
Fotó: Farkas Antal
Többször is módosították egy évtized alatt a romániai munkatörvénykönyvet, a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány által közösen elfogadott újítások mégsem felelnek meg az elvárásoknak. Munkajogászt, munkavállalót és munkaadó cégvezetőt kérdeztünk.
2015. május 06., 15:482015. május 06., 15:48
2015. május 06., 15:502015. május 06., 15:50
Kritikák kereszttüzében áll a tizenkét éve, 2003. március 1-jén hatályba lépett új román munkatörvénykönyv. A 2003/53-as számú törvényt már parlamenti megszavazása előtt keményen bírálták a munkaadók. Nem véletlen, hogy az elmúlt években többször is módosították – legutóbb 2015. január 25-én. A komoly vitákkal járó változtatások mégsem elégítenek ki minden igényt: egy-egy módosításnak vagy a munkaadó, vagy a munkavállaló a nyertese.
Az elmúlt évek módosításainak forgatókönyvéről, arról, hogy mennyire alkalmazott-barát a munkatörvénykönyv, és az Európai Unióban legmagasabb romániai munkaügyi járulékok negatív hatásairól Újvári Ildikó kolozsvári újságíróval, a munkajog területén jártas jogásszal beszélgettünk.
„A munkatörvénykönyvhöz fűződő bármely módosítást, kiegészítést a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók szövetségének képviselőiből álló bizottság úgynevezett társadalmi párbeszéd útján hoz meg. Ennek az a célja, hogy az adott folyamatban e hármas testület, illetve képviselet közös megegyezésre jusson, azaz egyeztessék a sokszor szemben álló igényeket és elvárásokat.” Újvári Ildikó szerint az országos párbeszéd jelentősen tompította a munkatörvénykönyvvel szemben időről időre fellángoló elégedetlenségeket. Másként nehezen képzelhető el egyféle konszenzusos megoldás, hiszen ami megfelel vagy jó a munkavállalónak, nem biztos, hogy kedvére való vagy előnyös a munkaadónak. Továbbá az is kétséges, hogy a kormány kivitelezheti-e a szerteágazó igényeket, vagy sem? Ez a hármas megállapodás szokta meghatározni az országos bruttó minimálbér szintjét, de a munkajoggal, munkaerőpiaccal kapcsolatos kérdésekben, vagy ezzel összefüggő jogszabályokban is rendszerint így hozzák meg a döntéseket. A hosszas viták így is pattanásig feszült légkört teremtenek a munkatörvénykönyv módosításai előtt, hiszen a szemben álló két fél – a munkavállaló és munkáltató – érdeke nem azonos, legtöbbször az érdekellentétek hangsúlyosak.
A teljes írás az Erdélyi Napló május 7-én megjelenő 18. lapszámában olvasható.
Július 1-jétől érvényesek az új uniós vámszabályok: az EU-n kívüli webáruházból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után 3 eurós vámot kell fizetni.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Hőhullám sújtja Európát, szerdán megdőlt a júniusi hőségrekord Nagy-Britanniában. Az elmúlt napokban Spanyolországban is megdőlt a júniusi átlaghőmérsékleti rekord.
Rekordmennyiségű, 19 millió hordónyi kőolajat szállítottak át hétfőn a Hormuzi-szoroson – írta Donald Trump amerikai elnök kedden közösségi oldalán.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Összeütközött pénteken két vasúti szerelvény a dél-angliai Bedford városának közelében. A brit közlekedési rendőrség péntek esti beszámolója szerint a szerencsétlenségben egy ember életét vesztette, sokan megsérültek.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Majmot akart csempészni Olaszországba autójában az a román férfi, aki ellen természetkárosítás miatt emeltek vádat – tájékoztatta a Zala Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője szerdán az MTI-t.
Hat, alig néhány hetes tacskót találtak a magyarországi pénzügyőrök egy kisbusz rejtett rekeszében. Az állatok chippel, oltással és útlevéllel sem rendelkeztek – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán az MTI-vel.
szóljon hozzá!