Jó az új tervezet, de kísérleti diákgenerációkat eredményezhet, ha rosszul alkalmazzák

– véli Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) országos szakmai alelnöke.

„Az RMDSZ-nek, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakmai véleményének a kikérésével, sikerült olyan előírásokat és plusz törvénycikkelyeket belefoglaltatnia ebbe a törvénybe, amely a mostani kisebbségi oktatás létező jogait megerősíti és bővíti.

Egy programot is sikerült összeállítani, amely előírja azt, hogy országos stratégiai programszinten támogatja a tanügyminisztérium – hangsúlyozom, a tanügyminisztérium – a román nyelv oktatását és megtanulását a nem román anyanyelvű diákok esetében. Ez egy óriási előrelépés abban a tekintetben, hogy ilyen a 2011/1-es törvényben vagy az utána elkészült Cîmpeanu-törvénytervezetben sem szerepelt, sőt, arra sem volt még precedens, hogy a minisztérium ezt országos programként felvállalja” – fogalmazott a pedagógusszövetség szakmai alelnöke. Kitért arra is, hogy

Az, hogy a kisebbségi oktatásban ez miként – például más tananyag, vagy nagyobb tanóraszám által – valósul meg, az majd csak a későbbiekben, a kiegészítő előírások kidolgozásakor dől el, az új oktatási törvény erre vonatkozóan nem tartalmaz konkrétumokat, csak keretet ad a szabályozásoknak. „Az alaptanterv, az utána következő kerettantervek, tananyagok, tantárgyi vagy tantárgycsoporti tananyagok kidolgozása a törvénykezési folyamat következő lépése” – mondta Ferencz-Salamon Alpár.

Érdemfizetést, prémiumokat kaphatnak a pedagógusok

Az új oktatási törvénytervezet értelmében prémiumokat kaphatnak az előírtnál több feladatot vállaló pedagógusok.

A jogszabály-tervezet kiemelt újdonságai tulajdonképpen elsősorban bérezési, motiválási kérdéseket érintenek. Például

– tért rá a részletekre az RMPSZ szakmai alelnöke, megjegyezve, ez előrelépés lesz, de értelemszerűen csak akkor, ha ehhez a szükséges pénzt is hozzárendeli az állam. „Az érdemfizetés visszavezetése is megjelenik a törvényben. Ebben nagyon sokat dolgoztam én is, a politikai döntéshozatal figyelmébe ajánlva, és a szövetség is többször megfogalmazta, hogy

Ezt nevezik az általános közoktatási rendszerben hozzáadott pedagógiai értéknek. Az, ami nem osztályfőnöki munka, nem a saját tantárgyamban zajló tanítási tevékenység az osztályteremben, hanem például egy önképző kör elindítása, vagy amikor projektet írok az iskola egy tágabb közösségének. Az ilyen tevékenységeket tudnia kell egy tanintézménynek jutalmazni. Ez régebb benne volt a törvényben, de kivették, most sikerült közös RMDSZ-es és RMPSZ-es erőfeszítéssel visszahelyezni. Ez fontos, mert

– fogalmazott Ferencz-Salamon Alpár.

„Most ezt a helyzetet próbálja az új törvény letisztázni. Megmaradnak a pedagógiai líceumok, képeznek tanítókat azon a szinten, de ahhoz, hogy nekik végleges állásuk legyen, felsőfokú végzettséget kell szerezzenek.”

Középiskolai felvételi: „fontos, hogy a szekér a lovakat ne kerülje meg”

A népszerűbb középiskolai szakokon a felvételi bevezetésének a lehetősége is az új oktatási törvénytervezet újdonságai közé tartozik. Azok a középiskolák szervezhetnek majd felvételit – szigorúan azonos időben és a helyeknek legfeljebb a 60 százalékára –, amelyekben az adott szakra bizonyítottan túljelentkezés volt az előző években.

„Mi nem zárkózunk el a felvételi megszervezésének a lehetőségétől, de egyértelműen az a fontos számunkra, hogy lássuk azokat a tartalmi dolgokat is, hogy konkrétan miként képzeli el a szaktárca a felvételit. Tehát fontos, hogy a szekér a lovakat ne kerülje meg: elő tudja-e készíteni a tanügyminisztérium az összes olyan feltételt, ami által diák, család és pedagógus az új felvételi rendszer követelményeire fel tud készülni. És ugyanez érvényes az érettségire is. Mit értünk ez alatt?

A felvételi esetében például egyértelmű: már az ötödik osztály elején kell tudja a történelemszakos tanár, hogy egy társadalomtudományok osztályba négy év múlva milyen tananyagok, milyen kompetenciák, milyen követelmények alapján juthat be a diákja a felvételi során” – hangsúlyozta a módszertani előkészületek fontosságát a pedagógusszövetség szakmai alelnöke.

A mostani gyakorlat egyik visszásságát ismertetve elmondta: a kisebbségi oktatásban jelenleg nem minden tanintézményben oktatnak második idegen nyelvet ötödik osztálytól. Ilyen körülmények között viszont igazságtalan és nem méltányos ugyanazon az érettségi kompetenciamérésen vizsgáztatni azt a tanulót, aki csak kilencedik osztálytól tanult második idegen nyelvet, ahhoz képest, aki már ötödik osztálytól.

– hívta fel a figyelmet az RMPSZ szakmai alelnöke. Kitért ugyanakkor a pedagógusképzés és -továbbképzés fontosságára is.

A szükséges erőforrások hozzárendelésével jó törvény lehet

A pedagógusszövetség képviselői szerint az új törvénytervezetnek az egyik hiányossága a pályaorientációt érinti: nem szabályozza teljességében a pályaorientáció kereteit. Csak annyiról rendelkezik, hogy nyolcadikos és tizenkettedikes diákok számára az iskolák pályaorientációs ajánlást kell biztosítsanak, miközben országos pályaorientációs program létrehozására lenne szükség.
Összességében viszont jó véleménnyel van az új kerettörvény-tervezetről Ferencz-Salamon Alpár.

– foglalta össze szakmai meglátásait az RMPSZ alelnöke.