Várhatóan a közbirtokosságok is igényelhetik majd a támogatást

Kedden a képviselőház mezőgazdasági bizottsága megszavazta a közbirtokosságok és egyesületek számára a gyepterületeik utáni támogatásigénylés lehetővé tételét és a 2018-as kataszterezési kötelezettség eltörlését. Szerdán a plénumi vitán elfogadták, majd a képviselőház is megszavazta a törvénytervezetet, amely jóváhagyja a 2015-ből származó 3-as számú sürgősségi kormányrendeletet. Csütörtökön átküldték a tervezetet az államelnöki hivatalba. Klaus Johannis államfő jóváhagyása után, akár már jövő héten megjelenhetnek a módosítások a Hivatalos Közlönyben – számolt be Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor.

A fentiek értelmében minden közbirtokosság kérheti és megkaphatja a területalapú támogatást, amennyiben a tagok állataival lefödi az igénylésben szereplő területet és felmutatja az állattartó közbirtokossági tagok listáját – személyazonossági számmal, állatlétszámmal és aláírással. Mint Tánczos kifejtette, sikerült meggyőzniük a szakbizottságot, hogy ne legyen szükség a teljes tagság listájának felmutatására, csak az állattartókéra. Az egyesületek pedig abban az esetben kaphatnak támogatást (bérelt) területeikre, ha a teljes egyesületi tagság névjegyzékét felmutatják az aláírásokkal együtt.    

A telekönyveztetés is várathat magára

„A 3-as számú sürgősségi kormányrendelet azt írta elő, hogy ha a gazdák 2018-ig nem végeztetik el területeik kataszteri beazonosítását, akkor nem kaphatnak területalapú támogatást. Ilyen feltétellel sokan féltek bevállalni az öt éves agrárkörnyezet-gazdálkodási csomagokat. Ezt a kötelezettséget töröltük” − ismertette a másik fontos változtatást a politikus. Ugyanakkor megjegyezte, az uniós rendelkezésben 2020 a kataszterezési határidő, a fejlesztési minisztérium által közzétett stratégia szerint Romániában 2023-ra rendeznék ezt, tehát nem érti, hogy a gazdáknak miért kellett volna eleget tenniük a 2018-as határidőnek.

Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség vezetője érdeklődésünkre kifejtette: két hónapja dolgoznak azon, hogy ezt a közbirtokosságokat és egyesületeket érintő problémát megoldják. Habár sokat haladtak, egyelőre a törvény értelmében csak azok igényelhetik a legelők és kaszálók utáni támogatást, akik saját tulajdonban lévő állatokkal rendelkeznek. Kiemelte, amire sikerül hatályba léptetni, illetve gyakorlatba ültetni a módosításokat, már csak kevés idő fog a rendelkezésükre állni, hogy elvegyék a kérelmeket – előző években volt két és fél hónapjuk, idén nem lesz több, mint három hetük. Ezért már előre arra kéri a közbirtokosságokat és egyesületeket, hogy vegyék nagyon komolyan az APIA munkatársainak a kéréseit, és akkor menjenek ügyintézni, amikorra hívják őket.

Haschi véleménye szerint legjobb esetben is csak két hét múlva tudják fogadni ez ügyben az érintetteket, ugyanis a változások Hivatalos Közlönyben való megjelenése után a törvényt alkalmazniuk kell az ügynökség alapszabályzata értelmében. Ugyanakkor megjegyezte, nagyon rosszul állnak a támogatási kérésekkel, hiába hívtak be például ezer gazdát a múlt hét második felében, közülük csak százan keresték fel az intézményt. Így a becsült 32 ezer támogatásigénylésből eddig mindössze ezer kérést tettek le, és már csak öt hét van a június 15-ei határidőig. Mindemellett továbbra sem tudják elfogadni az állattartó gazdák igényléseit, mivel még mindig nem működik az ehhez szükséges számítógépes program. A megyei ügynökségen napról napra várják, hogy az országos intézmény kiadja az erre vonatkozó kezdési parancsot.

A kevés leadott kérelemszám okáról

Az igazgató meglátása szerint az érintettek azért hanyagolják az igénylést, mert abban bíznak, hogy változtatnak azokon a feltételeken, amelyek a kaszálókra és legelőkre vonatkozó jogosultságot szabályozzák. Idéntől ugyanis csak azok a gazdák kapnak támogatást legelőikre, akiknek megvan a területük lelegeltetéséhez szükséges állatlétszámuk. A kaszálókkal rendelkező gazdákat sem támogatják abban az esetben, ha nincs állat a tulajdonukban. Ők azonban nagyobb területen is gazdálkodhatnak, mint amennyi az állataik számára szükséges, abban az esetben viszont el kell számolniuk a betakarított többlettakarmánnyal. A változásra azonban hiába várnak a megyei gazdálkodók, a közeljövőben nem valószínű ezzel kapcsolatos módosítás – hangsúlyozta többször is az intézményvezető.

„Van hozzávetőleg 100 ezer hektár kaszáló és legelő olyan emberek tulajdonában, akiknek nincs állatuk. Összehasonlításként: összesen 130 ezer hektár legelő és kaszáló van a megyében. Az említett gazdák eddig más állatával legeltették le a területet, vagy beírták, hogy kaszálják, ezt viszont nem lehet mezőgazdálkodásnak nevezni” − mutatott rá Haschi.