az egyeztetések e végső szakaszában, mivel egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak Koppenhága kudarcát. Egy méltánytalan megállapodást ugyanakkor nem vagyunk hajlandók aláírni. Nem tudunk elfogadni egy olyan javaslatot, mely a Föld lakosságának 80 százalékát további szenvedésre és igazságtalanságra kárhoztatja” – hangsúlyozta a G77 vezetője.
Már november vége óta tudni lehet, hogy a házigazda Dánia kormánya kidolgozott több nem hivatalos megállapodás-tervezetet, melyeket azután széles körben köröztetni kezdtek. Dzsairam Rames indiai környezetvédelmi miniszter már november 30-án „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte az egyik ilyen tervezetet.
A tervezett Koppenhágai Egyezmény alapján 2020-ra a globális üvegházgáz-kibocsátásnak el kell érnie csúcsát, utána már csökkennie kell. A csúcs tíz éven belüli elérését a fejlett országok mindegyikétől megköveteli, míg a fejlődőknek hosszabb határidőt ad, bár ezt pontosan nem nevezi meg. Ami a kibocsátás-csökkentési vállalásokat illeti, a tervezet szerint a fejlődő országok , kivéve a legszegényebbeket, elköteleznék magukat bizonyos, országukhoz szabott kibocsátás-csökkentési projektek mellett, melyek 2020-ig való teljesülését százalékos mutatókkal mérnék. Ezek konkrét értékét jövő héten rögzítenék a tárgyalásokon.
A magyar tudomány és kultúra emberei munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
A külügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt.
A legfontosabb feladatunk, hogy Magyarországot soha ne engedjük belerángatni a háborúba – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a kiszabadított hadifoglyokkal való, Budapestre érkezésekor.
Egyiptomból Romániába érkezett szerda egy magán légitársaság gépén 172 román állampolgár, akik Izraelből kértek segítséget a hazatéréshez – közölte a külügy.
Az iráni légvédelem, a légierő, a haditengerészet és a vezetőség megsemmisítését jelentette be kedden Donald Trump amerikai elnök, aki hozzátette, hogy Teherán tárgyalni akar, ám, mint mondta, ehhez már túl késő.
A közel-keleti események miatt összesen 28 járatot töröltek kedden a bukaresti repülőtereken az Izraelbe, Dubajba, Bahrainba, Katarba és Jordániába közlekedő útvonalon – tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB).
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett TAROM-különjáratok elindítását. Ők a közel-keleti konfliktuszónából kerültek Egyiptomba, hogy biztonságosabb helyről térhessenek haza.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő reggelre tanácskozást hívott össze a közel-keleti konfliktus térségében rekedt román állampolgárok helyzetéről – közölte a kormány sajtóirodája.
A jelenlegi információk szerint elhúzódó lehet az iráni konfliktus, ha az Amerikai Egyesült Államok meg akarja gyengíteni az iráni rezsimet, akkor hetekig tartó támadássorozatra van szükség – közölte Csicsmann László Közel-Kelet szakértő.
Meghalt három amerikai katona az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított műveletében – közölte vasárnap az Egyesült Államok térségbeli műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM).