Jó az új tervezet, de kísérleti diákgenerációkat eredményezhet, ha rosszul alkalmazzák

Jó az új tervezet, de kísérleti diákgenerációkat eredményezhet, ha rosszul alkalmazzák

Magolás helyett megértés. A kisebbségi oktatást érintő egyik legfontosabb újdonság a román nyelv hatékonyabb oktatásra vonatkozik az új tanügyi törvénytervezetben

Fotó: Haáz Vince

Óriási előrelépés, hogy az oktatási minisztérium országos stratégiai programként támogatja a román nyelv oktatását a nem román anyanyelvű diákok esetében. Hasonlóra még nem volt példa, és ilyen vállalás nem szerepelt a már több százszor módosított 2011/1-es számú jogszabályban, illetve a Cîmpeanu-féle törvénytervezetben sem – értékelte az oktatási kerettörvény-tervezetnek a kisebbségi oktatást érintő legfontosabb újdonságát a Székelyhonnak Ferencz-Salamon Alpár.

Széchely István

2023. március 02., 20:592023. március 02., 20:59

Közvitára bocsátotta az oktatási minisztérium az új oktatási kerettörvény-tervezetet, amely a magyar nyelvű oktatást érintő újdonságokat is tartalmaz.

Kedvező változásokat hoz az új elképzelés, de sok múlik azon is, hogy milyen szabályozó módszertanok készülnek majd az új törvény alkalmazása érdekében

– véli Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) országos szakmai alelnöke.

„Az RMDSZ-nek, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakmai véleményének a kikérésével, sikerült olyan előírásokat és plusz törvénycikkelyeket belefoglaltatnia ebbe a törvénybe, amely a mostani kisebbségi oktatás létező jogait megerősíti és bővíti.

Idézet
A román nyelv oktatásának bizonyos aspektusai is jelentős értékben érintettek, olyan finomhangolások is történtek, hogy a román nyelv kisebbségi tanintézetekben történő oktatását olyan szakemberek végzik, akik ismerik az adott kisebbségnek a kultúráját, sajátosságait.

Egy programot is sikerült összeállítani, amely előírja azt, hogy országos stratégiai programszinten támogatja a tanügyminisztérium – hangsúlyozom, a tanügyminisztérium – a román nyelv oktatását és megtanulását a nem román anyanyelvű diákok esetében. Ez egy óriási előrelépés abban a tekintetben, hogy ilyen a 2011/1-es törvényben vagy az utána elkészült Cîmpeanu-törvénytervezetben sem szerepelt, sőt, arra sem volt még precedens, hogy a minisztérium ezt országos programként felvállalja” – fogalmazott a pedagógusszövetség szakmai alelnöke. Kitért arra is, hogy

a program révén az új oktatási törvény elősegíti azt is, hogy ne csak iskolai környezetben legyen lehetőség a román nyelv elsajátítására, hanem nyelvtáborokban is.

Az, hogy a kisebbségi oktatásban ez miként – például más tananyag, vagy nagyobb tanóraszám által – valósul meg, az majd csak a későbbiekben, a kiegészítő előírások kidolgozásakor dől el, az új oktatási törvény erre vonatkozóan nem tartalmaz konkrétumokat, csak keretet ad a szabályozásoknak. „Az alaptanterv, az utána következő kerettantervek, tananyagok, tantárgyi vagy tantárgycsoporti tananyagok kidolgozása a törvénykezési folyamat következő lépése” – mondta Ferencz-Salamon Alpár.

Érdemfizetést, prémiumokat kaphatnak a pedagógusok

Az új oktatási törvénytervezet értelmében prémiumokat kaphatnak az előírtnál több feladatot vállaló pedagógusok.

A jogszabály-tervezet kiemelt újdonságai tulajdonképpen elsősorban bérezési, motiválási kérdéseket érintenek. Például

az új bérrácsban magasabb fizetést igyekszik előírni a kezdő pedagógusoknak

– tért rá a részletekre az RMPSZ szakmai alelnöke, megjegyezve, ez előrelépés lesz, de értelemszerűen csak akkor, ha ehhez a szükséges pénzt is hozzárendeli az állam. „Az érdemfizetés visszavezetése is megjelenik a törvényben. Ebben nagyon sokat dolgoztam én is, a politikai döntéshozatal figyelmébe ajánlva, és a szövetség is többször megfogalmazta, hogy

Idézet
kell egy olyan motivációs eszköz, ami a tanintézmény rendelkezésére áll, és amely által jutalmazhatók lehetnének azok a tevékenységek, amelyeket a pedagógusok úgymond a hivatali kötelezettségeken felül végeznének.

Ezt nevezik az általános közoktatási rendszerben hozzáadott pedagógiai értéknek. Az, ami nem osztályfőnöki munka, nem a saját tantárgyamban zajló tanítási tevékenység az osztályteremben, hanem például egy önképző kör elindítása, vagy amikor projektet írok az iskola egy tágabb közösségének. Az ilyen tevékenységeket tudnia kell egy tanintézménynek jutalmazni. Ez régebb benne volt a törvényben, de kivették, most sikerült közös RMDSZ-es és RMPSZ-es erőfeszítéssel visszahelyezni. Ez fontos, mert

Idézet
a versenyképességet fogja növelni, és azt a lehetőséget, hogy több, minőségibb munkáért az illető pedagógus többletkeresetet tudjon magának biztosítani”

– fogalmazott Ferencz-Salamon Alpár.

Galéria

Fotó: Biró István

A felsőfokú végzettség követelménye nem volt váratlan

Az új oktatási törvénytervezet értelmében felsőfokú végzettséggel kell rendelkezzenek az elemi tagozaton oktató tanítók is. Ez azonban nem egy váratlan újdonság, már a 2011/1-es számú oktatási törvényben is szerepelt, „de időközben sokat tették-vették, módosították, kötelezték, elnapolták, elnézték, visszatérte rá”, tehát elég kusza előzménye van, és most belefoglalták az új törvénytervezetbe. Az említett előzmények miatt azonban

az érintett tanítók továbbképzése már az elmúlt években elkezdődött, nagyon sokan megszerezték a mesteri fokozatot különböző egyetemi oktatási formákban.

„Most ezt a helyzetet próbálja az új törvény letisztázni. Megmaradnak a pedagógiai líceumok, képeznek tanítókat azon a szinten, de ahhoz, hogy nekik végleges állásuk legyen, felsőfokú végzettséget kell szerezzenek.”

Középiskolai felvételi: „fontos, hogy a szekér a lovakat ne kerülje meg”

A népszerűbb középiskolai szakokon a felvételi bevezetésének a lehetősége is az új oktatási törvénytervezet újdonságai közé tartozik. Azok a középiskolák szervezhetnek majd felvételit – szigorúan azonos időben és a helyeknek legfeljebb a 60 százalékára –, amelyekben az adott szakra bizonyítottan túljelentkezés volt az előző években.

„Mi nem zárkózunk el a felvételi megszervezésének a lehetőségétől, de egyértelműen az a fontos számunkra, hogy lássuk azokat a tartalmi dolgokat is, hogy konkrétan miként képzeli el a szaktárca a felvételit. Tehát fontos, hogy a szekér a lovakat ne kerülje meg: elő tudja-e készíteni a tanügyminisztérium az összes olyan feltételt, ami által diák, család és pedagógus az új felvételi rendszer követelményeire fel tud készülni. És ugyanez érvényes az érettségire is. Mit értünk ez alatt?

Idézet
Azt írja a törvény, hogy a 2024-2025-ös tanévben ötödik, illetve kilencedik osztályt kezdő diákok fognak majd felvételizni nyolcadik után, illetve érettségizni tizenkettedik osztály után. Ehhez hozzá kell rendelni egyrészt a pedagógusok továbbképzését, másrészt ki kell dolgozni az új országos alaptantervet, az új tananyagokat, ami alapján a pedagógust felkészítjük arra, hogy miként oktasson, ő pedig felkészíti a diákot arra, hogy milyen kompetenciáit kell fejlessze ahhoz, hogy az új felvételi-, illetve érettségi rendszerben méltányos körülmények között vizsgázhasson.

A felvételi esetében például egyértelmű: már az ötödik osztály elején kell tudja a történelemszakos tanár, hogy egy társadalomtudományok osztályba négy év múlva milyen tananyagok, milyen kompetenciák, milyen követelmények alapján juthat be a diákja a felvételi során” – hangsúlyozta a módszertani előkészületek fontosságát a pedagógusszövetség szakmai alelnöke.

A mostani gyakorlat egyik visszásságát ismertetve elmondta: a kisebbségi oktatásban jelenleg nem minden tanintézményben oktatnak második idegen nyelvet ötödik osztálytól. Ilyen körülmények között viszont igazságtalan és nem méltányos ugyanazon az érettségi kompetenciamérésen vizsgáztatni azt a tanulót, aki csak kilencedik osztálytól tanult második idegen nyelvet, ahhoz képest, aki már ötödik osztálytól.

Ha az új előírások alkalmazása nem lesz időben és megfelelően előkészítve – mint ahogyan az már számtalanszor megtörtént Romániában – akkor az ismét kísérleti diákgenerációkat fog eredményezni

– hívta fel a figyelmet az RMPSZ szakmai alelnöke. Kitért ugyanakkor a pedagógusképzés és -továbbképzés fontosságára is.

