Ez is valami: életminőség szempontjából már nem vagyunk az utolsók az Európai Unióban

Kevesebb pont, mégis jobb helyezés

Molnár Ágnes szociológus a kutatással kapcsolatban a Székelyhonnak elmondta: a rangsorok mindig relatívak, azaz viszonylagosak. „Románia a lehetséges 100 pontból olyan pontszámot kapott, ami abszolút értékben a tavalyihoz képest rosszabb, összességében mégis  jobb helyezéssel jár.

– magyarázza a 43. hely jelentését a szakember. Hozzáteszi, Románia helyezése amúgy elég „megszokott”: Európában az utolsók között, de megelőzve a volt szovjet tagköztársaságok legtöbbjét, és jóval megelőzve az ázsiai, még inkább az afrikai országokat. „Viszonyítás kérdése, hogy hogyan értékeljük ezt a helyezést, és mi sajnos hajlamosak vagyunk mindig a lemaradásunkat hangsúlyozni. A modern élet velejárója a rangsorokban, statisztikákban való gondolkodás.

– vélekedik a szociológus.

Skandináv országok az élen

A Social Progress Imperative világrangsort továbbra is Norvégia vezeti, 90,74 ponttal, a második Dánia, a harmadik Finnország. Az utolsó három helyre Csád, a Közép-Afrikai Köztársaság és Dél-Szudán került. A szociológus szerint ez sem meglepő, az életminőség-kutatásokban, hiszen

Románia nagyjából Bulgáriával vállvetve az uniós országok sorát zárja, és utánuk következik az egykori Szovjetunió legtöbb utódállama.

„Ha globálisan szemléljük, akkor úgy látjuk, erősen meghatározó az anyagi életszínvonal, hiszen elsők Skandinávia és utolsók a szubszaharai Afrika országai. Mégis, hogy a jóllét mennyire nem csak az anyagi helyzet függvénye, az is bizonyítja, hogy

Az életminőség tehát egyfajta beállítódást, az élettel való elégedettséget, a derűs életszemléletet is jelenti” – mutat rá Molnár Ágnes.

 – mondja a szociológus.

Rámutat, hogy a Social Progress Imperative kutatása egy ún. társadalmi haladás-indexet képez különböző mutatókból, amelyek ezúttal a következők: alapszükségletek (táplálkozás, hajlék, biztonság), jóllét (tudáshoz és információhoz való hozzáférés, környezetminőség), valamint a lehetőségek (jogok, választási lehetőségek, felsőoktatáshoz való hozzáférés), és ezek alapján állítja össze a világranglistát.

– magyarázza a szakember.