Fotó: Gecse Noémi
Az idei érettségi vizsgára jutott tételutaztatás, képet és hangot is rögzítő megfigyelés, és kétharmados átmenési arány. A képet kisebb-nagyobb botrányok is tarkították, ám leginkább a külsőségekre, adminisztrációs kérdésekre való odafigyelés jellemezte a záróvizsga-sorozatot, a tartalom lassan mintha másodlagossá válna.
2015. július 15., 13:522015. július 15., 13:52
A fellebbezések utáni, végleges érettségi eredmények szerint a vizsgázók 67,9 százaléka várhatja oklevelét – már ha nem járnak úgy, mint tavalyi társaik, akik a közbeszerzési eljárás során tapasztalt visszaélések miatt csak idén januárban jutottak diplomához. Pedig idén több mint hét százalékkal – 15 ezerrel – többen jutották át a tű fokán, mint tavaly (60,65 százalék). A tanügyminiszter szerint ennek több oka is van: egyrészt az, hogy az idén érettségizők 2011-ben kezdték a középiskolát, vagyis abban az évben, amikor bevezették a kötelező videokamerás megfigyelést a vizsgatermekben. Jól tudták tehát, mire számítsanak, ezért felkészültebbek, mondta Sorin Cîmpeanu. Másik ok, hogy a vizsgázók 85 százaléka idén végezte a középiskolát, míg tavaly ez a szám 80 százalék volt. A friss végzősök 73 százaléka vette sikeresen az akadályt, míg a tavalyiaknak csak 27 százaléka érte el a minimum hatos átlagot, és szerzett legalább ötöst valamennyi vizsgatantárgyból a július 3-án zárult érettségin. A fellebbezések nyomán közel 1,5 százalékkal nőtt az átmenő jegyet érő dolgozatok száma: 66,41-ről 67,9 százalékra módosult az arány. A lemaradók augusztus 17–28. között próbálkozhatnak újra.
A romániai érettségi szinte minden évben új jellemzővel gazdagodik, idén a dolgozatok más megyében javítása volt a nóvum. Emiatt aztán a diákoknak egy nappal többet, a szokásos hétfő helyett keddig kellett izgulniuk az eredményekért. Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter szerint viszont ez biztosítja, hogy a kétharmados eredmény reális képet mutathasson. Ellenvélemények szerint viszont az előző évekénél magasabb sikerarány a tételsorok „hozzáférhetőségével” magyarázható. Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke szerint például a tanügyminiszter egyértelműen a könnyebb feladatokkal „kozmetikázta” az eredményeket.
A teljes írás az Erdélyi Napló július 16-án megjelenő 28. lapszámában olvasható.
A párizsi ítélőtábla megtagadta szerdán Pál Fülöp herceg kiadatását Romániának – írja az Agerpres az AFP hírügynökség jelentésére hivatkozva.
Tizenkét különleges helyszín, tucatnyi izgalmas és megragadó történet – Erdély kincsei sorozatunk első évadában tömören, lényegre törően mutattuk meg azokat a természeti vagy épített büszkeségeinket, amelyekről még az itt élők is keveset tudnak.
A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.
Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.
Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.
A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.
Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.
szóljon hozzá!