Jó az új tervezet, de kísérleti diákgenerációkat eredményezhet, ha rosszul alkalmazzák

Magolás helyett megértés. A kisebbségi oktatást érintő egyik legfontosabb újdonság a román nyelv hatékonyabb oktatásra vonatkozik az új tanügyi törvénytervezetben •  Fotó: Haáz Vince

Magolás helyett megértés. A kisebbségi oktatást érintő egyik legfontosabb újdonság a román nyelv hatékonyabb oktatásra vonatkozik az új tanügyi törvénytervezetben

Fotó: Haáz Vince

Óriási előrelépés, hogy az oktatási minisztérium országos stratégiai programként támogatja a román nyelv oktatását a nem román anyanyelvű diákok esetében. Hasonlóra még nem volt példa, és ilyen vállalás nem szerepelt a már több százszor módosított 2011/1-es számú jogszabályban, illetve a Cîmpeanu-féle törvénytervezetben sem – értékelte az oktatási kerettörvény-tervezetnek a kisebbségi oktatást érintő legfontosabb újdonságát a Székelyhonnak Ferencz-Salamon Alpár.

Széchely István

2023. március 02., 20:592023. március 02., 20:59

Közvitára bocsátotta az oktatási minisztérium az új oktatási kerettörvény-tervezetet, amely a magyar nyelvű oktatást érintő újdonságokat is tartalmaz.

Kedvező változásokat hoz az új elképzelés, de sok múlik azon is, hogy milyen szabályozó módszertanok készülnek majd az új törvény alkalmazása érdekében

– véli Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) országos szakmai alelnöke.

„Az RMDSZ-nek, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakmai véleményének a kikérésével, sikerült olyan előírásokat és plusz törvénycikkelyeket belefoglaltatnia ebbe a törvénybe, amely a mostani kisebbségi oktatás létező jogait megerősíti és bővíti.

Idézet
A román nyelv oktatásának bizonyos aspektusai is jelentős értékben érintettek, olyan finomhangolások is történtek, hogy a román nyelv kisebbségi tanintézetekben történő oktatását olyan szakemberek végzik, akik ismerik az adott kisebbségnek a kultúráját, sajátosságait.

Egy programot is sikerült összeállítani, amely előírja azt, hogy országos stratégiai programszinten támogatja a tanügyminisztérium – hangsúlyozom, a tanügyminisztérium – a román nyelv oktatását és megtanulását a nem román anyanyelvű diákok esetében. Ez egy óriási előrelépés abban a tekintetben, hogy ilyen a 2011/1-es törvényben vagy az utána elkészült Cîmpeanu-törvénytervezetben sem szerepelt, sőt, arra sem volt még precedens, hogy a minisztérium ezt országos programként felvállalja” – fogalmazott a pedagógusszövetség szakmai alelnöke. Kitért arra is, hogy

a program révén az új oktatási törvény elősegíti azt is, hogy ne csak iskolai környezetben legyen lehetőség a román nyelv elsajátítására, hanem nyelvtáborokban is.

Az, hogy a kisebbségi oktatásban ez miként – például más tananyag, vagy nagyobb tanóraszám által – valósul meg, az majd csak a későbbiekben, a kiegészítő előírások kidolgozásakor dől el, az új oktatási törvény erre vonatkozóan nem tartalmaz konkrétumokat, csak keretet ad a szabályozásoknak. „Az alaptanterv, az utána következő kerettantervek, tananyagok, tantárgyi vagy tantárgycsoporti tananyagok kidolgozása a törvénykezési folyamat következő lépése” – mondta Ferencz-Salamon Alpár.

Érdemfizetést, prémiumokat kaphatnak a pedagógusok

Az új oktatási törvénytervezet értelmében prémiumokat kaphatnak az előírtnál több feladatot vállaló pedagógusok.

