Folytatódik a maláj gép roncsainak vizsgálata

Shiv Sharma, az az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szóvivője közölte, a helyzet veszélyessé vált a megfigyelők számára, ezért hagyták el a helyszínt. Ugyanakkor nem mindenki távozott, egy kisebb csoport tovább vizsgálódik.

Hírügynökségi beszámolók szerint a gép roncsainál mintegy 70 szakember, köztük egy holland és ausztrál küldöttség, illetve az EBESZ missziója kutatott a július 17-én történt katasztrófa áldozatainak maradványai után. Az EBESZ a Twitteren azt írta, „hosszú nap előtt állnak”, amely során az áldozatok maradványainak felkutatására fognak összpontosítani. Az ukrán hatóságok szerint a katasztrófa 298 áldozata közül nyolcvannak a holttestét még nem találták meg. A holland küldöttség egy tagja azt mondta, hogy az összes áldozat megtalálása akár újabb hetekbe is telhet. Az AFP hírügynökség riportere szerint a szakértők munkáját szombaton fegyveres szakadárok felügyelték.

A maláj nemzeti légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Boeing 777-es gépe Donyeck megyében, oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területen zuhant le július 17-én. A gépen tartózkodók közül senki sem élte túl a katasztrófát, mind a 298-an meghaltak. A maláj utasszállítót minden bizonnyal egy Buk légvédelmi rakétával lőtték le. Az ukrán kormány és az Amerikai Egyesült Államok a szakadárokat vádolták a gép lelövésével. A szakadárok szerint Kijev felelős a történtekért.
Barack Obama amerikai elnök eközben ismételten aggályait fejezte ki orosz partnerének, Vlagyimir Putyin elnöknek az ukrajnai szakadárok számára nyújtott orosz támogatás megnövelése miatt, akárcsak amiatt, hogy – mint Washingtonban vallják – Moszkva megsértette a földi telepítésű rövid és közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról szóló, 1987-ben megkötött szerződést.

A két elnök pénteki telefonbeszélgetéséről közleményben számolt be a Fehér Ház. Ez volt az első kapcsolatfelvétel a két vezető között a maláj utasszállító repülőgép Kelet-Ukrajna felett július 17-én történt lelövését, illetve azt követően, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az ukrán válságban játszott szerepe miatt. Obama kijelentette, hogy a válság diplomáciai eszközökkel történő rendezését részesíti előnyben.

A Kreml sajtóirodája a két elnök eszmecseréjéből azt emelte ki, hogy Putyin kontraproduktívnak nevezte a Moszkva ellen bevezetett gazdasági büntetőintézkedéseket, rámutatva, hogy azok komoly károkat okoznak a nemzetközi kapcsolatokban és az általános értelemben vett globális stabilitásnak is.

Titkos Putyin-Merkel megállapodás Ukrajnáról?

A Krím szuverenitásáért cserébe az ukrán energiaellátás biztonságát garantálná az a megállapodás, amelyről titokban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár tárgyalt a hónapok óta húzódó ukrán válság békés megoldása érdekében – írta a titkos alkut ismerő forrásokra hivatkozva a The Independent című brit napilap.

A béketervezet két fő törekvése: az ukrán határok stabilizálása, valamint a pénzügyi gondokkal küzdő kelet-európai ország gazdasági fellendülésének előmozdítása elsősorban olyan új energiaügyi megállapodással, amely szavatolná a földgázellátás biztonságát. Ha erre az oroszok rábólintanának, akkor a megállapodás értelmében a nemzetközi közösségnek egy olyan lépésre kellene elszánnia magát, amelyre néhány ENSZ-tagállam vélhetően nehezen lesz majd képes: el kellene ismernie a Krím félsziget függetlenségét és oroszországi bekebelezését – írta honlapján a brit napilap.

A stabilizációs terv első részeként Oroszországnak le kell állítania a Kelet-Ukrajnában működő különböző szakadár csoportok pénzügyi és katonai támogatását. Az ukrán államfőnek eközben bele kell egyeznie abba, hogy országa nem csatlakozik a NATO-hoz, cserébe viszont Putyin nem hátráltatja majd az Európai Unió (EU) és Ukrajna között néhány hete aláírt szabadkereskedelmi megállapodás megvalósulását.

A körvonalazódó béketerv második részeként Ukrajnának hosszú távú egyezséget ajánlanának a Gazprom orosz energiaóriással a jövőbeli gázszállításokkal és gázárakkal kapcsolatban. A titkos megállapodás szerint Oroszország egymilliárd dolláros pénzügyi csomaggal kompenzálná Ukrajnát azért a veszteségért, amelyet az orosz flotta krími, illetve szevasztopoli állomásoztatásáért – a félsziget márciusban megszavazott függetlenségéig – fizetett bérleti díj elmaradása okozott.

Christiane Wirtz német helyettes kormányszóvivő a beszámolóra reagálva kijelentette: a The Independent írásának „nincsen semmiféle valóságalapja”. Petro Porosenko ukrán elnök leszögezte: Ukrajna nem hajlandó lemondani a Krímről.