
Képünk illusztráció
Fotó: Balogh Orsolya
Folytatódik a tanügyi sztrájk, mivel a szakszervezetek nem tartják kielégítőnek a 2023/53-as sürgősségi kormányrendeletet.
2023. június 04., 14:172023. június 04., 14:17
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret tanügyi szakszervezeti szövetség közös közleményében azt írják, az általuk képviselt tanügyi alkalmazottak nevében
A szakszervezetek sérelmezik, hogy ezeket a feltételeket nem foglalták bele az új közoktatási törvénybe, és a 2023/53-as sürgősségi kormányrendeletnek is csak az indoklásában szerepel – számol be az Agerpres hírügynökség.
A közleményt Simion Hăncescu, a FSLI elnöke, és Marius Ovidiu Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti szövetség vezetője írta alá.
A dokumentum szerint a tanügyi alkalmazottak elégedetlenek azzal is, hogy a javasolt bértáblát három év alatt léptetnék érvénybe. A szakszervezetek kérik ennek az periódusnak a lerövidítését. Hozzáteszik, hogy a 2023/53-as sürgősségi kormányrendeletben előirányzott összegeket a szakszervezeti tagok túl alacsonynak tartják.
„Ahogy az elején is mondtuk, ez a sztrájk nem csak a bérekről szól. A tiltakozásnak ez a szélsőséges formája az oktatás jövőjéről is szól, arról, hogy a társadalom hogyan gondolkodik a tanári szakmáról. Azonban
azaz: továbbra sem fognak befektetni az oktatásba és a tanügyi alkalmazottakba. Ez a probléma, politikus urak, elnök úr”
– írják a szakszervezetek.
Hozzáteszik, a kormány „nem győzte meg” őket arról, hogy a sztrájk után valóban be fog fektetni az oktatásba, és nem hiszik el, hogy a konszolidált költségvetési kiadások 15 százalékát valóban oktatásra fordítják, mivel azt sem tartották be tíz éven keresztül, hogy a GDP 6 százalékát fordítják erre az ágazatra.
„Ne veszekedjenek velünk, ne küldjenek vissza az osztálytermekbe! Változtassanak a hangnemükön, és vállalják fel, hogy mától nemzeti prioritássá válik az oktatás! És nem csak számunkra, a rendszer alkalmazottai számára, hanem a több mint 3 millió tanuló számára is, akiknek a háta mögé próbálnak elbújni, és akiket megpróbálnak nyilatkozataikkal ellenünk fordítani!” – üzenik a szakszervezetek a politikusoknak.
Késsel támadt egy feltehetően kiskorú személy az izraeli nagykövetséget őrző rendőrre Belgrádban szerdára virradó éjszaka, a rendőr lelőtte a támadót.
Halálos vasúti szerencsétlenség történt szerdán a spanyolországi Urda település közelében, több mint harminc ember életét vesztette – a közölte Kasztília-La Mancha tartományi kormányának szóvivője.
Minden idők legmagasabb, 44,9 százalékos részvételi arányát mérték az izraeli parlamenti választásokon kedd délután kettőig – írja az MTI a központi választási bizottság közlésére hivatkozva.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jobb eredményre számított a vasárnapi előre hozott szerbiai parlamenti választáson, de sikernek tartja, hogy a párt megőrizte parlamenti képviseletét – jelentette ki Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke.
Utcai felvonulásokkal, énekléssel, tűzijátékkal és autódudálással ünnepelték Szerbia több városában vasárnap éjjel az ellenzéki Egyetemista Lista győzelmét az előre hozott parlamenti választáson.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy beleegyezne egy olyan megállapodásba, amely leállítaná a harci cselekményeket a jelenlegi frontvonal mentén, mivel ez szerinte a háború lezárásának megvalósítható módja.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
1 hozzászólás