Kitől fél a bukaresti politikai elit: az erdélyi magyaroktól, vagy az erdélyi románoktól?

– fogalmazott Andrei Tiut. A politológus emlékeztetett a következő évek eseményeire, a magyarországi választásokra, a 2019-es, illetve a 2020-as romániai szavazásokra, a román egyesülési centenáriumra, valamint később a trianoni megemlékezésekre, amelyek mind-mind óriási nyomást helyeznek a kétoldalú kapcsolatokra. Az elemző szerint mindkét országban nacionalista pártok vannak hatalmon, ami úgyszintén bonyolítja a helyzetet.

Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a magyar–román kétoldalú kapcsolatoknak 1990 óta a gazdaság a húzóereje,

Mint elmondta, a két ország üzletemberei megbíznak egymásban, ami rendkívül fontos, mert minden normális viszony alapja a bizalom. A kolozsvári születésű elemző úgy véli, a politikai érintkezést beárnyékolja az a tény, hogy

A gazdaságilag gyenge, a brassói ipari parkoktól függő Székelyföld nem lehet kihívás a román államiság ellen, hiszen a székelyek Románia keretein belül képzelik el jövőjüket. Ennek ellenére a bukaresti politikai elit a magyarellenességet használja hatalma erősítésének érdekében, ezt szolgálja a katolikus iskola elleni fellépés is – tette hozzá a kutató. Hozzátette ugyanakkor, hogy a magyar politika is hagyott kívánnivalót maga után, huszonhét éven keresztül nem volt túl összefüggő a nemzetpolitika, voltak tapintatlan politikai üzenetek. „De mindezen problémákat Budapest és Bukarest már megtanulta menedzselni,

– miniszteri szinten folyamatosak az érintkezések, komoly infrastruktúra-projektjeink vannak” – mondta az elemző.

A katolikus iskoláról szólva Barabás T. János kiemelte: az ügy része egy magyarellenes információs hadviselésnek, amelynek a lényege az, hogy bizonytalanságban, kitámadva tartsanak egy közösséget, mert így könnyebben manipulálható – akár egy kis provokációval is. A kutató szerint az sem titok már, hogy a román hatalom nem egységes Magyarország és a magyarság ügyeiben. A bukaresti sajtó mélyállamnak nevezi az erőszakszervezetek és a hozzájuk közel álló ügyészségek, politikai, média- és gazdasági körök államot centralizáló zárt hálózatait: ez a csoport használja a magyarellenességet, leginkább az információs hadviselés eszközével – fogalmazott az elemző.