A szakszervezetek sérelmezik, hogy ezeket a feltételeket nem foglalták bele az új közoktatási törvénybe, és a 2023/53-as sürgősségi kormányrendeletnek is csak az indoklásában szerepel – számol be az Agerpres hírügynökség.

A közleményt Simion Hăncescu, a FSLI elnöke, és Marius Ovidiu Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti szövetség vezetője írta alá.

A dokumentum szerint a tanügyi alkalmazottak elégedetlenek azzal is, hogy a javasolt bértáblát három év alatt léptetnék érvénybe. A szakszervezetek kérik ennek az periódusnak a lerövidítését. Hozzáteszik, hogy a 2023/53-as sürgősségi kormányrendeletben előirányzott összegeket a szakszervezeti tagok túl alacsonynak tartják.

„Ahogy az elején is mondtuk, ez a sztrájk nem csak a bérekről szól. A tiltakozásnak ez a szélsőséges formája az oktatás jövőjéről is szól, arról, hogy a társadalom hogyan gondolkodik a tanári szakmáról. Azonban

azaz: továbbra sem fognak befektetni az oktatásba és a tanügyi alkalmazottakba. Ez a probléma, politikus urak, elnök úr”

– írják a szakszervezetek.

Hozzáteszik, a kormány „nem győzte meg” őket arról, hogy a sztrájk után valóban be fog fektetni az oktatásba, és nem hiszik el, hogy a konszolidált költségvetési kiadások 15 százalékát valóban oktatásra fordítják, mivel azt sem tartották be tíz éven keresztül, hogy a GDP 6 százalékát fordítják erre az ágazatra.

„Ne veszekedjenek velünk, ne küldjenek vissza az osztálytermekbe! Változtassanak a hangnemükön, és vállalják fel, hogy mától nemzeti prioritássá válik az oktatás! És nem csak számunkra, a rendszer alkalmazottai számára, hanem a több mint 3 millió tanuló számára is, akiknek a háta mögé próbálnak elbújni, és akiket megpróbálnak nyilatkozataikkal ellenünk fordítani!” – üzenik a szakszervezetek a politikusoknak.