Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:04

Hibrid hadviselés: így segítették győzelemhez Călin Georgescut oroszbarát csoportok

16:16

Emberhátrányban majdnem egész meccsen, mégis simán nyertek az Udvarhely körzeti focibajnokságban

16:07

Úgy tűnik, hogy elmarad a szerdától tervezett általános sztrájk a polgármesteri hivatalokban

16:06

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Botokkal estek egymásnak a város központjában, egy ember meghalt – videóval

Nyilvánosságra hozták azt a megrázó felvételt, amikor egy klub előtt több fiatalt elgázolnak – videóval

Magyar nevű, Most Wanted-listán szereplő elítéltet hoztak haza az éjszaka Romániába

Tartalékosokat hívnak be, az egyik székelyföldi megye is érintett

Extrán fizetnek három napig a visszaváltott palackokért az egyik Székelyföldön is népszerű üzletláncban

Lezárták a nyomozást és vádat emeltek Barti Tihamér, Kurkó András és több közpénzügyi tisztségviselő ellen

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Medvét ütött el egy autó Székelyszentlélek közelében

Tartalékosokat hívnak be, az egyik székelyföldi megye is érintett

Székelyföldi utolsó Hargita megye az átlagnyugdíjával, a szomszédos Brassó viszont országos élmezőny

Ez is valami: életminőség szempontjából már nem vagyunk az utolsók az Európai Unióban

A jóllét több annál, minthogy mit engedhetünk meg magunknak

Fotó: Pinti Attila

Nem sokat, mindössze egy helyet javított Románia az életminőség és jólét világranglistáján: a 169 országos rangsorban immár a 43., vagyis már nem az utolsó európai uniós ország a rangsorban, mert megelőzi Bulgáriát. Molnár Ágnes szociológus rámutatott, Románia a tavalyinál rosszabb pontszámot kapott, de mégis összességében jobb helyezéssel jár ez, ami azt mutatja, hogy több olyan ország is van, ahol nagyobb mértékben romlott az életminőség, mint nálunk.

Szász Cs. Emese

2022. november 06., 19:002022. november 06., 19:00

Az életminőség és jólét világranglistáját a Social Progress Imperative nevű nemzetközi nonprofit szervezet állítja össze évente. Idén Románia az 1-től 100-ig terjedő skálán 76,89 pontot kapott a nemzetközi szervezettől, valamivel kevesebbet, mint tavaly – de elegendőt ahhoz, hogy

az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében az országok második kategóriájába kerüljön Barbados, Argentína és Magyarország után (tavaly a harmadik kategóriában volt).

Kevesebb pont, mégis jobb helyezés

Molnár Ágnes szociológus a kutatással kapcsolatban a Székelyhonnak elmondta: a rangsorok mindig relatívak, azaz viszonylagosak. „Románia a lehetséges 100 pontból olyan pontszámot kapott, ami abszolút értékben a tavalyihoz képest rosszabb, összességében mégis jobb helyezéssel jár.

Ez azt jelenti, hogy több olyan ország is van, ahol nagyobb mértékben romlott az életminőség, mint nálunk. Bulgária, amelyet mindig »párban« emlegetnek Romániával, most mögöttünk foglal helyet, a szociális mutatók tekintetében helyzete nagyobb mértékben gyengült

– magyarázza a 43. hely jelentését a szakember. Hozzáteszi, Románia helyezése amúgy elég „megszokott”: Európában az utolsók között, de megelőzve a volt szovjet tagköztársaságok legtöbbjét, és jóval megelőzve az ázsiai, még inkább az afrikai országokat. „Viszonyítás kérdése, hogy hogyan értékeljük ezt a helyezést, és mi sajnos hajlamosak vagyunk mindig a lemaradásunkat hangsúlyozni. A modern élet velejárója a rangsorokban, statisztikákban való gondolkodás.

Az sem mindegy, hogy éppen ki határozza meg, mi szükséges a boldogsághoz. Lehet bonyolult mutatószámokat képezni, de mennyivel egyszerűbb és többet mond akár az országot elhagyó fiatalok száma

– vélekedik a szociológus.

Skandináv országok az élen

A Social Progress Imperative világrangsort továbbra is Norvégia vezeti, 90,74 ponttal, a második Dánia, a harmadik Finnország. Az utolsó három helyre Csád, a Közép-Afrikai Köztársaság és Dél-Szudán került. A szociológus szerint ez sem meglepő, az életminőség-kutatásokban, hiszen

bármilyen tényezőket is vegyenek figyelembe, mindig a skandináv országok vezetnek, a közép-kelet-európai volt szocialista országok pedig viszonylag egységes tömbben helyezkednek el, közülük az utóbbi időben kiemelkedik Csehország.

Románia nagyjából Bulgáriával vállvetve az uniós országok sorát zárja, és utánuk következik az egykori Szovjetunió legtöbb utódállama.

„Ha globálisan szemléljük, akkor úgy látjuk, erősen meghatározó az anyagi életszínvonal, hiszen elsők Skandinávia és utolsók a szubszaharai Afrika országai. Mégis, hogy a jóllét mennyire nem csak az anyagi helyzet függvénye, az is bizonyítja, hogy

a gazdaságilag jobb mutatókkal rendelkező európai országokat több dél-amerikai ország is megelőzi.

Az életminőség tehát egyfajta beállítódást, az élettel való elégedettséget, a derűs életszemléletet is jelenti” – mutat rá Molnár Ágnes.

Fotó: Haáz Vince

Mitől függ a jóllét?

Fogalmilag különbséget is teszünk a jólét és a jóllét között: előbbi kizárólag anyagi tényezőket vesz figyelembe, utóbbi sokkal inkább az érzelmi, mentális állapotunkra, az élettel való elégedettségünkre, a szociális környezetünkre vonatkozik, de természetesen jelentős mértékben befolyásolja az anyagi helyzet is.

Abban egyetértenek a társadalomkutatók, hogy a jó élet – nevezzük akár jóllétnek, akár életminőségnek – sokkal többet jelent, mint bőséges táplálékot, anyagi javakat vagy pénzzel megvehető szórakozást

– mondja a szociológus.

Rámutat, hogy a Social Progress Imperative kutatása egy ún. társadalmi haladás-indexet képez különböző mutatókból, amelyek ezúttal a következők: alapszükségletek (táplálkozás, hajlék, biztonság), jóllét (tudáshoz és információhoz való hozzáférés, környezetminőség), valamint a lehetőségek (jogok, választási lehetőségek, felsőoktatáshoz való hozzáférés), és ezek alapján állítja össze a világranglistát.

Míg a jólét kritériumai javarészt gazdaságiak, addig a jóllétbe ennél sokkal több tartozik. Egyszerű megfogalmazásban azt mondanám, az élet értelmébe és a jövőbe vetett hit az a többlet, amelyet a mai életminőség-kutatások az egyszerű gazdasági fejlettségi mutatókhoz képest felvonultatnak

– magyarázza a szakember.