A jogszabály-tervezet kiemelt újdonságai tulajdonképpen elsősorban bérezési, motiválási kérdéseket érintenek. Például

az új bérrácsban magasabb fizetést igyekszik előírni a kezdő pedagógusoknak

– tért rá a részletekre az RMPSZ szakmai alelnöke, megjegyezve, ez előrelépés lesz, de értelemszerűen csak akkor, ha ehhez a szükséges pénzt is hozzárendeli az állam. „Az érdemfizetés visszavezetése is megjelenik a törvényben. Ebben nagyon sokat dolgoztam én is, a politikai döntéshozatal figyelmébe ajánlva, és a szövetség is többször megfogalmazta, hogy

Idézet
kell egy olyan motivációs eszköz, ami a tanintézmény rendelkezésére áll, és amely által jutalmazhatók lehetnének azok a tevékenységek, amelyeket a pedagógusok úgymond a hivatali kötelezettségeken felül végeznének.

Ezt nevezik az általános közoktatási rendszerben hozzáadott pedagógiai értéknek. Az, ami nem osztályfőnöki munka, nem a saját tantárgyamban zajló tanítási tevékenység az osztályteremben, hanem például egy önképző kör elindítása, vagy amikor projektet írok az iskola egy tágabb közösségének. Az ilyen tevékenységeket tudnia kell egy tanintézménynek jutalmazni. Ez régebb benne volt a törvényben, de kivették, most sikerült közös RMDSZ-es és RMPSZ-es erőfeszítéssel visszahelyezni. Ez fontos, mert

Idézet
a versenyképességet fogja növelni, és azt a lehetőséget, hogy több, minőségibb munkáért az illető pedagógus többletkeresetet tudjon magának biztosítani”

– fogalmazott Ferencz-Salamon Alpár.

•  Fotó: Biró István Galéria

Fotó: Biró István

A felsőfokú végzettség követelménye nem volt váratlan

Az új oktatási törvénytervezet értelmében felsőfokú végzettséggel kell rendelkezzenek az elemi tagozaton oktató tanítók is. Ez azonban nem egy váratlan újdonság, már a 2011/1-es számú oktatási törvényben is szerepelt, „de időközben sokat tették-vették, módosították, kötelezték, elnapolták, elnézték, visszatérte rá”, tehát elég kusza előzménye van, és most belefoglalták az új törvénytervezetbe. Az említett előzmények miatt azonban

az érintett tanítók továbbképzése már az elmúlt években elkezdődött, nagyon sokan megszerezték a mesteri fokozatot különböző egyetemi oktatási formákban.

„Most ezt a helyzetet próbálja az új törvény letisztázni. Megmaradnak a pedagógiai líceumok, képeznek tanítókat azon a szinten, de ahhoz, hogy nekik végleges állásuk legyen, felsőfokú végzettséget kell szerezzenek.”

Középiskolai felvételi: „fontos, hogy a szekér a lovakat ne kerülje meg”

A népszerűbb középiskolai szakokon a felvételi bevezetésének a lehetősége is az új oktatási törvénytervezet újdonságai közé tartozik. Azok a középiskolák szervezhetnek majd felvételit – szigorúan azonos időben és a helyeknek legfeljebb a 60 százalékára –, amelyekben az adott szakra bizonyítottan túljelentkezés volt az előző években.

„Mi nem zárkózunk el a felvételi megszervezésének a lehetőségétől, de egyértelműen az a fontos számunkra, hogy lássuk azokat a tartalmi dolgokat is, hogy konkrétan miként képzeli el a szaktárca a felvételit. Tehát fontos, hogy a szekér a lovakat ne kerülje meg: elő tudja-e készíteni a tanügyminisztérium az összes olyan feltételt, ami által diák, család és pedagógus az új felvételi rendszer követelményeire fel tud készülni. És ugyanez érvényes az érettségire is. Mit értünk ez alatt?

Idézet
Azt írja a törvény, hogy a 2024-2025-ös tanévben ötödik, illetve kilencedik osztályt kezdő diákok fognak majd felvételizni nyolcadik után, illetve érettségizni tizenkettedik osztály után. Ehhez hozzá kell rendelni egyrészt a pedagógusok továbbképzését, másrészt ki kell dolgozni az új országos alaptantervet, az új tananyagokat, ami alapján a pedagógust felkészítjük arra, hogy miként oktasson, ő pedig felkészíti a diákot arra, hogy milyen kompetenciáit kell fejlessze ahhoz, hogy az új felvételi-, illetve érettségi rendszerben méltányos körülmények között vizsgázhasson.

