Magolás helyett megértés. A kisebbségi oktatást érintő egyik legfontosabb újdonság a román nyelv hatékonyabb oktatásra vonatkozik az új tanügyi törvénytervezetben
Fotó: Haáz Vince
Óriási előrelépés, hogy az oktatási minisztérium országos stratégiai programként támogatja a román nyelv oktatását a nem román anyanyelvű diákok esetében. Hasonlóra még nem volt példa, és ilyen vállalás nem szerepelt a már több százszor módosított 2011/1-es számú jogszabályban, illetve a Cîmpeanu-féle törvénytervezetben sem – értékelte az oktatási kerettörvény-tervezetnek a kisebbségi oktatást érintő legfontosabb újdonságát a Székelyhonnak Ferencz-Salamon Alpár.
2023. március 02., 20:592023. március 02., 20:59
Közvitára bocsátotta az oktatási minisztérium az új oktatási kerettörvény-tervezetet, amely a magyar nyelvű oktatást érintő újdonságokat is tartalmaz.
– véli Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) országos szakmai alelnöke.
„Az RMDSZ-nek, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakmai véleményének a kikérésével, sikerült olyan előírásokat és plusz törvénycikkelyeket belefoglaltatnia ebbe a törvénybe, amely a mostani kisebbségi oktatás létező jogait megerősíti és bővíti.
Egy programot is sikerült összeállítani, amely előírja azt, hogy országos stratégiai programszinten támogatja a tanügyminisztérium – hangsúlyozom, a tanügyminisztérium – a román nyelv oktatását és megtanulását a nem román anyanyelvű diákok esetében. Ez egy óriási előrelépés abban a tekintetben, hogy ilyen a 2011/1-es törvényben vagy az utána elkészült Cîmpeanu-törvénytervezetben sem szerepelt, sőt, arra sem volt még precedens, hogy a minisztérium ezt országos programként felvállalja” – fogalmazott a pedagógusszövetség szakmai alelnöke. Kitért arra is, hogy
Az, hogy a kisebbségi oktatásban ez miként – például más tananyag, vagy nagyobb tanóraszám által – valósul meg, az majd csak a későbbiekben, a kiegészítő előírások kidolgozásakor dől el, az új oktatási törvény erre vonatkozóan nem tartalmaz konkrétumokat, csak keretet ad a szabályozásoknak. „Az alaptanterv, az utána következő kerettantervek, tananyagok, tantárgyi vagy tantárgycsoporti tananyagok kidolgozása a törvénykezési folyamat következő lépése” – mondta Ferencz-Salamon Alpár.
Az új oktatási törvénytervezet értelmében prémiumokat kaphatnak az előírtnál több feladatot vállaló pedagógusok.
A jogszabály-tervezet kiemelt újdonságai tulajdonképpen elsősorban bérezési, motiválási kérdéseket érintenek. Például
– tért rá a részletekre az RMPSZ szakmai alelnöke, megjegyezve, ez előrelépés lesz, de értelemszerűen csak akkor, ha ehhez a szükséges pénzt is hozzárendeli az állam. „Az érdemfizetés visszavezetése is megjelenik a törvényben. Ebben nagyon sokat dolgoztam én is, a politikai döntéshozatal figyelmébe ajánlva, és a szövetség is többször megfogalmazta, hogy
Ezt nevezik az általános közoktatási rendszerben hozzáadott pedagógiai értéknek. Az, ami nem osztályfőnöki munka, nem a saját tantárgyamban zajló tanítási tevékenység az osztályteremben, hanem például egy önképző kör elindítása, vagy amikor projektet írok az iskola egy tágabb közösségének. Az ilyen tevékenységeket tudnia kell egy tanintézménynek jutalmazni. Ez régebb benne volt a törvényben, de kivették, most sikerült közös RMDSZ-es és RMPSZ-es erőfeszítéssel visszahelyezni. Ez fontos, mert
– fogalmazott Ferencz-Salamon Alpár.
