
Ebben az évben is négy romániai egyetem fért fel a világ 800 legrangosabb felsőoktatási intézményét összesítő ranglistára, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), a Temesvári Nyugati Tudományegyetem, a Bukaresti Egyetem és a iaşi-i Alexandru Ioan Cuza Tudományegyetem viszont ezúttal is a lista végén kapott helyet, kiszorulva az első ötszáz intézmény közül is.
2014. szeptember 18., 16:252014. szeptember 18., 16:25
A tavalyi évhez képest csak a Bukaresti Egyetem javított pozícióján, 50 helyet lépve előre „a vállalkozói szférával és a külföldi hallgatókkal kialakított jó kapcsolatainak köszönhetően”, így bekerült a világ legjobb hétszáz felsőoktatási intézménye közé, míg a BBTE, a temesvári és a iaşi-i egyetem továbbra is az utolsó száz között szerepel. Tavaly azonban mind a négy hazai felsőoktatási intézmény száz pozíciót lépett hátra a 2012-es rangsorhoz képest.
A Quacquarelli Symonds által készített rangsor összeállításához egyebek mellett a tudományos kutatásokat, az oktatás minőségét, a lediplomázott hallgatók munkaerőpiacon való elhelyezkedését és a nemzetközi kapcsolatokat veszik figyelembe. Az egyes egyetemeket más nívós felsőoktatási intézmények szakemberei értékelik.
Magdalena Platis, a Bukaresti Egyetem rektorhelyettese úgy vélekedett: a fővárosi intézmény idei helyezése ösztönzi őket a további fejlődésre. Mint kifejtette: elsősorban a munkaerő-piaci elvárásoknak kell jobban megfelelniük, emellett bővíteniük kell nemzetközi kapcsolataikat.
Marilen Pirtea, a Temesvári Nyugati Tudományegyetem rektora úgy fogalmazott: valóban sokat számít a rangsor összeállításánál a külföldi intézményekkel való együttműködés, amely ugyanakkor növeli a hazai egyetem versenyképességét és európai projektekhez való hozzáférését.
Soós Anna, a BBTE rektorhelyettese elmondta: tapasztalataik szerint a külföldi hallgatók bevonzásának és kutatási eredményeiknek köszönhetik, hogy ebben az évben is felkerültek a listára. Az intézményvezetők úgy vélik: a fejlődéshez, valamint a nemzetközi megítélésben történő előrelépéshez elengedhetetlen, hogy az állam a mostaninál nagyobb mértékben finanszírozza a felsőoktatást és a tudományos kutatásokat.
A rangsor élén egyébként a Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology – MIT) áll, az első tíz pozíciót pedig egyesült államokbeli és nagy-britanniai felsőoktatási intézmények foglalják el. A második helyen a Cambridge-i Egyetem, a harmadik helyen pedig az Imperial College London áll, míg a negyedik és ötödik pozíciót a Harvard és az Oxford foglalja el.
Magyarországról ugyancsak négy felsőoktatási intézmény került fel a listára: a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem – mindegyik a rangsor utolsó 250 egyeteme között szerepel.
Európai uniós szinten Franciaországból került be az összeállításba a legtöbb felsőoktatási intézmény, ezt követi az Egyesült Királyság, Németország és Spanyolország.
A bogár akár tömeges kőrispusztulást is okozhat, ezért fokozott ellenőrzést rendeltek el Magyarországon.
Július 1-jétől érvényesek az új uniós vámszabályok: az EU-n kívüli webáruházból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után 3 eurós vámot kell fizetni.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Hőhullám sújtja Európát, szerdán megdőlt a júniusi hőségrekord Nagy-Britanniában. Az elmúlt napokban Spanyolországban is megdőlt a júniusi átlaghőmérsékleti rekord.
Rekordmennyiségű, 19 millió hordónyi kőolajat szállítottak át hétfőn a Hormuzi-szoroson – írta Donald Trump amerikai elnök kedden közösségi oldalán.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Összeütközött pénteken két vasúti szerelvény a dél-angliai Bedford városának közelében. A brit közlekedési rendőrség péntek esti beszámolója szerint a szerencsétlenségben egy ember életét vesztette, sokan megsérültek.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Majmot akart csempészni Olaszországba autójában az a román férfi, aki ellen természetkárosítás miatt emeltek vádat – tájékoztatta a Zala Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője szerdán az MTI-t.
szóljon hozzá!