Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:18

Svájci alapokra pályázik Csíkszereda a mélyszegénység felszámolására

21:18

Egymást és a szurkolókat is dicsérték, gyakrabban találkozna az FK Csíkszereda és a Sepsi OSK

21:00

Elképesztő erővel csapódott egymásba egy BMW és egy kamion: ketten meghaltak Moldvában – videóval

20:48

Simán verte másodosztályú ellenfelét a Kolozsvári CFR

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Megvan a szépvízi víztározónál holtan talált fiatalok boncolásának eredménye

Baleset miatt tönkrement családért fognak össze

Lőtt sebekkel találtak rá két eltűnt fiatalra a szépvízi víztározónál

Meghalt egy kiskorú, miután egy kvad lesodródott az útról Gyergyóalfaluban

Mentőhelikoptert hívtak a tragikus balesethez Vaslábra

Négy atombiztos bunker is helyett kapott a világ legnagyobb ortodox templomának alagsorában

Nem szavazta meg az RMDSZ, nem kap székhelynek való irodát a gyergyószentmiklósi EMSZ

Palkovics László Csíkszeredában: technológiai és információs a mai kor forradalma

„Szóltak” a Petrolul szurkolói Csíkszeredában, hogy Romániában vagyunk

Románia katonai elrettentésre készül

Évtizedekig nőtt, most három évvel csökkent a születéskor várható élettartam Romániában

Nem mindegy, hol jön világra egy kisbaba. Országonként több mint tíz év különbség is lehet a várható élettartam szempontjából

Fotó: Gábos Albin

Közel három évvel csökkent az elmúlt két év alatt a születéskor várható élettartam Romániában a koronavírus-világjárvány hatására. Ezáltal egy tavaly született gyermek az országban 72,9 évre számíthatott, miközben Liechtensteinben 84,4 évre.

Iszlai Katalin

2022. május 15., 09:132022. május 15., 09:13

2022. május 15., 23:512022. május 15., 23:51

Noha az 1960-as évek óta folyamatosan emelkedett a születéskor várható élettartam, évtizedenként átlagosan több mint két évvel, a koronavírus-járvány hatására az elmúlt két évben csökkenésnek indult a mutató – derül ki az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat adataiból.

Mint rámutattak, az előzetes 2021-es adatok szerint az EU-tagállamok csaknem felében csökkent a születéskor várható élettartam 2020-hoz képest. Az is kiderült továbbá, hogy a 2019-es, pandémia előtti évhez képest a várható élettartamra gyakorolt összesített hatás negatív minden EU-tagállamban, kivéve Luxemburgot (+0,1), Máltát és Svédországot (2019-ben és 2021-ben azonos szint). A két év alatt, tehát 2020-ban és 2021-ben egyes tagállamokban több mint két évvel csökkent a várható élettartam,

a legnagyobb visszaesést 2019-hez képest Bulgáriában (-3,7), Szlovákiában (-3,0) és Romániában (-2,7) regisztrálták.

Ez azt jelenti, hogy míg 2019-ben még 75,6 év volt a születéskor várható élettartam Romániában, 2020-ban már csak 74,2, tavaly pedig 72,9, ami a második legalacsonyabb érték az EU-ban (Bulgáriában 71,4 év). Ezzel szemben a listavezető Liechtensteinban ez a mutató 84,4 év, Svájcban 84 év, Spanyolországban pedig 83,3 év. Az első és utolsó tagállam adatai között tehát 13 év különbség figyelhető meg.

Van ahová fejlődni

A születéskor várható élettartam csökkenése nem meglepő, sőt várható fordulat, főként a gazdaságilag kevésbé fejlett országokban – véli Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. Mint érdeklődésünkre kifejtette, a mutató évtizedek óta tartó növekedésében a koronavírus-járvány megtorpanást vagy csökkenést idézett elő, teljesen érthető módon, mivel rengeteg fiatal életét vesztette a fertőzés miatt.

Az összetett egészségügyi mutató kiszámításánál ugyanis többek között figyelembe veszik a korcsoportok szerinti halálozási adatokat, és mivel a pandémia alatt a korai, azaz 65 év alatti halálozás mértéke megugrott a korábbi évekhez képest, csökkenni kezdett a születéskor várható élettartam.

Ez a jelenség világszerte megfigyelhető volt, de a gazdaságilag kevésbé fejlett tagállamokban még inkább éreztette a hatását. A gazdasági fejlettség ugyanis szorosan összefügg az egészségi állapottal és az egészségértéssel: a kevésbé fejlett országokban rosszabbak az egészségügyi mutatók, és ezáltal a születéskor várható élettartam is alacsonyabb.

„Románia esetében például ez a jelenség abból is jól látszik, hogy rosszul reagált a lakosság a járványra. Nem az egészségügyi rendszer mulasztott, az ország nagy részében zökkenőmentesen látták el végig a betegeket, csak Bukarestben voltak néha katasztrófaközeli állapotok. Sokkal nagyobb befolyása volt annak, hogy a lakosság tünetek tapasztalása esetén mikor fordult orvoshoz és mikor adatta be a védőoltást, vagy megtette-e ezt egyáltalán.

Lehet pazar kórházakat építeni sok-sok pénzből, ha a lakosság egészségértése nem javul, azaz nem élnek a megelőző lehetőségekkel, nem járnak el szűrővizsgálatokra, illetve nem fordulnak idejében orvoshoz, így nem fog javulni a helyzet.

Emellett az életkörülmények is sokat számítanak. Gondoljunk csak arra, hogy

a mi 90 éves öregasszonyaink derékszögben meghajlottak, ha egyáltalán megérik azt a kort, eközben pedig az ugyanilyen korú nyugati nénik repülővel utaznak Japánba kirándulni.

Nagyon nem mindegy, hogy milyen életet él valaki, milyen módon dolgozik, hogyan étkezik, mit enged meg magának” – emelte ki Tar Gyöngyi. Arra is kitért, hogy mivel a statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása és ellenőrzése körülbelül fél évbe telik, a 2021-es évre vonatkozó megdöbbentő statisztikák az elkövetkezőkben fognak nyilvánosságra kerülni.