A felvételi esetében például egyértelmű: már az ötödik osztály elején kell tudja a történelemszakos tanár, hogy egy társadalomtudományok osztályba négy év múlva milyen tananyagok, milyen kompetenciák, milyen követelmények alapján juthat be a diákja a felvételi során” – hangsúlyozta a módszertani előkészületek fontosságát a pedagógusszövetség szakmai alelnöke.

A mostani gyakorlat egyik visszásságát ismertetve elmondta: a kisebbségi oktatásban jelenleg nem minden tanintézményben oktatnak második idegen nyelvet ötödik osztálytól. Ilyen körülmények között viszont igazságtalan és nem méltányos ugyanazon az érettségi kompetenciamérésen vizsgáztatni azt a tanulót, aki csak kilencedik osztálytól tanult második idegen nyelvet, ahhoz képest, aki már ötödik osztálytól.

Ha az új előírások alkalmazása nem lesz időben és megfelelően előkészítve – mint ahogyan az már számtalanszor megtörtént Romániában – akkor az ismét kísérleti diákgenerációkat fog eredményezni

– hívta fel a figyelmet az RMPSZ szakmai alelnöke. Kitért ugyanakkor a pedagógusképzés és -továbbképzés fontosságára is.

A szükséges erőforrások hozzárendelésével jó törvény lehet

A pedagógusszövetség képviselői szerint az új törvénytervezetnek az egyik hiányossága a pályaorientációt érinti: nem szabályozza teljességében a pályaorientáció kereteit. Csak annyiról rendelkezik, hogy nyolcadikos és tizenkettedikes diákok számára az iskolák pályaorientációs ajánlást kell biztosítsanak, miközben országos pályaorientációs program létrehozására lenne szükség.
Összességében viszont jó véleménnyel van az új kerettörvény-tervezetről Ferencz-Salamon Alpár.

Idézet
Áttanulmányoztuk, és egy olyan egységes keretrendszernek mutatkozik, amelyhez ha hozzárendelik a kellő erőforrásokat – pénzügyit, humánerőforrás-fejlesztésit, minden olyan országos programot, ami támogatja a törvény érvénybe léptetését –, akkor ez egy jobb törvény tud lenni, mint a 2011-ből származó egyes számú törvény, amit már sok százszor módosítottak, és ezért már nem hatékony, nehézkes az alkalmazása és kuszák az előírásai”

– foglalta össze szakmai meglátásait az RMPSZ alelnöke.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Franciaország nem adja ki Romániának a királyi család hivatalosan el nem ismert tagját

A párizsi ítélőtábla megtagadta szerdán Pál Fülöp herceg kiadatását Romániának – írja az Agerpres az AFP hírügynökség jelentésére hivatkozva.

Franciaország nem adja ki Romániának a királyi család hivatalosan el nem ismert tagját
2025. július 07., hétfő

Fedezzük fel együtt Erdély kincseit

Tizenkét különleges helyszín, tucatnyi izgalmas és megragadó történet – Erdély kincsei sorozatunk első évadában tömören, lényegre törően mutattuk meg azokat a természeti vagy épített büszkeségeinket, amelyekről még az itt élők is keveset tudnak.

Fedezzük fel együtt Erdély kincseit
Fedezzük fel együtt Erdély kincseit
2025. július 07., hétfő

Fedezzük fel együtt Erdély kincseit

2025. július 01., kedd

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját

A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját
2025. június 26., csütörtök

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén

Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén
2025. június 25., szerda

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti

Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti
2025. június 25., szerda

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától

Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától
2025. június 25., szerda

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat

A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat
2025. június 25., szerda

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump

Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump
2025. június 24., kedd

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok

A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok
2025. június 24., kedd

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után

Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után