Képviselet vagy demokrácia?

– Az EMNP többször is bírálta a romániai választási törvényt, amely nem csak a többségi, román pártoknak rossz, hanem az erdélyi magyarság számára is hátrányos. Érzékel-e politikai akaratot ennek megváltoztatására?

– A jelenlegi parlamenti választási törvény a 2012-es választásokon látványosan megbukott, mindenki számára világossá vált, hogy újat kell kidolgozni. Klaus Johannis megválasztása, illetve az azt követő eufória csak felgyorsította a politikai rendszer átalakítását célzó folyamatot. Úgy tűnik, ennek irányítói kétosztatú politikai berendezkedésben gondolkodnak. Ebben konszenzus körvonalazódik a két nagy Bukarest-centrikus gyűjtőpárt, a magát baloldaliként meghatározó Szociáldemokrata Párt, a PSD és lassan a teljes jobboldali spektrumot magába olvasztó Nemzeti Liberális Párt, az új PNL között. Johannis nemcsak az államelnöki kampányában, hanem polgármesterkedése idején sem – erdélyi szász származása ellenére végig jó románként – mutatott különösebb lelkesedést az erősen központosított és homogenizáló román nemzetállam iránt. Kérdés hát, hogy államelnökként képes lesz-e megakadályozni e szigorúan többségi elvű demokráciaértelmezés egyeduralmát, amelyben nemigen osztanak lapot sem a regionális, sem a nemzeti kisebbségeknek. Márpedig Románia sem nemzeti, sem regionális szempontból nem egységes és homogén.

– Az egyéni választókerületes rendszert Traian Băsescu annak idején a választási rendszer gyökeres reformjaként mutatta be. Miért bukott meg az elképzelés?

– A 2008 óta érvényes választási rendszer Traian Băsescu és az őt feltétel nélkül támogató civil társadalmi szervezetek nyomására született. A jóhiszemű, de a gyakorlati politika szempontjait kevésbé ismerő értelmiségi szakértők és civil aktivisták az egyéni felelősség mindenhatóságától várták a politikai elit megtisztulását. A volt államelnök valójában a pártokráciát szerette volna megtörni, és azt egy hozzá hű új pártokráciával helyettesíteni. Egyik sem bizonyult életképesnek. A megszületett hibrid rendszer – hamis egyéni választókerületek, ahol nem feltétlenül az első helyezett nyer mandátumot, és az arányosság elvét létszám feletti bónuszmandátumokkal érvényesítik – az egyéni felelősség helyett a pénz és a hamis népszerűség, a kétes politikai erkölcsű celebek győzelmét hozta, de nem törte meg a korrupt pártokráciát. A törvényhozó testületet feltöltötte több, a törvénnyel hadilábon álló honatyával. Ennek következménye, hogy a saját függetlenségükre rádöbbenő, az abból származó hatalmukat felfedező bűnüldözési hatóságok számolatlanul viszik el a korrupt képviselőket, hiteltelenítve a jelenlegi törvényhozást.

A teljes interjú az Erdélyi Napló április 2-án megjelenő 13. lapszámában olvasható.