Fotó: Biró István
Az új oktatási törvénytervezet értelmében felsőfokú végzettséggel kell rendelkezzenek az elemi tagozaton oktató tanítók is. Ez azonban nem egy váratlan újdonság, már a 2011/1-es számú oktatási törvényben is szerepelt, „de időközben sokat tették-vették, módosították, kötelezték, elnapolták, elnézték, visszatérte rá”, tehát elég kusza előzménye van, és most belefoglalták az új törvénytervezetbe. Az említett előzmények miatt azonban
„Most ezt a helyzetet próbálja az új törvény letisztázni. Megmaradnak a pedagógiai líceumok, képeznek tanítókat azon a szinten, de ahhoz, hogy nekik végleges állásuk legyen, felsőfokú végzettséget kell szerezzenek.”
A népszerűbb középiskolai szakokon a felvételi bevezetésének a lehetősége is az új oktatási törvénytervezet újdonságai közé tartozik. Azok a középiskolák szervezhetnek majd felvételit – szigorúan azonos időben és a helyeknek legfeljebb a 60 százalékára –, amelyekben az adott szakra bizonyítottan túljelentkezés volt az előző években.
„Mi nem zárkózunk el a felvételi megszervezésének a lehetőségétől, de egyértelműen az a fontos számunkra, hogy lássuk azokat a tartalmi dolgokat is, hogy konkrétan miként képzeli el a szaktárca a felvételit. Tehát fontos, hogy a szekér a lovakat ne kerülje meg: elő tudja-e készíteni a tanügyminisztérium az összes olyan feltételt, ami által diák, család és pedagógus az új felvételi rendszer követelményeire fel tud készülni. És ugyanez érvényes az érettségire is. Mit értünk ez alatt?
A felvételi esetében például egyértelmű: már az ötödik osztály elején kell tudja a történelemszakos tanár, hogy egy társadalomtudományok osztályba négy év múlva milyen tananyagok, milyen kompetenciák, milyen követelmények alapján juthat be a diákja a felvételi során” – hangsúlyozta a módszertani előkészületek fontosságát a pedagógusszövetség szakmai alelnöke.
A mostani gyakorlat egyik visszásságát ismertetve elmondta: a kisebbségi oktatásban jelenleg nem minden tanintézményben oktatnak második idegen nyelvet ötödik osztálytól. Ilyen körülmények között viszont igazságtalan és nem méltányos ugyanazon az érettségi kompetenciamérésen vizsgáztatni azt a tanulót, aki csak kilencedik osztálytól tanult második idegen nyelvet, ahhoz képest, aki már ötödik osztálytól.
– hívta fel a figyelmet az RMPSZ szakmai alelnöke. Kitért ugyanakkor a pedagógusképzés és -továbbképzés fontosságára is.
A pedagógusszövetség képviselői szerint az új törvénytervezetnek az egyik hiányossága a pályaorientációt érinti: nem szabályozza teljességében a pályaorientáció kereteit. Csak annyiról rendelkezik, hogy nyolcadikos és tizenkettedikes diákok számára az iskolák pályaorientációs ajánlást kell biztosítsanak, miközben országos pályaorientációs program létrehozására lenne szükség.
Összességében viszont jó véleménnyel van az új kerettörvény-tervezetről Ferencz-Salamon Alpár.
– foglalta össze szakmai meglátásait az RMPSZ alelnöke.
A párizsi ítélőtábla megtagadta szerdán Pál Fülöp herceg kiadatását Romániának – írja az Agerpres az AFP hírügynökség jelentésére hivatkozva.
Tizenkét különleges helyszín, tucatnyi izgalmas és megragadó történet – Erdély kincsei sorozatunk első évadában tömören, lényegre törően mutattuk meg azokat a természeti vagy épített büszkeségeinket, amelyekről még az itt élők is keveset tudnak.
A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.
Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.
Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.
A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.
Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.
szóljon hozzá!