A szükséges erőforrások hozzárendelésével jó törvény lehet

A pedagógusszövetség képviselői szerint az új törvénytervezetnek az egyik hiányossága a pályaorientációt érinti: nem szabályozza teljességében a pályaorientáció kereteit. Csak annyiról rendelkezik, hogy nyolcadikos és tizenkettedikes diákok számára az iskolák pályaorientációs ajánlást kell biztosítsanak, miközben országos pályaorientációs program létrehozására lenne szükség.
Összességében viszont jó véleménnyel van az új kerettörvény-tervezetről Ferencz-Salamon Alpár.

Idézet
Áttanulmányoztuk, és egy olyan egységes keretrendszernek mutatkozik, amelyhez ha hozzárendelik a kellő erőforrásokat – pénzügyit, humánerőforrás-fejlesztésit, minden olyan országos programot, ami támogatja a törvény érvénybe léptetését –, akkor ez egy jobb törvény tud lenni, mint a 2011-ből származó egyes számú törvény, amit már sok százszor módosítottak, és ezért már nem hatékony, nehézkes az alkalmazása és kuszák az előírásai”

– foglalta össze szakmai meglátásait az RMPSZ alelnöke.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 28., kedd

Reggel héttől lehet majd szavazni, indokolt esetben akár éjfélig

A június 9-i választásokon reggel 7 órakor kezdődik és 22 órakor zárul a szavazás, de akik abban az órában a szavazóhelyiségben tartózkodnak vagy a szavazóhelyiség előtt sorban állnak, 23 óra 59 percig még leadhatják voksukat.

Reggel héttől lehet majd szavazni, indokolt esetben akár éjfélig
2024. május 28., kedd

100 éves jelölt is indul a helyhatósági választáson

A június 9-i helyhatósági választásra 207 389-en, az ugyanaznap tartandó európai parlamenti (EP-) választásra pedig 494-en jelöltették magukat; a legfiatalabb jelölt 23, a legidősebb 100 éves – közölte az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.

100 éves jelölt is indul a helyhatósági választáson
2024. május 28., kedd

Letöltendő börtönbüntetés jár ezentúl az emberkereskedelem és a rabszolgatartás bűntette miatt

Elfogadta kedden a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely kizárja a felfüggesztett börtönbüntetés kiszabásának lehetőségét rabszolgatartás, emberkereskedelem és gyermekkereskedelem bűntette esetén.

Letöltendő börtönbüntetés jár ezentúl az emberkereskedelem és a rabszolgatartás bűntette miatt
2024. május 28., kedd

Szempontok, amelyek meghatározzák az óvodaválasztást

Hétfőtől lehet óvodába íratni a három évet betöltött kisgyerekeket Romániában. Van olyan szülő, akinél az óvoda és az otthon közti távolság a meghatározó, másoknak a helyben főzött ebéd, van akinek az óvónő személye, vagy a csoport összetétele.

Szempontok, amelyek meghatározzák az óvodaválasztást
2024. május 27., hétfő

Felmelegedik az idő június elejére, de zivatarokkal is kell számolni

A sokévi átlagnál melegebb lesz az időjárás következő két hétben, de az ország nagy részén zivatarokra is gyakran lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) május 27. és június 9. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

Felmelegedik az idő június elejére, de zivatarokkal is kell számolni
2024. május 27., hétfő

Nevesítve: Farkas Bertalan után ő lehet a következő magyar kutatóűrhajós

A szakértői bizottság végleges döntése alapján Kapu Tibor lehet az az ember, akit Magyarország hosszú évtizedek után ismét a világűrbe küld, míg a tartalékűrhajós Cserényi Gyula lesz, ők fogják elvégezni a kiképzés utolsó fázisát.

Nevesítve: Farkas Bertalan után ő lehet a következő magyar kutatóűrhajós
2024. május 26., vasárnap

Nyolcvankét ittas vezető búcsúzott a jogosítványától

Az elmúlt 24 órában 738 gépjárművezetői jogosítványt vont be a rendőrség, 82-t alkohol, 9-et kábítószer befolyása alatt történő vezetés miatt.

Nyolcvankét ittas vezető búcsúzott a jogosítványától
2024. május 25., szombat

Felhőszakadás, elszórtan jégeső – ez vár ránk szombaton

Viharos időjárásra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat húsz megyére.

Felhőszakadás, elszórtan jégeső – ez vár ránk szombaton
2024. május 23., csütörtök

Itt a bizonyíték, hogy imádják Nagy-Britanniát a románok

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett friss adatai szerint az első negyedév végéig csaknem nyolcmillió letelepedési kérelmet nyújtottak be a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok. A lista élén a románok állnak.

Itt a bizonyíték, hogy imádják Nagy-Britanniát a románok
2024. május 23., csütörtök

Rehabilitációs központot építenek a problémás medvék számára

Brassó közelében 61 hektáron rehabilitációs központ épül a lakott területekre bejáró és ott problémákat okozó barnamedvék számára – számolt be csütörtökön a Bizbrasov.ro hírportál.

Rehabilitációs központot építenek a problémás medvék számára
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!