Az infrastruktúra fejlesztésére és környezetvédelmi projektekre költené a kormány a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban lehívandó EU-s alapok nagy részét – számolt be Victor Ponta miniszterelnök.
2014. február 05., 18:082014. február 05., 18:08
2014. február 05., 18:082014. február 05., 18:08
A kabinet az elképzelések szerint a rendelkezésére álló strukturális és kohéziós alapokokból közel 5,7 milliárd eurót költene autópályákra, országutakra, valamint a vasúti, légi és hajózási infrastruktúra korszerűsítésére, további 1,1 milliárd eurót megyei utakra és körgyűrűkre, a természetvédelmet célzó projektekre pedig 3 milliárd eurót szánnak.
A kormány egymilliárd eurót fordítana a fiatalok, valamint állástalanok munkaerő-piaci felzárkóztatását célzó kezdeményezésekre, és ugyancsak egymilliárd euróval segítené a hátrányos helyzetű, illetve főként a roma lakosság integrálását.
Jelentős összeg, 2,8 milliárd euró jut majd közösségfejlesztésre, az egészségügyi infrastruktúra korszerűsítésére pedig 500 millió eurót költenek, ebből a tervek szerint többek között a kolozsvári regionális kórházat is felépítik. A kormány emellett 800 millió euróval támogatja támogatja a kis- és közepes vállalkozásokat és ipari parkokat, 500 millió euróval az IT-szektort, és 450 millió eurót fordít a kulturális és turisztikai helyszínek fejlesztésére.
Annak kapcsán, hogy a 2007–2013-as költségvetési időszakban biztosított alapok lehívási rátája rendkívül alacsony volt Romániában, Victor Ponta elmondta: inkább arra kell összpontosítani, hogy az elmúlt évben más EU-s államokhoz képest Bukarestben növekedett legnagyobb mértékben az alapok felhasználási aránya.
„Sokan úgy vélik, hogy olyan euró-milliárdokról beszélünk, amit úgysem fogunk elkölteni, de szerencsére a 2013-as előrelépések ennek ellenkezőjét bizonyították, hiszen a lehívási rátát 7-ről 34 százalékra növeltük” – magyarázta a kormányfő. Ponta ugyanakkor megjegyezte: a 2014–2020-as időszakra Románia és Bulgária kapta a legkevesebb uniós finanszírozást.
Eugen Teodorovici EU-a alapokért felelős miniszter arról is beszámolt, hogy a 2014–2020 között biztosított uniós finanszírozások lehívásához szükséges partnerségi megállapodást február végéig elküldik az Európai Bizottságnak jóváhagyásra. A tárcavezető szerint addig még nagyon sok részletet ki kell dolgozniuk, ezért felszólította az illetékes minisztériumokat, hogy legkésőbb holnapig nyújtsák be az alapok lehívásához és felhasználásához kapcsolódó javaslataikat.
Az ukrán fél közölte Bukaresttel, hogy a konstancai kikötőben június 5-én történt incidens egy elszigetelt eset volt, amelyet nagy valószínűséggel az orosz elektronikai hadviselés okozott – tájékoztatott pénteken a védelmi minisztérium.
A bogár akár tömeges kőrispusztulást is okozhat, ezért fokozott ellenőrzést rendeltek el Magyarországon.
Július 1-jétől érvényesek az új uniós vámszabályok: az EU-n kívüli webáruházból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után 3 eurós vámot kell fizetni.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Hőhullám sújtja Európát, szerdán megdőlt a júniusi hőségrekord Nagy-Britanniában. Az elmúlt napokban Spanyolországban is megdőlt a júniusi átlaghőmérsékleti rekord.
Rekordmennyiségű, 19 millió hordónyi kőolajat szállítottak át hétfőn a Hormuzi-szoroson – írta Donald Trump amerikai elnök kedden közösségi oldalán.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Összeütközött pénteken két vasúti szerelvény a dél-angliai Bedford városának közelében. A brit közlekedési rendőrség péntek esti beszámolója szerint a szerencsétlenségben egy ember életét vesztette, sokan megsérültek.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
szóljon hozzá!