Drakula görbe tükörben

Másik, már támogatást nyert, az animációnak nagyobb teret biztosító filmes projektjükben, a Drakula túrában ugyancsak arra kíváncsiak: hogyan él Románia legnagyobb turisztikai brandje a hazai és a külföldi turisták emlékezetében?

„Mi szeretjük Drakulát, ezért vagyunk itt” – hangzik el Felméri Cecília és Lakatos Róbert Drakula dilemma című animációs dokumentumfilmjében egy külföldi turista szájából. A majd egyórás film a Nagy Nosztalgia Élményvonat fiktív útvonalát követve járja körül Déva, Vajdahunyad, Segesvár, a törcsvári kastély, a poienari-i vár és Beszterce érintésével azokat a helyszíneket, amelyeket az Erdélybe jövő külföldi turisták mint Drakulához köthető helyszíneket látogatnak végig. A magyarországiak közben még benéznek Böjte atyához is szaloncukrot osztogatni.

A filmben azonban nem az az igazán izgalmas, hogy miként látják a külföldiek Románia legnagyobb brandjét, hanem hogy mit gondolunk mi, erdélyiek, itt lakók Drakuláról. Így ismerkedhetünk meg a poienari-i kultúrház igazgatójával, aki saját dalával meséli el Vlad Ţepeş igazi történetét, vagy megnézhetjük azt a romos épületet, amelyet a „népek közti testvériség” helyének szeretne kiépíteni egy poienari-i idős lakos. „Az emberek magukról meséltek a forgatás alatt, bájos helyzetek bontakoztak ki” – mesél forgatási élményeiről Felméri Cecília, aki szerint a film ötletét a Mátyás, Mátyás című animációja szolgáltatta. „Amikor a Mátyás, Mátyást készítettem, kiderült, az emberek meglehetősen keveset tudnak Mátyás királyról. De nem is ez volt a lényeg, a film igazából arról szól, milyennek látom én ezt a várost, milyen az én Kolozsvárom. Ebből származott az ötlet, hogy a Drakula-brandre építve mutassuk meg, milyen ez az ország, milyenek itt az emberek. A mi szűrőnkön át, persze.”

A teljes írás az Erdélyi Napló július 16-án megjelenő 28. lapszámában olvasható.