Drakula dilemma a címe annak a Felméri Cecília és Lakatos Róbert által rendezett animációs dokumentumfilmnek, amelyben főként dokumentumfilmes eszközökkel eredtek a Drakula-mítosz nyomába.
2015. július 15., 13:472015. július 15., 13:47
Másik, már támogatást nyert, az animációnak nagyobb teret biztosító filmes projektjükben, a Drakula túrában ugyancsak arra kíváncsiak: hogyan él Románia legnagyobb turisztikai brandje a hazai és a külföldi turisták emlékezetében?
„Mi szeretjük Drakulát, ezért vagyunk itt” – hangzik el Felméri Cecília és Lakatos Róbert Drakula dilemma című animációs dokumentumfilmjében egy külföldi turista szájából. A majd egyórás film a Nagy Nosztalgia Élményvonat fiktív útvonalát követve járja körül Déva, Vajdahunyad, Segesvár, a törcsvári kastély, a poienari-i vár és Beszterce érintésével azokat a helyszíneket, amelyeket az Erdélybe jövő külföldi turisták mint Drakulához köthető helyszíneket látogatnak végig. A magyarországiak közben még benéznek Böjte atyához is szaloncukrot osztogatni.
A filmben azonban nem az az igazán izgalmas, hogy miként látják a külföldiek Románia legnagyobb brandjét, hanem hogy mit gondolunk mi, erdélyiek, itt lakók Drakuláról. Így ismerkedhetünk meg a poienari-i kultúrház igazgatójával, aki saját dalával meséli el Vlad Ţepeş igazi történetét, vagy megnézhetjük azt a romos épületet, amelyet a „népek közti testvériség” helyének szeretne kiépíteni egy poienari-i idős lakos. „Az emberek magukról meséltek a forgatás alatt, bájos helyzetek bontakoztak ki” – mesél forgatási élményeiről Felméri Cecília, aki szerint a film ötletét a Mátyás, Mátyás című animációja szolgáltatta. „Amikor a Mátyás, Mátyást készítettem, kiderült, az emberek meglehetősen keveset tudnak Mátyás királyról. De nem is ez volt a lényeg, a film igazából arról szól, milyennek látom én ezt a várost, milyen az én Kolozsvárom. Ebből származott az ötlet, hogy a Drakula-brandre építve mutassuk meg, milyen ez az ország, milyenek itt az emberek. A mi szűrőnkön át, persze.”
A teljes írás az Erdélyi Napló július 16-án megjelenő 28. lapszámában olvasható.
Az év első három hónapjában több mint 240 ember vesztette életét közúti balesetben, és több mint 500-an kerültek kórházba – tájékoztatott csütörtökön a Facebook-oldalán a belügyminiszter.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap. A címer jelképeinek értelmezéséhez a Vatikán útmutatót közölt.
A külügyminisztérium azt tanácsolja a Líbiában tartózkodó román állampolgároknak, hogy a konfliktusok eszkalációja miatt azonnal hagyják el az országot.
Vízi balesethez riasztották szerda délután a Dolj megyei katonai tűzoltókat, két kisebb csónak és egy uszály összeütközött a Dunán, Rast település magasságában – számolt be a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) közlése nyomán az Agerpres.
A világegyetem várhatóan tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva pusztul el, sokkal hamarabb, mint azt korábban gondolták, amikor az univerzum végét tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlvára jósolták – közölték egy friss számítás alapján.
Elutasította kedden a bukaresti ítélőtábla annak a 17 éves romániai diáknak a kiadatását, akit az Egyesült Államokban többek között azzal vádolnak, hogy több száz bombafenyegetést küldött amerikai intézményeknek.
XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében „valódi és tartós békére” szólított Ukrajnában, tűzszünetre a Gázai övezetben, és sürgette a Hamász palesztin terrorszervezet fogságában lévő izraeli túszok szabadon engedését.
XIV. Leó pápa a bíborosoknak adott szombati audienciáján megerősítette, hogy XIII. Leó pápa szociális doktrínáját tartotta szem előtt egyházfői nevének kiválasztásakor, mivel szerinte a mesterséges intelligencia fejlődése egy újabb ipari forradalom.
Tíz gyerek és három felnőtt került kórházba szombaton egy Brassóban történt baleset következtében.
Az új pápa, XIV. Leó programja az általa választott névben rejlik – mondta Német László pápaválasztó bíboros, belgrádi metropolita érsek a horvát közmédia vatikáni tudósítójának pénteken.
szóljon hozzá!