Románia és Magyarország kétoldalú kapcsolata jó, és a két országot stratégiai partnerség fűzi össze, de sok mindent lehet javítani – mondta a román államfő az ARD német közszolgálati televíziónak.
2015. május 18., 15:582015. május 18., 15:58
Klaus Johannis az ARD bécsi stúdiójának blogján megjelent interjúban a két ország kapcsolatára vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a témáról már elnöki tevékenysége legelső időszakában tárgyalt a magyar kormány képviselőivel. Így „tudjuk, hogy mit kell tenni és tudjuk, hogyan kell tenni” – mondta a román államfő.
Hozzátette: „azt hiszem, lehetségessé válik, hogy kapcsolatunkat még jobbá tegyük” és a két ország között „jószomszédi kapcsolat” alakuljon ki. Ez „mindkét ország érdekében állna” – mondta.
Klaus Johannis a magyar közösség helyzetéről szólva elmondta, hogy egy „etnikai kisebbség” – az erdélyi szász közösség – tagjaként „nagyon jól” ismeri az „etnikai kisebbségek problematikáját”. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar kisebbségre „egyáltalán nem problémaként” tekint, és úgy véli, hogy a kisebbségek „gazdagítják” az országot, amelyben élnek.
Kifejtette: a magyar egy „nagy kisebbség”, amelyben számos vélemény fogalmazódik meg, több párt és számos szervezet működik, és ezek ugyan „eltérő felfogást” képviselnek, de mind arra törekszik, hogy „jobb legyen” a magyaroknak, és éppen ez az, amit valamennyi politikusnak tennie kell választóiért.
Ezért a magyar kisebbség részéről megfogalmazódó követeléseket helytelen „eleve problémaként” felfogni – tette hozzá a román államfő, megjegyezve, hogy előfordulnak „különös” követelések és „inadekvát” követelések, de sok „teljesen normális” követelés is, és a román állam ezek „legnagyobb részét” már teljesítette.
Klaus Johannis hangsúlyozta, hogy a romániai kisebbségek lehetőségeinek, jogainak számbavételével „gyorsan megállapítható, hogy a már régen megoldott problémákból sokkal több van, mint a megbeszélésre váró problémákból”.
A korrupció elleni küzdelemtől a görög államadósság-válság kezeléséig számos témát átfogó interjú vasárnap jelent meg.
Romániai idő szerint pénteken 19 óráig több mint 150 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Az év első három hónapjában több mint 240 ember vesztette életét közúti balesetben, és több mint 500-an kerültek kórházba – tájékoztatott csütörtökön a Facebook-oldalán a belügyminiszter.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap. A címer jelképeinek értelmezéséhez a Vatikán útmutatót közölt.
A külügyminisztérium azt tanácsolja a Líbiában tartózkodó román állampolgároknak, hogy a konfliktusok eszkalációja miatt azonnal hagyják el az országot.
Vízi balesethez riasztották szerda délután a Dolj megyei katonai tűzoltókat, két kisebb csónak és egy uszály összeütközött a Dunán, Rast település magasságában – számolt be a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) közlése nyomán az Agerpres.
A világegyetem várhatóan tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva pusztul el, sokkal hamarabb, mint azt korábban gondolták, amikor az univerzum végét tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlvára jósolták – közölték egy friss számítás alapján.
Elutasította kedden a bukaresti ítélőtábla annak a 17 éves romániai diáknak a kiadatását, akit az Egyesült Államokban többek között azzal vádolnak, hogy több száz bombafenyegetést küldött amerikai intézményeknek.
XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében „valódi és tartós békére” szólított Ukrajnában, tűzszünetre a Gázai övezetben, és sürgette a Hamász palesztin terrorszervezet fogságában lévő izraeli túszok szabadon engedését.
XIV. Leó pápa a bíborosoknak adott szombati audienciáján megerősítette, hogy XIII. Leó pápa szociális doktrínáját tartotta szem előtt egyházfői nevének kiválasztásakor, mivel szerinte a mesterséges intelligencia fejlődése egy újabb ipari forradalom.
Tíz gyerek és három felnőtt került kórházba szombaton egy Brassóban történt baleset következtében.
szóljon hozzá!